A sötét téli napok után mindig újra eljön a nyár, az eső után mindig újra kisüt a nap. Meséi nem csak szórakoztatnak, hanem nevelnek is: az életre tanítanak. Teljes idő: 75 perc Életének 93. évében elhunyt Fésűs Éva író és meseíró, akinek generációk köszönhették kedvenc meséiket. A Kaposvárott elhunyt, több díjjal kitüntetett Fésűs Éva gyakran beszélt hitéről. Fésűs Éva 1926-ban született Cegléden. Gyermekkorát Kiskunhalason, fiatalkorát Vácon töltötte. 1950-ben kötött házasságot Temesi Lajossal Kaposváron. Itt született három gyermeke, itt dolgozott, alkotott, s a mai napig itt él. Mindig nagy családra vágyott: 12 unokája és 18 dédunokája született. Fésűs éva gyümölcsmese. Meseírói pályafutása a Gyermekrádiónál kezdődött 1958-ban. Családja támogatásával a meseírást hivatali munkája mellett is bátran vállalta. A Rádió állandó külső munkatársaként két évtizeden át számtalan esti mesével, havonta két teljes óvódásoknak szóló műsorral, évente két mese-hangjátékkal és még egy gyermekopera szövegkönyvével is megörvendeztette hallgatóit.
- Takarodj! Szégyelld magad, ez nem volt becsületes erőpróba! A patak is tajtékzott. - Mit tettél ezzel a szegény fával? Az bizony tövig égett volna a villámostor tüzétől, ha el nem hasad a vihar felhőinge, és meg nem ered az eső. Iszkolt a vihar megtépázva, vissza sem mert nézni. Ilyen csúfság még sohasem érte. A vadkörtefa elveszítette a legerősebb ágát. Most már nemcsak girbe-gurba volt, hanem csonka is. Csodák csodájára, másnap ráröppent a rigó és azt kérdezte: - Megengeded, hogy rajtad fütyörésszem el a legújabb dalomat? Fésűs éva gyümölcs mes amis. Hogyne engedte volna! Aztán a cinegék jöttek és fürge csőrükkel végig tisztogatták. Amikor megköszönte, azt válaszolták: - Szívesen, szívesen, máskor is! Sünpapa odahívta egész népes családját, és a sok lehullott vadkörtét mind a tüskéikre szedték. - Nincs ennél kitűnőbb gyümölcs! – mondták. - Nincs ennél derekabb fa hetedhét vidéken! – bólogattak a gyümölcskertben a fák. - És milyen szép! – néztek fel rá este a bóbitás virágok, s halkan suttogták egymásnak: - Látjátok?...
Négy évvel a háború után váci revizorok vetődtek Kaposvárra. Amikor a hadifogságból éppen hazatért fiú megtudta, honnan érkeztek, megkérdezte tőlük, nem ismerik-e véletlenül a lányt. Ők "véletlenül" tudták, kiről van szó, s hogy túlélte a háborút. A fiú írt a lánynak, megismerték egymást, s egy év múlva összeházasodtak. Eleinte nagy szegénységben, de annál nagyobb boldogságban éltek. Összekovácsolta őket a hit és a szeretet, ami nélkül nem lettek volna képesek beletörődni abba, hogy a Jóisten ahogy hozta, úgy el is vitte elsőszülöttjüket. Egy kisfiú és két kislány érkezett még a családba, akik tudták, ők valójában négyen vannak, egyikőjük a mennyországból figyel rájuk. Amikor az édesanya egyszer belenézett a kisfia verses mesekönyvébe, azt gondolta: "Hisz ilyet én is tudnék írni! " A Rádióban dolgozó rokona arra bátorította, hogy küldje el versikéjét az Esti mesébe. Továbbiakat kértek tőle. Az anyuka napközben gépírónőként dolgozott, a munkát letéve meséket költött. Fésűs Éva: Gyümölcsmese - YouTube. Csupafül, Toppantó királykisasszony, Pöttömke, Palacsintás király, Ajnácska, rádiójátékok, ovis műsorok, báb- és mesefilmek keltek életre írógépén.
