Már majdnem annyit tudtunk keresni, mint a békeidőben. De csak majdnem… A járvány második hulláma sokat rontott az eleve gyenge kereseti lehetőségeken. Itt kezdtek nagyobb arányban azon gondolkodni a kollégák, hogy talán valami másba kellene fogni. Legtöbbeknek nem, vagy csak minimális tartaléka volt a nehéz időszak átvészelésére, tehát elengedhetetlenné vált valami produktív, jövedelmet termelő munka után nézni. A harmadik hullám meg sokaknál szinte lenullázta a taxizással megkereshető jövedelmet. Beszéltem olyan kollégával, aki három egymást követő napon is nulla bevétellel ment haza. A tartalékok elfogytak, a napi megélhetés került veszélybe. Tömegével hagytak fel a taxizással a vállalkozók. Budapesten a korábbi 7 ezret meghaladó létszám már ötezer alatt van, és csökken tovább. Sokan, jobb időkre várva csak szüneteltetik vállalkozásukat, a pesszimistábbak azonban teljesen feladták: vállalkozásuk megszűnését jelentették be. Itt mindenki hülye itt mindenki. Na de mit csinálsz helyette? – ezt a körkérdést tettük fel néhányuknak.
A 24 órás verseny egy furcsa hely, az ember a felkészülés során rengeteget dolgozik, javítja az autót, próbál előre gondolkodni, mi romolhat, törhet el, mi legyen a kaja, milyen szerszámot vigyen, milyen pótalkatrészt kell vinni. Aztán jön az élet, és az ember az arcába nevet.
Elfogadom, hogy A dzsungel könyvéhez hasonló produkcióból is évente csak egy fér fel a Szigligeti színpadára. (Bár, ha bűnügyi komédiából lehet kettőt bemutatni egymás után, akkor a musical sem kizárt. ) Látom, hogy a közönség egyre inkább a könnyed szórakozást igényli. (Bár nem vagyok biztos abban, hogy egy közpénzből fenntartott színháznak csak erre kell figyelemmel lennie. ) Érzem, hogy egy-egy előadás megszületését nemcsak a művészi igény, a mondanivaló motiválja. (Bár minden előadásnál érezhető lenne, hogy akkor mi más a motiváció! Itt mindenki hülye? | borravalo.hu. ) De egyre nehezebben tudom mindezt elfogadni. (Bár rajtam kívül ez meg kit érdekel? ) (A fotók a Szigligeti Színház honlapjáról valók)
Meg voltam győződve róla, hogy Tímár György tudatosan készült a vendéglátós pályára, merthogy született vendéglátósnak tűnik: jól kommunikál, határozott, van véleménye és vág az esze. De nem is tévedhettem volna nagyobbat. – Mit tudtam én 1962-ben, 14 évesen, hogy mi akarok lenni – mesélte két korty kávé között. – Honnét tudtam volna? Ma is sokan csak azért mennek egyik egyetemről a másikra, hogy eltolják a pályaválasztást. Én is eltoltam, így lettem felszolgáló. Kérdeztem Tímár urat az 1960-as évek Budapestjéről is, mire azt mondta: – Imádtam! Micsoda világ volt akkor Pesten. Na, látod, akkor még nem volt mindenki hülye. Azóta hülyültek meg! Itt mindenki hülye?. Tisztelet, természetesen, a kivételnek! S hogy miképpen került ki Bécsbe Papp mester keze alá? A vendéglátóipari technikum elvégzése után az egyik munkahelyén, a Lido étteremben felfigyeltek a jó képességű fiatalemberre, és beajánlották a bécsi munkára. – Semmilyen protekcióm nem volt! Láttak dolgozni, aztán beszélgettünk, és megkérdezték, hogy nem mennék-e ki.
A hotel honlapja szerint jelenleg kétcsillagos a szálloda. A révfülöpi móló Kondor a hotel üzemeltetése mellett a település Gazdasági, Településfejlesztési és Turisztikai Bizottságának elnöke is, azt mondta, örül Révfülöp "tévés marketingjének". Rajongásból. A rendezvény helyszíne az MTVA-palota valami belső kerthelyisége volt, amit visszafogottan bulisra dekoráltak a szervezők. Parti hangulat Engem már ezzel megvettek forintra, és ekkor még csak a kis reklámfilmeket vetítették, amik alapvetően arról szóltak, hogy van, amire várni kell, de a Balatoni Nyárra már rohadtul nem. Például volt egy olyan, hogy "az igazira még várni kell", de nyenyenye blablabla itt a Balatoni Nyár. Még jobban meg lettem véve forintra. Peti, most gúnyolódsz? Vagy mi van? Nem értjük. Gúnyolódik a faszom. A Balatoni Nyár például azért is nyerő, mert ha nyár van, tényleg nem kell rá várni. Nincs olyan balatoni nyaralós/nyaralásos élményem, aminek ne lett volna része ez a műsor. A képlet végtelenül egyszerű: ott ülnek a tévében, háttérben a Balaton, én meg ülök és nézem és én is tök közel vagyok a Balatonhoz, bármikor belecsobbanhatok abba a háttérbe, a tévéképernyőbe.
