Erről szól a topikom. Nem az emberélet számít, csak az üzlet. És nyugodtan tekintsük ebben a rendszerben axiómának, hogy egy üzlet akkor jó, ha nyugati, s akkor rossz, ha keleti. " nem lehet, hogy az a probléma, hogy a szabályok alapján ez a labor nem tudja minősíteni, mert nincsenek meg hozzá a feltételek, dokumentációk? Eu s tagországok w. " 2004 előtt is valahogy sikerült minősíteni a különböző gyógyszereket, akkor szerintem most is mennie kell. Az EMA nem valami nagyon különleges képességgel rendelkezik amivel a hazai hatóság nem. Az EMA-nak az lenne az értelme, hogy amit ott engedélyeztet egy gyártó, azt mindenhol elfogadják, nem kell minden EU tagnál lefutni ezeket a köröket, csak egy helyen: gyorsabb, olcsóbb és egyszerűbb. Külön lehet engedélyezni, viszont a másik irány problémásabb: Régebben nyilatkoztak, hogy az egységes EU szabályozás miatt, a homeopátiás szerek ellen nem lehet fellépni nálunk. Amit engedélyeztek EU szinten, azt nem lehet "megvonni" nemzeti szinten.
Hozzátette mindazonáltal, hogy annak a népnek, amely ilyen bátran áll ki az európai értékek mellett, az európai családban a helye. A konferencia résztvevői felkérhetik az Európai Bizottságot, hogy értékelje a szokottnál gyorsabban a tagjelölti kérelmet, gesztust téve ezzel Kijev felé – jegyezte meg a Bloomberg, hozzátéve, hogy az ilyen eljárást egyébként 15-18 hónapot vesz igénybe. Valeria Mongelli / Pool / ANADOLU AGENCY / AFP A tagjelöltség nehézségekbe ütközne a háború közepette, mert a jelöltség idején a felvételt kérő országba egyebek között az Európai Bizottság küldöttséget delegál, és számos vizsgálatnak is aláveti. Az EU-tagsághoz több feltételt kell teljesíteni, beleértve a bírósági reformokat is, ezek akár egy évtizedbe is telhetnek – emlékeztet a Bloomberg, példaként Horvátországot említve, ahol e folyamat éppen tíz évet vett igénybe. ORIGO CÍMKÉK - EU-s tagországok. Az eljárás megkezdéséhez az összes tagország, illetve az Európai Parlament és az Európa Bizottság jóváhagyására is szükség van. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg.
Mint ismert, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök február végén szólította fel az Európai Uniót, hogy gyorsított eljárásban vegye fel Ukrajnát a tagjai közé. Az EU-n belül kilenc tagország – köztük Magyarország Lengyelország és a három balti állam vezetésével – máris jelezte, hogy támogatja Ukrajna kérését. Az ügyben a tagországok vezetői a héten Párizsban kezdődő tárgyaláson egyeztetnek, a Bloomberg szerint pedig nem kizárt olyan döntés sem, melynek értelmében Brüsszel szorosabbra fűzi kapcsolatait Kijevvel, anélkül azonban, hogy hivatalosan is tagjelöltté nyilvánítaná. Eu s tagországok 1. Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök a múlt héten úgy fogalmazott, "még hosszú az út, és előbb a háborút kell befejezni". Hozzátette mindazonáltal, hogy annak a népnek, amely ilyen bátran áll ki az európai értékek mellett, az európai családban a helye. A konferencia résztvevői felkérhetik az Európai Bizottságot, hogy értékelje a szokottnál gyorsabban a tagjelölti kérelmet, gesztust téve ezzel Kijev felé - jegyezte meg a Bloomberg, hozzátéve, hogy az ilyen eljárást egyébként 15-18 hónapot vesz igénybe.