103 Kajlatapsi 106 Veszekedős mese 109 Mire való a dinnye? 112 A lámpás titka 115 Tündérmese 118 Még egy mese Icinke-Picinkéről 122 Száz kis aranyernyő 126 A furfangos sündisznócska 130 Mese az ibolyáról, meg még valamiről 133 Mackó-tréfa 136 Jó éjt, bocsok! Super tv2 online élő adás android live Dukan diéta receptek 2 szakasz Papp lászló sportaréna koncertek 2017 1 September 8, 2021, 8:11 pm
Feszült csend támadt: még a szúnyog tüsszentését is hallani lehetett. A királykisasszony így szólt: - Túl az üveghegyen, sárkányok várában, aranykalitkában van egy csalogány. Aki annak az énekét hallgatja, az minden este drágagyöngykönnyekkel sírja tele a párnáját. Feleljetek hát, szép királyfiak, deli hercegek: dacolnátok-e széllel, megküzdenétek-e rémmel, csakhogy elhozzátok nékem azt a madarat? Megzendült az egész palota a kérők válaszától: - Dacolnánk!... Elhoznánk!... Akár tüstént indulnánk! Az öreg király majd' megsüketült, mégis vígan csapott a térdére: - No, látod, édes lányom, mennyire szeretnek! Mind elhoznák néked! A királykisasszony megrázta okos fejecskéjét. - Téved, édesapám! Mese kerületi óvodapedagógusoktól. Ott legesleghátul áll egy vándorlegény, az ki se nyitotta a száját! - Nahát! – zúdult fel mindenki nagy szörnyülködéssel, a királykisasszony pedig megismételte a kérdést: - Mondd meg te is, vándorlegény, dacolnál-e széllel, megküzdenél-e rémmel, hogy elhozd nékem azt a madarat? - Egy tapodtat se mennék érte!
"Amiket állítok e szimbólumról nem kitaláció, ezekkel a konkrét szavakkal írták le már az ősidőkben is. Azt gondolom azért nevezték az Élet virágának, mert egy virágra emlékeztet, és mert minden élő és nem élő létező felépítését és működését fejezi ki; mindent, ami valaha is manifesztálódott. " (Drunvalo Melchizedek, egy videós beszélgetés során, ahol az Élet virágáról tartott előadást. ) Az Élet virága (vagy Életvirág) a modern elnevezése annak a geometrikus formának, melyben egymást megfelelően fedő- és egyenletesen eloszló körök egy virágszerű mintázatot hoznak létre hatszoros szimmetriával, mint egy hatszögnél. Minden kör középpontja az őt körülvevő 6 másik (megegyező átmérőjű) kör kerületén helyezkedik el. Az Élet Virága világszerte, sok kultúrában - régen és most is - szent szimbólum. Az univerzum leképeződésének tekintik, mivel például mindazon építőkövét megtalálhatjuk a szimbólumban (Metatron kocka formájában), amit platóni testnek vagy másképpen szabályos testnek nevezünk. A szimbólumot olyan metafóraként foghatjuk fel, mint amelyik az univerzum szellemének és minden életnek az összekapcsolódását ábrázolja.
A prána A legfontosabb átalakulás a prána (szanszkrit szó, jelentése életerő-energia) belégzésében következett be. A prána sokkal inkább szükséges túlélésünkhöz, mint a levegő, a víz, az étel vagy bármi más anyag. A legfontosabb azonban mégis az a mód, ahogyan ezt az energiát magunkhoz vesszük. Ez ugyanis alapvető hatással van valóságérzékelésünkre. Az atlantiszi időkben s annál korábban a prána belégzése közvetlenül, a testet körülvevő energiamezővel (Mer-Ka-Ba) állott kapcsolatban. Idevonatkozó fontos tudnivaló az a tény, hogy energiamezőnkben minden energiaforma geometrikus. A minket körülvevő energiamező két egymásba illesztett tetraéderből álló, csillag-tetraéder. A felfelé mutató tetraédercsúcs az ember feje fölött kézhosszúságnyira végződik, a lefelé mutatóé pedig ugyanannyira a lábfej alatt. Egy összekötő csatorna fut végig a felső csúcstól az alsóig a test fő energiacentrumain, a csakrákon keresztül. Ennek a csatornának az átmérője akkora, mint a leghosszabb ujj és a hüvelykujj összeérintéséből származó kör átmérője.
Minthogy a monolitok a messze délre található asszuáni kőfejtőből származnak, rejtély marad, hogyan szállították őket jelenlegi abüdoszi helyükre. A jelek arra utalnak, hogy Ozirisz temploma valójában jóval idősebb, mint azt jelenleg sejtjük, és egy nagyon ősi, különlegesen fejlett és mindenre kiterjedő, közvetlenül a jelenre utaló tudás biztonságos őrzésének, és átadásának helyszínéül szolgált. Mai kifejezéssel misztériumiskolaként utalhatnánk a helyre, a feljegyzések csarnokára, amely az utolsó alkorszak végét megelőzően jött létre, úgy 10500 és 13000 évvel ezelőtt. Ozirisz templomának falain megjelenített "Teremtéskódok" kulcsok testünknek — a születés, élet, halál, feltámadás folytonosságának — és a "Korszakváltás" jelentőségének megértéséhez. E kódok a mai napig működnek. Ozirisz templomának felfedezése óta éles viták tárgya. Besorolható-e a "tudomány" vagy "vallás" kategóriáiba? Önmagában véve egyik sem, mind a kettő keveredik benne. A templom falain fennmaradt információk fontos kulcsokat kínálnak a legmélyebb, egyetemesen alkalmazható — az emberiség által a történelem során bármikor elérhető — tudás tanulmányozásához.