Manapság ebben elsősorban a gyerekek vesznek részt, sötétedéskor a maguk készítette lampionjaikkal járják az utcákat miközben régi Márton napi dalokat énekelnek. A menet élén általában egy Szent Mártonnak öltözött lovas áll. A helyszín településenként változó: többnyire a piactér, a templomtér vagy esetleg maga a templom ad helyet a rendezvénynek. Általában műsorral is készülnek, mely leggyakrabban a köpönyegét megosztó Márton történetét mutatja be. Lezárásként meggyújtják a Márton-tüzet, és megajándékozzák a gyerekeket valamiféle finomsággal, például pereccel, márton-kiflivel, fánkkal, liba alakú kaláccsal, cukorkával, teával, gyerekpunccsal, márton-musttal. Schandika márton % % % Mesés történetek - innen-onnan. Az egyik legjellegzetesebb Márton napi ajándék a "Weckmann", ami egy édes tésztából készült ember alakú figura. Az utóbbi években a lámpás felvonulások széles körben elterjedtek, még Hollandia és Németország protestáns területein is. Annak ellenére, hogy a protestáns egyházak nem ismerik el a szenteket. Máltán a gyerekek ilyenkor gyakran kapnak diót, mogyorót, narancsot és mandarint.
Az őszi időjárás a bor minőségére is hatással van: "A bornak szent Márton a bírája", amit lehet úgy is érteni, hogy ilyenkor már iható az újbor. A 14. századi krónikákban Szent Márton napja határnapként szerepelt, ez volt a tisztújítás, a fizetés, a jobbágytartozás lerovásának napja. A Márton-napi járandóság szerepelt a papok, a tanítók és a pásztorok javadalmai között. A korábbi kötelezettségeket később elfelejtették, vagy ajándékozássá alakultak át. Márton-napon fizette meg a gazda a pásztoroknak az ún. Márton nap története gyerekeknek. bélesadót vagy rétespénzt, míg a pásztorok többágú vesszőt (Szent Márton vesszejét) ajándékoztak a gazdáknak. Úgy tartották, ahány ága van, annyit fial a disznó. Tavasszal ezzel a vesszővel hajtották ki az állatokat. A Dunántúlon az volt a szokás, hogy Szent Márton napjának estéjén a pásztorok végigjárták a házakat, köszöntőt mondtak és dús lombú nyírfavesszőt tartottak a kezükben, melyből a gazdának is adtak. wikipedia
A Márton-napi lúdlakoma pedig egészen a rómaiakig nyúlik vissza, amikor Aesculapius ünnepén (pont november 11-re esett) libát fogyasztottak a polgárok, ez a hagyomány pedig ugyan kissé új köntösben, de a későbbiekben is tovább élt. Forrás: Shutterstock November 11-e a régi időkben az utolsó negyedév kezdő és az óév utolsó jeles napjának számított. A gazdasági munkák lezárultak és megkezdődhetett a téli pihenő, ráadásul ekkor már le lehetett vágni a tömött libát, ahogyan az újbor is ekkorra forrt meg, így nem meglepő, hogy ezt a napot nagy eszem-iszom kísérte hazánkban, erre utal két Márton-napi mondás is: "Aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik" "A bornak Szent Márton a bírája" De ehhez a naphoz kapcsolódott az állatok legelőről való behajtása is, illetve ebben az időszakban (kisfarsang idején) számos mulatságot rendeztek, például lakodalmakat, pásztorünnepeket és bálokat. Márton nap – Szent Márton legendája. Manapság – általában - már csak a finom libasültekkel emlékezünk Szent Mártonra, pedig régen több néphagyomány is kötődött az ünnephez.