A riporterek párban dolgoznak, nagyjából egy-egy hetet, élőben, Révfülöpről. Az, hogy melyik műsorvezető éppen kit kapott párnak, többekből még a helyszínen is meglepődést tudott kiváltani. Osvárt Andrea például Harsányi Leventével élőzik majd, Kautzky Armand Varga Edittel, Novodomszky Éva pedig Tóth Tamással. De hát nem is szoktunk. Délelőtt-délután élőzünk, beszélgetünk a tévénézőknek, aztán kis pihenés, kis buli, szevasztok. Ennyi. Csak hát az a baj, hogy se a meleget nem bírom, se a strandolást. Meg - az Isten szerelmére - úszni sem tudok ( Balázs se). De akkor mégis mi a fene ütött belém, hogy így képzelem a Tökéletes Életet?! Hát a fene, ami belém ütött, az a Balatoni Nyár, A LEGJOBB TÉVÉMŰSOR A VILÁGON. A legjobb tévéműsor a világon Azon nem vagyok hajlandó vitatkozni, hogy miért. Esetleg arról beszélgethetünk, hogy a Magyar Televízió (M1, MTV, MTVA1, tökmindegy hogy hívjuk) kínálatában miért ez az abszolút befutó. Igazából nincs is vetélytársa. Talán az esti mese, meg az Olimpia.
Információnk szerint a leépített dolgozók több mint a felét a műsorgyártás területéről küldi el a cég. Szabó László Zsolt azt is említette, hogy a belföldi turizmus fellendült és ennek egyik oka bizony nem más, mint a Balatoni Nyár. Na, nekem ezt már nem kell magyarázni. Aki pedig kételkedik, azt egyszerűen megtámadom. Medveczky Balázs vezérigazgató is beszélt, akinek elhagyta a száját egy olyan mondatcsokor, amiből kiderült, hogy a BNY rengeteg csodát közvetít, míg a legtöbb csatorna ilyenkor csak ismétléseket sugároz. Be kell valljam, itt azért kicsit majdnem leszakadt a plafon, de ennyit még simán le tudott nyelni a bennem fickándozó, kákán is csomót kereső kritikus. A műsorról egyébként egy vaníliás-csokis fagyimixet is elneveztek. Ja és a műsort ismétlik majd a Duna World-ön is. Na de mégiscsak, fagyi, emberek, fagyi!! Két labda és egy felfújható medve, valamint egy kehely fagylalt Ezután - hogy úgy mondjam - már csak forrósodott a hangulat (értik, nagyon meleg volt), amikor A Nyár idei műsorvezetői sorra szót kaptak.
Kriszta középiskolás és egyetemi évei alatt is folyamatosan dolgozott, így miután befejezte tanulmányait, nem volt kérdés, merre is keresse a boldogulás útját. Ennek ellenére nem tipikus karrierista. "Soha nem rendeltem alá mindent a karrieremnek. Szeretek időt tölteni a családommal, a barátaimmal és persze nem mondok nemet egy jó bulira sem. Igyekszem mindent belezsúfolni az életembe és egyelőre egészen jól is megy" - mesélte a Balatoni nyár arca, akit egy forgatáson látogattunk meg a magyar tenger partján. A Duna Televízió műsorvezetője egyébként készen áll, ha elköteleződésről van szó. "Érdekes, hogy húszéves korom körül úgy gondoltam, körülbelül mostanra már biztosan férjem lesz és legalább egy gyerkőcöm is, de most úgy érzem, hogy egy kicsit még lopnék a húszas éveimből. Nem sürgetem magam semmilyen tekintetben. Azt érzem, hogy nőként, életem legnyugodtabb, legkiegyensúlyozottabb időszakának az elején járok. Ez persze nem azt jelenti, hogy elzárkóznék a szerelem elől. A nagy szenvedélyekben hiszek.
Tovább
Sütiket használunk annak érdekében, hogy biztosítsuk Önnek a legjobb tapasztalatokat a weboldalunkon. Ha továbbra is használja ezt az oldalt, akkor azt feltételezzük, hogy elégedett vele. We use cookies to provide the best experience on our website. If you continue on this site, we assume that you are satisfied with it. Elégedett vagyok / I am happy with it. Adatvédelem / Dataprotection