A dekagramm tehát tízszeres grammot jelent. Ez egyébként az SI legérdekesebb része, mert a tömeg az egyetlen alapegység ahol a kilogramm, tehát az ezerszeres szorzójú egység számít alapnak. Normálisan a gramm kéne legyen az alapegység, de pl. a hétköznapi életben a 96 kg helyett, furcsa lenne azt mondani, hogy 96000 gramm vagyok. Az SI tömegegység még valamiben kilóg a többi közül. A másik hat alapegységgel (hossz, idő, áramerősség, hőmérséklet, anyagmennyiség, fényerősség) szemben, ezt a mai napig nem fizikai állandó határozza meg, hanem egy nemzetközi etalon. Egy kockacukor tömege kb. 3-4 gramm. Dekagramm átváltása más mértékegységbe: Dekagramm =10 -2 kg, Metrikus típusú mértékegység. Kilogramm század része, vagy gram tízszerese. 300 gramm hány deka 2. Gyakran lehet látni a rövidítését különböző receptekben pl. 10 deka cukor. ← Vissza a Tömeg mértékegységekhez májfolt, szeplők halványítása, • tág pórusok finomítása, • napsütés által károsodott bőr regenerálása. Eltűnnek a nem túl mély ráncok, számottevően javul a pattanásos bőr állapota, a fakó, petyhüdt arcbőr újjászületik.
1706-ban és 1707-ben komoly szervezői munkába kezdett a Dunántúlon, s, hogy a lakosság szimpátiáját elnyerje, renitens katonáit megfegyelmezte, a rablást és fosztogatást kellő eréllyel megtorolta. A császári túlerő ellen többször is sikeresen védekezett, 1706 augusztusában Esztergom is kuruc kézre került. Sikereinek köszönhetően Rákóczi kinevezte a Dunántúl kormányzójának. Az 1708-as trencséni fordulat után a szabadságharc nehéz helyzetbe került. Vak Bottyán a felvidéki bányavárosokat védte katonai parancsnokként, ám ekkor már a nagy veszteségeknek és a sorozatos átállásoknak köszönhetően a végső vereség szinte biztos volt. Bottyán János ennek ellenére sem pártolt el Rákóczitól, dacára, hogy korábban már említettük, milyen kétes körülmények között került a kurucok oldalára. Vak Bottyán János – Köztérkép. A háború és éhínség következtében pestisjárvány ütötte fel a fejét a katonai táborokban, így Vak Bottyán táborában is. A betegség sajnálatos módon a kiváló harcost sem kímélte, így 1709. szeptember 27-én Tarnaörs mellett Bottyán János örökre lehunyta a szemét.
Egyes feltételezések szerint viszont halálát mégsem a pestis, hanem agyhártyagyulladás okozta. A tehetséges hadvezért, a kiváló, ugyanakkor emberséges harcost ágyúdörgés közepette, hadi lobogók kíséretében temették el Gyöngyösön, a ferences rendi templomban, ám kriptáját nem jelölték meg. Halálával az ekkor már nehéz helyzetben lévő fejedelem az egyik legjobb parancsnokát vesztette el. Vak Bottyán nevét megőrizte a történelem. Katonái mellett az emberek is szerették odaadása és önzetlensége miatt. Vak bottyán jános szakközépiskola gyöngyös. Ha úgy hozta a szükség, még a saját harcosainak bérét is a maga vagyonából fedezte. Ábrahám Barnabás – Eddig megjelent részek:
1. sz. ). – Szi. Vitányi János: Újvári kaland (r., Bp., 1951); Szász Imre: Szól a síp (r., Bp., 1953).
A kihívást a nálánál csaknem 40 évvel fiatalabb Ocskay László fogadta el, és a pisztolypárbajban mindketten megsebesültek. Bottyán kapott súlyosabb sebet, és Zólyom várában ápolták. Ezalatt tárgyalásokat kezdeményezett Bercsényivel, és ennek következtében átpártolt Rákóczihoz. A fejedelem tábornokká nevezte ki, és megtette a dunántúli kuruc csapatok főparancsnokává. 1704-ben Bottyán elfoglalta Érsekújvárt, és a vár főkapitánya lett. Vak bottyán jános gyöngyös. Részt vett a kurucok számára szerencsétlenül végződött nagyszombati csatában, majd ezt követően többször betört Morvaországba. A kurucok a koroncói csata után elvesztették a Dunántúlt, de 1705-ben Bottyán itt indította meg legsikeresebb hadjáratát. Visszafoglalta a tartományt, és Szentgotthárdnál győzelmet aratott a császári sereg felett. Rákóczi kinevezte a Dunántúl katonai parancsnokává. Katonái és a köznép körében nagyon népszerű lett, mert szigorú fegyelmet tartott, és megtiltotta a falvak fosztogatását. 1707-ben sikeresen megvédte a Dunántúlt a túlerővel támadó császári csapatok ellen.
Weninger Endre (A Magyar hősök, hadvezérek című sorozat egyik előző írása ITT olvasható a Montázsmagazinban. )
Ugyan ezekben az években még csak főhadnagyi rangig jutott, a török kiűzése alatt az esztergomi vár parancsnoka lett, 1685-ben sikeresen meg is védte azt, majd saját ezredével harcolt Buda alatt és a Délvidéken is. Az elhúzódó háborúban elveszítette a fél szemét, de sikert sikerre halmozva hősként és tekintélyes vagyonnal fejezte be a török elleni harcokat. Birtokokat kapott Esztergom környékén, kúriát, italmérési jogot és adómentességet szerzett Esztergomban. 1699-ben Esztergom leggazdagabb polgáraként hagyta ott a katonaéletet, ám mégsem tudott sokáig nyugodtan élni. 1701-ben harcolt a spanyol örökösödési háborúban, majd ugyanezen év végén hadbíróság elé állították azzal a váddal, hogy Rákóczival tart fent titkos kapcsolatot. Ekkor még bizonyíték hiányában felmentették. 1703-ban ő maga jelentkezett az uralkodónál, I. Lipótnál, hogy leverhesse a kibontakozó kuruc felkelést. Schlick császári generálissal bevonult több felvidéki városba, ő maga csapataival Zólyom várában maradt. Magyar hősök, hadvezérek – Vak Bottyán - Montázsmagazin. Ezt Bercsényi és Ocskay László hamarosan ostrom alá vette, Bottyán pedig "régimódi" módszert választott az "ellentétek elsimítására".