Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Kányádi Sándor 1929. május 10-én született Nagygalambfalván (Hargita megye, Románia). Édesapja Kányádi Miklós gazdálkodó, édesanyja László Julianna, akit korán, 11 évesen (1940) veszített el. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában, a középiskolát a székelyudvarhelyi református kollégiumban (1941–1944), a Római Katolikus Főgimnáziumban (1944–1945) és a fémipari középiskolában (1946–1950) végezte. Ezt követően beiratkozott a Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben, ám tanárként soha nem dolgozott, életét az irodalomnak szentelte. Költői tehetségét Páskándi Géza (1933–1995) fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban.
Két dráma és egy tévé-ballada; Magyar Napló, Bp., 2004 • Kaláka – Kányádi; Helikon, Bp., 2004 (Hangzó Helikon) + CD • Kányádi Sándor válogatott versei; Magyar Napló, Bp., 2004 (A magyar irodalom zsebkönyvtára) • Noé bárkája felé; vál. Kovács András Ferenc; ünnepi kiadás Kányádi Sándor hetvenötödik születésnapjára; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2004 • Kikapcsolódás. Versek / Entspannung. Gedichte; németre ford. Franyó Zoltán et al., szerk. Paul Kárpáti; 3. bőv. ; Kriterion, Kolozsvár, 2007 • Jövendőmondás. Válogatott versek; Corvin, Déva, 2008 • Szarvas-itató; Corvin, Déva, 2009 • Előhang. Válogatott versek és műfordítások; vál., szerk., előhang Iványi Gábor; Wesley, Bp., 2009 • Ünnepek háza. Két dráma és két forgatókönyv; Helikon, Bp., 2010 • Volt egyszer egy kis zsidó. Erdélyi jiddis népköltészet; vál., ford. Kányádi Sándor; Koinónia, Cluj [Kolozsvár], 2010 • Válogatott versek; vál., szerk. Fekete Vince; Hargita, Csíkszereda, 2012 (Székely könyvtár) • Válogatott versek; vál. Tarján Tamás; Holnap, Bp., 2013 • A Corcovado Krisztusa.
A Szentsír templom bejárata A Szentsír bejárata Via-Dolorosa, 9. stáció Nem lenne igazságos, ha Jeruzsálem Óvárosából csak a vallási helyeket mutatnám be. Nézzük, milyen látnivalót kínál még a hely: A tengerszint feletti 734 m-es magasságban lévő Óváros Dávid király uralkodása (i. 1004-965) alatt épült és ma is a Dávid városa nevet viseli. Dávid király városának belső udvara, háttérben az új Jeruzsálemmel. Dávid tornya. Az épület falán található boltíves kapuk mögött múzeum, hangverseny terem és vendéglátó egységek találhatók. De itt található az arab bazár is, mely sokszínűségével méltán nyeri el az ide látogatók tetszését. Bazársor Kedvelt arab péksütemény – kicsit édes, szezámmaggal megszórva És végezetül egy tipikus óvárosi kép: Vallások találkozása 2011. júli. A nemzetközi közösség ugyanakkor nem ismeri el az annexiót, és Kelet-Jeruzsálemet Izrael által megszállt palesztin területnek tekinti. Jeruzsálem Óváros Térkép. A Palesztin Hatóság Jeruzsálemet tekinti a jövendő Palesztin Állam fővárosának, de ez az igényt sem ismeri el széles körben a nemzetközi közösség.