Sokfelé úgy vélik, hogy az aznapi idő a márciusi időt mutatja. A néphit szerint a Márton-napi eső utána rendszerint fagy, majd szárazság következik. Márton-napi felvonulás Német nyelvterületről terjedt el a fáklyás felvonulás (Martinsumzug), amely Szent Márton emlékét őrzi, és a jó cselekedeteket szimbolizáló fényt juttatja el az emberekhez. Magyarországon általában német nemzetiségű települések, iskolák, óvodák és egyházközösségek szervezésében a gyerekek, kisgyerekes családok járják az utcákat maguk készített lámpásokkal és közben Márton-napi dalokat énekelnek. Ha megoldható, a vonulókat római katonák piros köntösébe öltözött lovagló Szent Márton vezeti. A megemlékezés központi helyszínére érve a gyerekek rövid műsort adnak elő, melyben eljátsszák Szent Márton és a koldus történetét. A megemlékezés a Márton-napi tűz meggyújtásával, liba (vagy ember) formájú sütemény és meleg italok fogyasztásával végződik. Márton nap története óvodásoknak. Forrás: wikipedia
Várhatóan 2023 elejére készül el a teljes belső felújítás az orosházi Dr. László Elek Kórház és Rendelőintézet Október 6. utcai nővérszállóján. A beruházás célja a barátságos, családbarát lakókörnyezet létrehozása, a kórházban dolgozó szakdolgozók, gyakorlatot teljesítő orvostanhallgatók életkörülményeinek javulása, ami kiemelten fontos a nyugodt és stabil munkához. "Több mint 10, 5 milliárd forintból újul meg 13 nővérszálló, négy helyszínen pedig új szállók épülnek" – jelentette be sajtótájékoztatóján az emberi erőforrások minisztere március 1-jén Budapesten. Kásler Miklós közölte, 15 megyei és egy városi kórházban lesznek fejlesztések, négy helyszínen – Kaposváron, Kecskeméten, Szombathelyen és Nyíregyházán – zöldmezős beruházással alakítanak ki nővérszállót, 13 helyszínen – például Orosházán – felújítják, bővítik, korszerűsítik az épületeket. "A nővérszállók korszerűsítésére, illetve építésére az európai uniós támogatás mellett 506 millió forint hazai forrás jutott" – tette hozzá a miniszter.
Dr. Duray Gergőtől, a Dr. László Elek Kórház és Rendelőintézet főigazgatójától azt is megtudtuk, hogy a nővérszálló kivitelezési munkálatai február 1-jén elkezdődtek, és várhatóan egy év alatt be is fejeződnek. – Nagyon örülünk a beruházásnak, ami a városi kórházak közül egyedül Orosházán valósul meg. A célunk az egészségügyi dolgozók lakhatási és munkakörülményeinek javítása, ezt szolgálja az épület belső tereinek korszerűsítése. Továbbá a földszinten van egy nagyobb terem, amit mind a dolgozóknak, mind a lakosságnak szeretnénk sportolásra felajánlani, így ez a terem sportpadlót kap. Fontos még megjegyezni, hogy a munkálatok ugye február 1-jén elkezdődtek, akik ott laktak korábban, azoknak a lakhatását meg kellett oldani. Dávid Zoltán polgármester úrhoz és a képviselő-testülethez fordultam az ügyben segítségért, akik nagyon gyorsan és pozitívan reagáltak, az érintetteknek más lakásokat ajánlottak. Ezúton is köszönöm polgármester úrnak és a testületnek a segítséget – nyilatkozta portálunknak a kórház főigazgatója.
Ezek közé tartozik a középiskolás tanulók havi 40 ezer forintos ösztöndíja, illetve az ápolói mesterképzésben tanulók ösztöndíja, ami félévente elérheti a 640 ezer forintot is. A miniszter szerint egy ember életszínvonalát nemcsak a jövedelme határozza meg, hanem a szociális körülményei is, ezen belül a lakhatása. Ez a magyarázata annak a kormányelhatározásnak, hogy az egészségügyben dolgozók, az orvosok és a nővérek lakhatását összesen 10, 5 milliárd forint uniós forrással, továbbá 506 millió forint hazai forrással támogatják. – Ennek során 15 megyei és 1 városi kórházban, összesen 17 helyszínen nővérszálló fejlesztésére, ill. építésére kerül sor. Szombathelyen, Kaposváron, Kecskeméten és Nyíregyházán zöldmezős beruházásként alakítunk ki nővérszállókat, kb. 9 ezer négyzetméter alapterületen. További 13 nővészállót felújít a kormány, kibővíti, korszerűsíti, differenciált módon, mindig az érintettek családi állapotának megfelelően. Ez a fejlesztés mintegy 28 ezer négyzetméreten megy végbe.
Közösségi tér a kórházi dolgozóknak Az épülethez tartozik az egykori birkózó terem is, amit a kórház hosszabb távon az egészségfejlesztési irodán keresztül közösségi térként kíván hasznosítani. A terem közös helyiségeiben, az öltözőkben, zuhanyzókban elkészül a burkolatok cseréje, a teremben pedig a régi padlóburkolat eltávolítása után sportpadlót terítenek le. Forrás: Melega Krisztián; MTI