Szombaton következtek a vádlottak hivatalból kirendelt ügyvédeinek beszédei - akik közül Nagy Imre védője, Bárd Imre mondta a legvehemensebb beszédet -, ám véleményüket a bíróság nem vette figyelembe. Az utolsó szó jogán mondott beszédükben a vádlottak többsége a csaknem másfél éves pszichikai nyomás miatt megtört, csak Nagy Imre és Maléter Pál tartotta magát, bár utóbbi is sok "hibát" elismert. A per utolsó napján, vasárnap került sor az ítélet kihirdetésére és indoklására. A halálraítéltek közül Nagy Imre nem kért kegyelmet, hanem jelképesen a magyar néphez és a nemzetközi munkásosztályhoz fellebbezett. Gimes Miklós és Maléter Pál pedig hiába kért kegyelmet. A halálos ítéleteket 1958. június 16-án hajnali öt óra után néhány perccel végrehajtották. A többi vádlott pere június 9-én folytatódott. Június 15-én a Legfelsőbb Bíróság Vida Ferenc vezette Népbírósági Tanácsa Nagy Imrét halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Donáth Ferencet, az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának volt tagját 12 évi börtönre, Gimes Miklós újságírót halálra, Tildy Zoltán volt köztársasági elnököt, a Nagy Imre kormány államminiszterét 6 évi börtönre, Maléter Pál honvédelmi minisztert halálra, Kopácsi Sándort, a nemzetőrség helyettes parancsnokát életfogytiglani börtönre, Jánosi Ferencet 8 évi, Vásárhelyi Miklóst, a kormány sajtófőnökét 5 évi börtönre ítélték.
A zárt tárgyaláson történtekről l. János: A kihallgatószobától a vesztőhelyig, in: A per, Nagy Imre és társai 1958, 1989, 1956-os Intézet – Nagy Imre Alapítvány, 2008., 87–93. ). A több mint egy éve mindenkitől elszigetelt, nagyon rossz testi és idegi állapotban lévő Nagy Imre vádlott-társai egy részéről adott minősítésének értékeléséhez tudni kell, hogy a per nem ugyanazt jelentette Nagy Imrének, mint vádlott-társai többségének. Nagy nem remélte, hogy túléli a pert. Már letartóztatása előtt Snagovban ezzel a címmel kezdte írni önéletrajzát: Viharos emberöltő 1896–195... Azzal számolt tehát, hogy az életéből három év sincs már hátra. Számára a per tétje nem az ítélet befolyásolása volt, hanem a történteknek, a cselekedeteinek a rögzítése és igazolása a jövő ítélőszéke, "a világ munkásosztálya" előtt. Ebben a törekvésében a forradalom halálra elszánt miniszterelnöke nem vette mindig tekintetbe, hogy vádlott-társai az életükért harcolnak, és a tét meghatározza a védekezési stratégiájukat.
A 48. percben már 3:0-ra vezettünk Tichy Lajos, Albert Flórián és Sándor Károly góljával, Uwe Seeler szépített, majd Tichy Lajos büntetőből újra háromra növelte a különbséget, a hajrában pedig még esett egy Seeler- és egy Albert Brülls-gól, így alakult ki a végeredmény. AZ 1959-ES MAGYARORSZÁG–NSZK MÉRKŐZÉS ÖSSZEFOGLALÓJA De hogyan került a Népstadionba Moritz nagymamája, Tim dédije? Hiszen 1959-ben nem volt még divat, hogy a futballcsapatokat szurkolók is elkísérik külföldi mérkőzésre, a vendégszektor fogalma sem létezett, különösen meglepő, hogy a kommunista diktatúra legkeményebb évtizedében, alig egy évvel Nagy Imre és mártírtársai kivégzése után a vasfüggönyön túlról – még ha a berlini fal csak két évvel később, 1961-ben épült is fel –, Nyugat-Németországból lehetett beutazni Magyarországra szurkolni. A Képes Sport címlapja a magyar siker után De a pedáns nagymamának hála, erre a kérdésre is választ kaptunk: az örökölt gyűjtemény tartalmazza egy hannoveri utazási iroda, a Reisebüro Fröhlich programját is, amely azt bizonyítja, hogy négynapos utazás volt, a vonat november 6-án hajnali 3 órakor indult Würzburgból, Nürnbergben, Regensburgban, Passauban és Bécsben állt meg, és este 10 óra után érkezett meg Budapestre, a pályaudvarról busszal szállították az utasokat a fővárosi szállodájukba.