Ezzel együtt az Óváros nem holt város, ma is lakják. Hangulatát nem csak az ősöreg kövekből áradó állandóság, de az ott élő vallásos emberek, a vallások sokfélesége is meghatározza. Az Óvárost a városfalon lévő 8 kapu valamelyikén lehet megközelíteni. A vázlatos térkép bal oldala a keresztény negyed, azon belül – alul – az örmények lakta városrész. A jobb oldali felső rész muzulmán fennhatóság alatt áll, alatta a zsidó negyed található. Jeruzsálem óváros térkép útvonaltervező. E két részbe ékelődik (álló téglalap) a har ha-Bait, a Templomhegy. Al-Aksza mecset Jeruzsálemben számos, a keresztény vallás különböző ágazatait képviselők élnek. Többségükben valamelyik szerzetesrend tagjai, vagy apácák. Templomaikat a világ minden tájáról érkező zarándokok látogatják. Látogatottság szempontjából legfrekventáltabb helyük szintén az Óvárosban található: a Szentsír templom, illetve a Via Dolorosa. A Szentsír templom bejárata A Szentsír bejárata Via-Dolorosa, 9. stáció Nem lenne igazságos, ha Jeruzsálem Óvárosából csak a vallási helyeket mutatnám be.
A nemzetközi közösség ugyanakkor nem ismeri el az annexiót, és Kelet-Jeruzsálemet Izrael által megszállt palesztin területnek tekinti. A Palesztin Hatóság Jeruzsálemet tekinti a jövendő Palesztin Állam fővárosának, de ez az igényt sem ismeri el széles körben a nemzetközi közösség. Jeruzsálem óváros térkép amerikai egyesült államok. A város éghajlata száraz mediterrán jellegű. Az éves csapadék 200–250 mm, amelynek zöme télen hull le. A hőmérséklet maximuma a nyári hónapokban a 35–40 Celsius-fok, télen 4–5 fokra hűlhet le a levegő.
A Szilkadómon kívül, melyet a köré a szikla köré építettek, melyről Mohamed próféta az égbe emelkedett és amelyen kivehető lovának patanyoma, itt található a szürke kupolás Al-Aksza mecset. Jeruzsálem ( '; bibliai héber: ירושלם '; Hieruszalém/Hieroszolüma;) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között. A világ egyik legősibb városa; a Dávid városa néven ismert városrész a Kr. e. 4. évezredben népesült be. Az ókori mezopotámiai ékírásos táblákon Urusalima néven említettek. A Kr. 8. században a Júdai Királyság vallási és közigazgatási központjává fejlődött. Hosszú történelme során legalább kétszer lerombolták, és számos alkalommal cserélt gazdát. 1538-ban, Nagy Szulejmán alatt városfalakkal vették körül, melyek kijelölik az Óvárost. A modern Jeruzsálem messze túlnőtt a városfalakon. Jeruzsálem | Történelem, térkép, kultúra és tények. Jeruzsálemet az Ábrahámi vallások – a judaizmus, a kereszténység és az iszlám – mindegyike szent városként tartja számon. A Biblia szerint Dávid király foglalta el, és tette az Egységes Izraeli Királyság fővárosává, majd Salamon felépíttette az Első templomot.
Jeruzsálem, Héber Yerushalayim, Arab Bayt al-Muqaddas vagy Al-Quds, a Közel-Kelet ősi városa, amely 1967 óta teljes egészében a Izrael Állam. george washington mit tett Jerusalem Encyclopædia Britannica, Inc. Hosszú ideje tisztelet és konfliktus tárgya, Jeruzsálem szent városát tartományi városként és nemzeti fővárosként egyaránt kormányozta a város kiterjedt sora. dinasztiák és kijelenti. A 20. Jeruzsálem óváros térkép google. század elején a város, valamint az összes történelmi Palesztina, a versengő nemzet középpontjába került törekvések cionisták és palesztin arabok részéről. Ez a küzdelem gyakran erőszakban tört ki. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) megpróbálta kijelenteni a várost a külön test (Latinul: különálló entitás) - és ezáltal elkerüli a további konfliktusokat -, de az első arab-izraeli háború 1948-ban Izrael (nyugat-Jeruzsálem) és jordániai (Kelet-Jeruzsálem) szektorokra tagolódott. A következő évben Izrael fővárossá nyilvánította a várost. Közben Hatnapos háború 1967-ben a zsidó állam megszállta a jordániai szektort, és nem sokkal később kibővítette a város határait - ezáltal csatolta Ciszjordánia egyes területeit, amelyeket korábban a jordániaiak birtokoltak -, és kiterjesztette joghatóságát az egységes város felett.