A kristályokban azonban ez a szimmetria megtörik. A molekulák egy előnyös irányba rendeződnek, ismétlődő térszerkezetet hozva létre. A fizika alapvető törvényei itt is szimmetrikusak maradnak, a molekulák azonban nem. Az időkristályt ezzel szemben nem térben, hanem időben változó elemek alkotják, amelyek meghatározott időnként állapotot váltanak, majd visszaváltanak a kiindulópontra. Ez azonban megszegi az úgynevezett idő-transzlációs szimmetriát, ami lényegében azt mondja ki, hogy a fizikai szabályok (egy tárgy szerkezetét meghatározó fizikai szabályok is) még az idő múlásával is változatlanok maradnak. Abszolút nulla for the best. "Az időkristály külső behatás nélkül folyamatosan változik, majd időnként visszatér az eredeti állapotába" – magyarázza Samuli Autti, a brit Lancaster Egyetem tudósa a LiveScience -nek. A szakember szerint mindez úgy lehetséges, hogy az időkristály a legalacsonyabb energiájú állapotában van, a kvantummechanikai szabályok pedig megakadályozzák, hogy teljesen megálljon. Ilyen szempontból a leginkább egy örökmozgóra hasonlít az időkristály, mert a jelek szerint nem vonatkoznak rá a termodinamika szabályai.
A meteorológusok szerint október az egyik legkevesebb havi csapadékkal jellemezhető hónap. Így az 1961-2019 közötti időszakban a hálózat meteorológiai állomásain rögzített adatok alapján a havi csapadékmennyiségek ebben a hónapban az ország nagy részén 30 és 50 mm között vannak. A 30 mm alatti mennyiségek elsősorban a Duna-deltára és Dobrudzsa kisebb területeire jellemzőek. Abszolút nulla fok. A Déli-Kárpátokban, a Nyugati-Kárpátokban és a Keleti-Kárpátok északi részein 50 és 75 mm közötti értékeket mértek. A 75 mm-t meghaladó többéves átlagos havi csapadékértékek főként az 1800 méter feletti magasságban található meteorológiai állomásokon fordultak elő. A romániai meteorológiai állomásokon októberben mért abszolút maximális havi csapadékmennyiség 1992-ben 318, 1 mm volt Biharfüreden. Bukarestben az abszolút havi maximális csapadékmennyiség 143, 3 mm volt, amelyet 1972-ben a Bukarest – Filaret állomáson regisztráltak. 1972-ben a Bukarest – Băneasa és Bukarest – Afumați meteorológiai állomásokon az abszolút maximális havi csapadékmennyiség októberben 131, 8 mm és 130, 4 mm volt.
Addig számos mélytengeri organizmus életben maradhat – vélekedik. Az Edinburghi Egyetem professzora, Mark Blaxter is egyetért azzal, hogy több élőlény vehet fel a medveállatkákhoz hasonló, túlélési stratégiákat. Hozzátéve, hogy ha eltűnnek a vizek, akkor sem halnak meg ezek a lények, csak megdermednek. Nedvesség hatására azonban újra felélednek, és ha ennivalót – gombát vagy algát – találnak, akkor nem csak pár hét erejéig támadnának fel. Mindezzel együtt azért persze reméljük, hogy a világ ilyen mértékű pusztulásától azért nemigen kell egyelőre tartanunk. Újabb csúszás a James Webb Űrteleszkóp felbocsátásában | National Geographic. Sokan vannak, akik előbb lépnének, mielőtt valaki benyomná azt a piros gombot…
A világ első atomerőmikroszkópja a londoni Science Museumban. Az atomerő-mikroszkóp működési elve Az atomi erő mikroszkóp (AFM Atomic Force Microscope) egyfajta pásztázó szonda mikroszkóp a minta felületének domborzatának megjelenítésére. Fantázia a 1985, a Gerd Binnig, Calvin megfelelô és Christoph Gerber, az ilyen típusú mikroszkópia lényegében elemzésén alapul egy tárgy pontról pontra segítségével pásztázó keresztül helyi szondát, hasonló egy éles ponthoz. Ez a megfigyelési mód lehetővé teszi a vizsgált tárgyra jellemző fizikai mennyiségek ( erő, kapacitás, sugárzási intenzitás, áram stb. Atomi Erő Mikroszkóp. ) Lokális feltérképezését, de bizonyos környezetekben, például vákuumban történő munkavégzésre is, folyékony vagy környezeti. Működés elve Az AFM technika kihasználja az interakciót (vonzást / taszítást) egy pont nanometrikus csúcsának atomjai és a minta felületi atomjai között. Lehetővé teszi néhány nanométertől az oldalakon lévő néhány mikronig terjedő területek elemzését és a nanonewton nagyságrendű erők mérését.
