2016. július 14. 12:17 Csernus Szilveszter Nagy Imre újratemetése, Kádár János halála és elhantolása, a demokratikus országgyűlés összeülése és a szovjet csapatok kivonása - mindezek az 1989-1991-es, rendszerváltásnak nevezett időszak talán legfontosabb állomásai, mérföldkövei. Kádár János temetése ezek közül azért is jelentős, mert az 1989-es közép- és kelet-európai rendszerváltások, forradalmak közül csak a magyarnak "adatott meg" a lehetőség, hogy a pártállami diktatúra legemblematikusabb figuráját és vele az elmúlt rendszert szertartásszerűen szinte egyszerre kísérjék utolsó útjára. Az öreg, rigorózus, korszakoknak nevet adó pártállami vezetők a térségben mind túlélték a korszakot (Ceaușescut kivéve), egyedül Kádár végső nyughelyre helyezése esett egybe a régi rendszer bukásával – annak ellenére, hogy Kádár addigra nem volt az ország első számú embere – sőt már politikai hatalma sem volt. Kik vettek részt a szertartáson? Nagy Imre vagy Kádár temetésén voltak többen? Egyáltalán tényleg Kádár volt a világon a leghosszabb ideig hatalmon lévő szocialista vezető?
Folyt is a találgatás, hogy Bush (aki az első hivatalban lévő amerikai elnök volt a történelemben, aki Budapestre látogatott) vajon ellátogat-e Kádár ravatalához. Ez nem történt meg, de magyar újságíróknak udvariasan nyilatkozott róla. A Széchenyi rakparton halad a sor Kádár János ravatala felé / Fortepan / Magyar Rendőr – Értesültem Kádár úr elhunytáról. Vegyes érzelmekkel ítélték őt meg ebben az országban, az amerikai magyarok közösségében. Ha most tevékenységét a maga teljességében szemléljük, látjuk hol tértek el nézeteink, ugyanakkor el kell ismernünk a változásokat, amelyeket meg tudott valósítani. A mi politikai jobbszárnyunkon, vagy a baloldalon sokféle véleményt hallhatnánk Kádár úrról, de én olyan embernek látom öt, aki szolgálta az országát. Valamennyien tudjuk, volt egy időszak, az ötvenes évek közepén, amikor viszonyunk rossz, kudarcokkal teli volt, nincs ezt miért titkolni. Ám most, Kádár János halálakor, ismerjük el, amit ez az ember elért – mondta az amerikai elnök. Kádár ravatalát az MSZMP székházában, a mai képviselői irodaházban állították fel.
Kádár János elhunyt Nagy Imre rendszerváltás
"Fekete János ment azzal a szöveggel, hogy Kádár elvtárs pénz van, én hozom" - emlékezett Németh Miklós, megjegyezve: pénz volt, van, meg lesz is mindig a piacon, a tőke létezik. A tervezett reformokat pedig leállították - tette hozzá. A volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy Kádár körül "ott ültek a Raszputyinok". Németh Miklós hangsúlyozta azt is, hogy Grósz Károly kizárólagos érdeme az 1988. májusi puccs, azaz Kádár János félreállítása. "Azt csak Grósz tudta megcsinálni" - tette hozzá. Kitért arra is, hogy Kádár János nem szerette Gorbacsovot, a szovjet pártfőtitkárt, és Kádár "fékezett, behúzta a vitorlákat", majd "le is épült szépen". Kádár azt mondta, hogy "ez a Gorbacsov a rendszer sírját ássa meg" - idézte Németh Miklós az MSZMP egykori főtitkárát. Papot hívott A volt miniszterelnök elárul egy nagy titkot is, mert talán 20 év után már elmondhatja. Mariska néni (Kádár János felesége) felhívta, és azt mondta, hogy "a férjem papot akar" - fogalmazott a volt kormányfő. Ki is ment egy pap, és Kádár gyónt neki, ám hogy mit, azt nyilván csak a pap tudja - jegyezte meg.
A kultúra pedig az, ami állandó a változásban. L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója kiemelte: az intézménynek a magyar nemzet hőseinek, kimagasló személyiségeinek bemutatásán túl kötelessége az is, hogy a "negatív figurák" munkásságát is feldolgozzák. Így került a kiállítás anyagában Kádár János íróasztala és kitüntetése, valamint Rákosi Mátyás dohányzó garnitúrája és könyvszekrénye. A főigazgató beszélt arról is, bízik benne, hogy a következő években nagyobb figyelem jut majd a közgyűjteményekre. Mint fogalmazott, nagy álmuk, hogy az idén 220 éves múzeumot arra a szintre hozzák fel, ahogy egy világszínvonalú múzeumnak működnie kell a 21 században. Mint fogalmazott: " ráférne egy ráncfelvarrásnál nagyobb fejlesztés a múzeumra ", amelynek eredményeként új kiállítóterekkel bővülhetne az intézmény és korszerű gépészetet kapnának a belső terek. Az új állandó kiállítás előkészítéséről elmondta, hogy megkezdődött a szakmai munka, amelynek eredményeként az intézményben új, a magyar nemzeti identitást bemutató, a külföldi látgatók számára is meghatározó élményt nyújtó kiállítás nyílhat meg néhány éven belül.
