Fotó: Csongrád Megyei Önkormányzat Shaanxi tartomány magyarországi kereskedelmi képviselője, Cao Zheng Yin azt emelte ki, hogy a tartomány és Csongrád megye már több mint 20 éve testvérmegyék, és az egyetem is jó kapcsolatokat ápol a tartomány vezetésével és az ottani felsőoktatási intézményekkel. Kínai orvoslás szeged nobel. Ezt mutatja az is, hogy jelenleg több mint 120 kínai hallgató tanul Szegeden. Rovó László a jelek szerint kigyógyult a koronavírus fertőzésből. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora a korábbiakban maga is elismerte, hogy megbetegetedett az új típusú koronavírus okozta fertőzés következtében.
– Nagy öröm, hogy az ilyen nehéz helyzetekben is számíthatunk Shaanxi-beli barátainkra. A több ezres tételből álló adomány komoly segítséget jelent a szegedi klinikáknak – hangsúlyozta. Az SZTE kancellárja azt is hozzátette, hogy az egyetemen kialakítandó Kínai Központban is nagy szerepet szánnak a Shaanxi tartománybeli partnereknek. Fotó:Csongrád Megyei Önkormányzat A mostani adomány előzménye, hogy február közepén, a koronavírus járvány ottani terjedése idején tizenhétezer szájmaszkot küldött a magyarországi Shaanxi Kereskedelmi Egyesület és a Csongrád Megyei Közgyűlés a kínai testvérmegyébe. Kínai orvoslás szeged. A felajánlás akkor komoly segítséget jelentett Shaanxiban a vírus elleni védekezésben, amit a mostani adománnyal viszonzott a tartomány kormánya. Mindkét akcióban jelentős szerepet játszott Shaanxi hivatalos magyarországi kereskedelmi képviselője, a szegedi Cao Zheng Yin, ezért a testvérmegye vezetésén kívül neki is köszönettel tartozunk. A megyei önkormányzatnak küldött maszkok, orvosi védőfelszerelések a megyében lesznek felhasználva, ott, ahol a legnagyobb szükség van rá – mondta el az átadáson dr. Polner Eörs, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. D.AS. JogSzerviz: hogyan igényelhető álláskeresési járadék?. Magyarországon tehát az Flt. határozza meg, hogy ki és milyen feltételek mellett jogosult álláskeresési járadékra (a továbbiakban: járadék), nyugdíj előtti álláskeresési segélyre (a továbbiakban: segély) és költségtérítésre. Tekintettel arra, hogy elsősorban az álláskeresők újbóli munkaerő-piaci elhelyezése a legfontosabb cél (aktív foglalkoztatáspolitika), a járadék, a segély és a költségtérítés megállapítása előtt minden esetben vizsgálni kell, hogy a munkaügyi szervezet tud-e megfelelő munkahelyet felajánlani, illetve aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök alkalmazása eredményre vezethet-e az álláskereső tekintetében. Ki jogosult álláskeresési járadékra? Álláskeresési járadék azt illeti meg, aki álláskereső, az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, és munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.
A koronavírus okozta gazdasági hatások okán sok munkavállaló veszíti el a munkáját. Számos munkahely bezárt, sokan átálltak a home office-ra, így meglehetősen sok időbe telhet új munkát találni. Az átmenteni időszakra vonatkozóan megoldást nyújthat az álláskeresési járadék igénybe vétele. Mit kell tudni az álláskeresési járadékról?
Szeptembertől minden 10 nap jogosultsági idő felel meg egy nap járadékfolyósítási időnek, míg korábban 5 nap jogosultságot rendeltek egy nap folyósításhoz. Figyelem! Így módosultak az álláskeresési ellátások feltételei. A folyósítás ezen túl nem tagolódik két szakaszra, az álláskeresési járadék összege - a kérelem benyújtását megelőző 4 naptári negyedévben az érintett jogviszonyokban elért - munkaerő-piaci járulékalap 60 százaléka, ez azonban nem lehet magasabb az aktuális minimálbérnél. Álláskeresési segély Az álláskeresési segély szeptember elsejétől kizárólag nyugdíj előtt adható azoknak az álláskeresőknek, akiknek maximum 5 éve hiányzik a rájuk vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez a segély iránti kérelem benyújtásának időpontjában. További feltétel, hogy 90 napig részesült álláskeresési járadékban, és a járadék folyósítási idejének kimerítését követő 3 éven belül betöltötte az előbbi életkort - vagyis maximum 5 éve hiányzott a nyugdíjig -, továbbá rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. A nyugdíj előtti álláskeresési segély addig folyósítható, amíg a jogosult öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem szerez jogosultságot.
Abban az esetben, ha magánszemély az ellátás folyósításának idején végez alkalmi munkát, úgy az egy következő ellátásában már nem számít bele a jogosultsági időbe.
A törvény rendelkezik arról is, hogy közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetében mikor nevezhető megfelelőnek a munkahely. Eszerint ha a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye között naponta történő oda- és visszautazás ideje tömegközlekedési eszközzel meghaladja a 3 órát (illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő nő és 10 éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a 2 órát), akkor a munkavégzés helyére és onnan a közfoglalkoztatott lakóhelyére történő térítésmentes szállításról a foglalkoztatónak gondoskodnia kell. Ha pedig ez az utazási idő több mint 4 óra, akkor a munkavégzés helyétől számított 20 kilométeres távolságon belül a foglalkoztatónak gondoskodnia kell a dolgozók térítésmentes elhelyezéséről, valamint tisztálkodási és étkezési lehetőségéről. Ha a közfoglalkoztatás keretében történő foglalkoztatásnál a napi pihenő idő eltöltése a lakóhelytől különböző településen történik, az álláskereső csak abban az esetben köteles a felajánlott munkahelyet elfogadni, ha az családi körülményeire (különösen kiskorú gyermek gondozása, közeli hozzátartozó ápolása) nem jár hátrányos következményekkel.
több munkáltatónál munkaviszony, vagy munkaviszony mellett vállalkozói jogviszony), úgy a járadék összegét az összes tevékenysége során elért járulékalap alapulvételével kell kiszámítani. Ha az álláskereső nem rendelkezik négy naptári negyedévi járulékalappal, úgy az ellátás alapja az a járulékalap, amit ténylegesen megszerzett. Tényleges járulékalap hiányában a járadék megállapításának alapja a hatályos minimálbér 130%-a (2020-ban: 161. 000 Ft * 130% = 209. 300 Ft). Jogosultsági idő Az álláskeresési ellátás folyósításának idejét a jogosultsági idő alapulvételével kell meghatározni. Jogosultsági időnek az minősül, amit a magánszemély az álláskeresővé válást megelőző 3 év alatt munkaviszonyban töltött, egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységet végzett, feltéve, hogy ezen időszakok alatt a járulékfizetési kötelezettségének eleget tett, ide nem értve azt az időszak, amikor álláskeresési ellátásban vagy vállalkozói járadékban részesült.