- Interferometria Az interferencia jelenségek fizikai háttere Interferométerek Michelson-interferometer Interferométer - Interaktív alkalmazás Mirau-interferometer Sagnac-interferométer (gyűrű interferométer) Interferencián alapuló mérési módszerek és berendezések Interferometrikus felületvizsgáló berendezés Interferometrikus vibráció mérő elrendezések Interferometrikus sebességmérő berendezés - Lézer Doppler Anemométer Tesztkérdések VI. Az optikai méréstechnika alapjai III. - Fényszórás, polarizáció A fényszórással kapcsolatos jelenségek fizikai háttere Rayleigh-szórás Rayleigh szórási koefficiens théta függvényében - interaktív alkalmazás Rayleigh szórási koefficiens a hullámhossz függvényében - interaktív alkalmazás Mie-elmélet A fényszórás alkalmazási területei Polarizáció fizikai leírása Polarizáló eszközök Ellipszometria Tesztkérdések VII. Atomi Erő Mikroszkóp - Ébredő Erő Teljes Film. Az optikai méréstechnika alapjai IV.
A lézerfizika alapelvei és bevezetés a nemlineáris optikába IV. Atomi erőmikroszkóp. Bevezetés a nemlineáris optikába Hullámegyenlet és másodharmonikus-keltés Harmadrendű nemlineáris optikai folyamatok Impulzusösszenyomás, impulzusnyújtás Optikai fáziskonjugálás Spontán fényszóródás Akusztooptika: Bragg-szórás Indukált Raman-szórás Optikai bistabilitás és optikai kapcsolás Optikai kapcsolás Többfotonos abszorpció és ionizáció Magasrendű harmonikusok keltése Tesztkérdések IV. Az optikai méréstechnika alapjai I. - Az optikai méréstechnika eszközei Tartalomjegyzék Fényforrások Természetes fényforrások Mesterséges fényforrások Az abszolút fekete test sugárzása Lézerek Detektorok Fotoelektron-sokszorozó Fotodióda Lavina (avalanche) fotodióda CCD Teljesítmény és energia mérők Spektrométerek, monokromátorok Diszperziós berendezések Interferometrikus berendezés A mért jel értelmezése Zajszűrés, korrelációs technika, Lock-in Foton korrelációs technika Lock-in erősítő Tesztkérdések V. Az optikai méréstechnika alapjai II.
Vékonyrétegek II.
Mie 1908-ban állította fel elméletét, amelyet Lorenz-Mie elméletként is emleget a szakirodalom. Ebben az elektromágneses elméletet felhasználva, a Maxwell egyenletekből kiindulva levezette a kis részecskéken történő fényszórást. A részecskéket homogén gömbként modellezve, és monokromatikus síkhullámként felírt megvilágítást feltételezve levezette a szórási és extinkciós együtthatókat és keresztmetszeteket, valamint a szórt intenzitást a részecske méret, a törésmutató, a megvilágító hullámhossz és a detektálási irány függvényében. Atomi erő mikroszkóp - SZON. Az a n és b n a mérettől és a megvilágító fény hullámhosszától függő szórási együtthatók, x a méretparaméter és m a relatív törésmutató. Ψ és ξ az n-ed rendű Riccati Bessel függvényeket jelölik. A méretparaméter a részecske törésmutatójának, méretének és a megvilágító hullámhossznak a függvénye. Q s a teljes Mie szórási együttható vagy szórási hatásfok, amelyet úgy definiálhatunk, mint a részecskéről minden irányban kiszórt fluxusnak és a geometriai keresztmetszeten bejövő fluxusnak a hányadosát.