kongresszusa jelentette, amit aztán az első úgynevezett "többes jelölésű" országgyűlési választás kísért. Mások szerint viszont 1989 májusa tekinthető a Kádár-korszak végének, amikor a szimbolikus pártelnöki tisztségétől is megfosztották, ám abban közmegegyezés van, hogy Nagy Imre és mártírtársai június 16-i újratemetése volt a "rendszer erkölcsi halála. A történettudományban egy kettő közötti dátumot, 1988 májusát tartják korszakhatárnak, amikor Kádárt Grósz Károly váltotta a pártfőtitkár székben. A rendszer koporsójába kétségkívül az egyik szöget Pozsgay Imre államminiszter 1989. január 28-i nyilatkozata verte bele: a politikai bizottság tagja 168 órának nyilatkozva kijelentette, hogy "1956 nem ellenforradalom volt, hanem egy nemzeti érzékenységében, önbecsülésében a diktatúra által megtiport nép jogos felkelése, népfelkelés volt". Akkorra Kádár – a hatalmától megfosztva – a pártban már csak a szimbolikus pártelnöki tisztséget töltötte, de ez a lépés végleg kiengedte '56 szellemét a palackból Valószínű, hogy 1989. májusára viszont már hatalma elvesztése mellett Kádár egészségét is felőrölte az lelkiismeret-furdalás.
A magyar rendszerváltás e nagy jelentőségű dokumentumában Haraszti Miklós javaslatára mottóként fogalmazódott meg a demokratikus ellenzék jelszava: "Kádárnak mennie kell! " Kádár 1987 tavaszán, nyarán idős (75 éves volt ekkor), de még szellemi képességeinek teljes birtokában lévő vezetőként felemás döntést hozott. Nem mondott le – "az öreg maradt a gáton", visszavonulását legkorábban 1990-ben tervezte –, de Grósz Károlyt nevezte ki miniszterelnöknek annak jeleként, hogy hajlandó döntő változtatásokat elindítani. Június 25-én Kádár úgy érezte, elvégezte a munkát, stabilizálta a helyzetét: ekkor hangzott el Király Zoltán beszéde. '56 óta nem hallott ilyet Király a szegedi regionális televízió riportere volt, egyben a népszerű országos műsor, az Ablak egyik műsorvezetője, közismert televíziós személyiség. Emellett ügyesen szereplő, szimpatikus, sármos férfi, 1985-ben szerzett mandátumot Szegeden: "kiselefántként mozgott a nagypolitikai porcelánboltban, de ez jól állt neki". Már megválasztása óta formálgatta új szerepét, de ez az 1987-es beszéde volt az első markánsan ellenzéki hangvételű megszólalása.
Tavaly mintegy 5, 5 millió látogató kereste fel a cseh várakat és kastélyokat. 1. A leglátogatottabb műemlékek listáját a prágai vár vezeti. A Hradzsint évente több mint kétmillió ember keresi fel. 2. A dél-csehországi Cesky Krumlov várába 429 ezren látogattak el. A vár az UNESCO Világörökség része. 3. A dél-morvaországi Lednice kastély következik 394 ezer látogatóval. A Lednice-kastély egy romantikus kastélya és környéke része az UNESCO Világörökség-listáján szereplő Lednice–valticei kultúrtájnak. 4. A negyedik hely a dél-csehországi Hluboká nad Vltavou kastélya közel 300 ezer látogatóval. A Hluboká nad Vltavou várkastély eredete a 13. századba nyúlik vissza. Az utóbbi mintegy háromszáz évben a Schwarzenberg család tulajdonában volt. Mai tulajdonosa Karel Schwarzenberg volt cseh külügyminiszter, aki máig is büszke a Festetics családból származó magyar nagymamájára. 5. A Prága közelében álló Karlštejn királyi várat tavaly több mint 200 ezren nézték meg. Karlštejn Csehország egyik leglátványosabb, teljesen épen maradt gótikus vára, a középkori Cseh Királyság egyik jelképe.
Zegzugos, szűk utcák, mindenhol macskakő, apró kis üzletek vicces cégérekkel, ahol órákon át sétálhatunk, vagy épp kávézhatunk, sörözhetünk valamely folyóparti kiskocsmában. Csodás a kastélya, gyönyörű rokokó szökőkutas kerttel és barokk színházzal, amiből az egész világon csupán néhány létezik. Szabad program. A magán lakosztályok on átvezető sétán a hercegi család dolgozószobáit, hálószobáit, fürdőszobáit, a személyzet szobáit, a személy és teherliftet lehet megtekinteni. A konyha is követte az angol szokásokat, úgy lett kialakítva, hogy a lehető legminimálisabban zavarja csak az itt lakókat. Volt meleg- és hidegkonyhája, sütőkkel és jégszekrénnyel. A cukrásztermékek is külön konyharészen készültek. A torony a kastély legmagasabb pontja, 52 méter magas és 245 lépcsőn keresztül jutunk fel a tetejére. A vendégszobák at bemutató túra részben átfedésben van a "reprezentációs szobák" kiállítással. A téli időszakban eltérő, rövidebb útvonalon nézhetjük meg a kastélyt. A kastélyban található egyébként a legnagyobb cseh faliszőnyeg gyűjtemény és az egyik legnagyobb közép-európai, XV-XVI.