Szerda hajnalban, 16 órás tárgyalás és engedmények kiharcolása után egyezségre jutottak az EU-s tagországok környezetvédelmi miniszterei azokkal az új szabályozásokkal kapcsolatban, amelyek a világ harmadik legnagyobb kibocsátójának számító Uniót segítik a klímacélok - többek között a 2050-es teljes karbonsemlegesség teljesítésében. Kép forrása: Jens Küsters/ADAC Az egyezség az Európai Parlamenttel folytatandó, emisszió-csökkentést célzó csomagról szóló tárgyalás közös álláspontját fogja képezni, ám mivel a Parlament eleve a 2035-ös határidőt támogatja, ellenállásra egyik részről sem kell számítani. Mindez elvileg azt jelenti, hogy alig egy évtized múlva valószínűleg már nem forgalmazhatnak fosszilis üzemanyaggal hajtott autókat a gyártók az Unió területén. Totalcar - Magazin - Engedményekkel, de elfogadták a hagyományos motorok 2035-ös, EU-s tiltását. Komoly vitapont volt a belső égésű motorok 2035-re tervezett kivezetése, amelyet a korábbi üléseken több tagország is ellenzett a határidő öt éves elhalasztását és a teljes karbonsemlegesség 90 százalékosra mérséklését követelve. Az ellenálló országok végül Németország kompromisszumos javaslata mögé álltak be, amely alapján 2035 után is forgalmazhatnak olyan motorokat, amelyek "karbonsemleges üzemanyagokat" használnak.
Az első világháború előzményei by Ildiko Lutter
Az első világháború kitörésének előzményei és közvetlen körülményei A világháború definíciója: az Európában zajló (1914 – 1918) háborút szokták I. világháborúnak említeni, első sorban azért, mert a benne résztvevő gyarmattartó birodalmak birodalmaik egész területéről besoroztak katonákat, így a háború mind az öt földrészre kiterjedt. Szokás még gépi tömegháború ként is emlegetni, mert modern technikai újításokat vezettek be a küzdelembe (léghajó, repülőgép, tank, tengeralattjáró, géppuska), amelyek hatására egy-egy küzdelem áldozatainak a száma a százezres nagyságrendet is elérte. Ekkor még a hátország és a front jól elhatárolódik egymástól. Előzmények: a XIX. sz. utolsó harmadában a világgazdaság új jelenségeként kiépült a monopolkapitalizmus, ennek másik neve az imperializmus. Utal a kapitalizmus terjeszkedő birodalomépítő jellegére, a gazdasági növekedés fenntartása érdekében a nemzetgazdaságok először saját piacukat növik ki, majd új piacokat is, az új piacokon nyersanyag szerzés céljából is terjeszkedni kezdenek.
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ismerned kell a XIX. század végének gyarmatosítási törekvéseit és a szövetségi rendszerek kialakulását. Ismerned kell a Balkán etnikai viszonyait és a török hódítás történetét. Átlátod majd a balkáni problémák összefüggéseit és az ott zajló háborúk okait. Megtanulod a XX. század eleji nagyhatalmi versengés újabb epizódjait. Láthatod, hogyan jutott Európa egyre közelebb az első világháborúhoz. Ha jelentést kellene adnunk Európa külpolitikai helyzetéről a XX. század elején, élhetnénk a meteorológus szavaival is: csodás napsütés, amelyet néhol gomolyfelhők zavarnak meg. Ekkorra már létrejöttek a szövetségi rendszerek, minden hatalom vigyázott a saját birtokaira, vagy megpróbálta szinte észrevétlenül kijjebb tolni a határait. Csak itt-ott zavarta meg a nyugalmat egy-egy incidens, de ezek is hamar rendeződtek. A korszakban Európa legfeszültebb viszonyait a Balkánon találjuk, ahol több politikai probléma is egymásra rakódott.
A terjeszkedés hatására megvalósulhat a pusztán gazdasági terjeszkedés (Németország felépíti a Berlin-Bagdad vasútvonalat), vagy történhet politikai beavatkozás sal (pl. a nagyhatalmak beleszólása a balkáni háborúba), és történhet területi terjeszkedés sel is (Oroszország eléri a Csendes-óceán partját). A terjeszkedés az országtól távolabbra is történhet, ez a gyarmatosítás. A konfliktus fő forrása az, hogy az új nemzetállamok (Német-, Olaszország és az Osztrák-Magyar Monarchia) számára már nincs elegendő szabad terület. Megindul a harc a világ újrafelosztásáért. A XIX. végére kialakultak az új érdekeknek megfelelő katonai tömbök, először a központi hatalmak (nevét a földrajzi elhelyezkedése alapján kapta), 1879-ben kettős szövetség (Osztrák-Magyar Monarchia és Németország között), 1882-ben hármas szövetség (+ Olaszország). E tömb fenyegetésével szemben alakult ki az antant (nevét az egyik szerződés kezdő szavából kapta), 1893-ban a francia-orosz, 1904-ben francia-angol ( entente cordinala – szent szövetség), 1907-ben angol orosz megállapodás.