Két mondaton múlt Nagy Imre élete 2008. október 22. 09:24 MTI Nagy Imre miniszterelnök élete két mondaton múlott, az egyikkel le kellett volna mondania, a másikkal pedig el kellett volna ismernie Kádár János kormányfőségét, és minden bizonnyal nem végzik ki - vélekedett Varga László levéltáros az Új részletek a Nagy Imre-perről című kerekasztal-beszélgetésen kedden Budapesten. Mint elmondta, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után közvetlenül a jugoszláv nagykövetségen menedékjogot kért Nagy Imre egyszer már megfogalmazta lemondólevelét, ám azt a környezetében lévő Szántó Zoltán kommunista politikus és Lukács György filozófus hatására összetépte, és szándékától is elállt. Rámutatott: a Nagy Imre-per Kádár János személyes bosszúja volt, többek között éppen azért, mert Nagy Imre nem volt hajlandó lemondani. Varga László meglátása szerint a per "rituáléja" emlékeztetett a koncepciós Rajk-perhez. Huszár Tibor szociológus is megerősítette azt, hogy Nagy Imrét nem lett volna "kötelező" kivégezni 1958-ban.
Orbán Balázs szerint Márquez sem tudta, hogyan ítélje meg Nagy Imre személyét, abban azonban biztos volt, hogy az '56 utáni leszámolás nagyobb törést jelentett a világ kommunista mozgalmának, mint bármilyen helyi vagy nemzetközi viszály. " Nincs az a gazdasági eredmény, nincs az a tudományos siker, amely igazolhatna egy olyan politikai rendszert, amely így számol le sajátjaival " – fogalmazott, hozzátéve: az elnyomó rendszer saját maga felett mondott ítéletet azzal, hogy az egykor a rendszerhez tartozó Nagy Imrét halálra ítélte. A sebek, amelyeket a kommunista politikus kivégzése és a magyar szabadságharc erőszakos leverése ütöttek, végül nemcsak Magyarország, hanem az egész kommunista eszme és az arra épülő rendszer bukását alapozták meg – mutatott rá. Az a vereség, amit a nemzetközi kommunizmus a magyar események után elszenvedett, végül épp Nagy Imre újratemetésének napján vált igazán nyilvánvalóvá – fogalmazott Orbán Balázs. Hozzátette: " nem lehet egyetlen politikai rendszert sem elnyomással, hazugságra és folyamatos megfélemlítésre alapozva, a nép ellenében működtetni ".
Szerk.
Roland Garros tavalyi bajnoka is jön a budapesti tenisztornára A szervezők szerint rendkívül erős lesz a mezőny a július 11-17. között sorra kerülő 251 ezer dollár (95 millió forint) összdíjazású salakpályás budapesti női tenisztornán. A hétfőn zárult nevezés után a Hungarian Grand Prix közösségi oldalán megjelent, hogy a francia nyílt bajnokság tavalyi egyéni bajnoka, Barbora Krejcíková lehet az első kiemelt. A 26 éves cseh játékos tíz napja még második volt a világranglistán, most 14., de párosban is négyszeres Grand Slam-tornagyőztes, olimpiai aranyérmes és világelső. A világranglista első ötven helyezettje közül tízen indulhatnak. Roland Garros élő eredmények, részeredmények és eredmények - SofaScore. Visszatér Budapestre a tavalyi győztes kazah Julia Putyinceva is. A legjobb százban szereplő három magyar teniszező közül egyelőre csak Bondár Anna (62. ) biztos főtáblás alanyi jogon, Udvardy Panna (97. ) és Gálfi Dalma (98. ) helyzete a következő hetekben dől el.
)-Bondár Anna, Greet Minnen (magyar, belga) 6:4, 4:6, 6:4 Nyitókép: MTI/AP/Michel Euler