Noha anyanyelvem magyar, szlovák nyelvből államvizsgáztam Budapesten. Egy ideig ez a nyelvtudás megélhetést is nyújtott számomra: fordítottam. A tanulásnak persze nincs és nem is lehet vége. A rádióbeli szakmai tanfolyamokon sosem kerül le a napirendről a stílus (és főleg a hírolvasó stílus), a beszédtechnika, ritmus és a hangsúly gyakorlása. Az ellenőrző magnó minden bemondói szöveget rögzít, s a felvétel visszahallgatása lehetőséget ad az elemzésre. Ezen kívül – mondanom sem kell – nyelveket is kell tanulni. Nemzeti Audiovizuális Archívum. Most az angol nyelvvel ismerkedem. Nagyon szeretem a munkámat, s nemcsak azért, mert gyermekkori álmom valósult meg, hanem azért is, mert a műsorbeli jelenlét, az odafigyelés izgalmát igen vonzónak találom. " 1979. novemberétől Mohai Gáborral együtt nevezték ki rádióbemondónak. [5] A Magyar Rádióban tizenhét évig szolgálta a hallgatókat. Ebből több éven keresztül szerdánként Pintér Dezső műsorvezető mellett a Kossuth Rádió Jó reggelt! című műsorában dolgozott, hírolvasó bemondóként.
Pintér Sándor Született 1949. május 7. (73 éves) Budapest Állampolgársága magyar Foglalkozása rádióbemondó műsorvezető Kitüntetései Az év bemondója díj (1996) Magyar Rádió – Nívódíj (2006) Pintér Sándor, névvariáns: ifj. Pintér Sándor ( Budapest, 1949. május 7. –) a Magyar Rádió bemondója, műsorvezető. Életpályája [ szerkesztés] Budapesten született, 1949. május 7-én. Édesapja id. Pintér Sándor, a Magyar Rádió főmunkatársa, vezető bemondója volt. Ifj. Pintér Sándor is ezt a pályát választotta. Így emlékezett: "… minden srác példaképe az apja, én is bemondó szerettem volna lenni…határozottan emlékszem, ötéves koromban már "híreket mondtam". A középiskolában számomra magától értetődő dolog volt az iskolarádió "bemondói állása", miként később a "komoly felnőttek világában" is. Csodálatos érzés volt, ha csupán három hónapig tartott is 1972-ben édesapámmal együtt dolgozni. Közvetlen rokonként nem lehettem beosztottja, még csak szakmai sem… [1] " 1972-től a Magyar Rádió bemondójaként dolgozott.
Elegáns, lényegre törő, de nem hivalkodó. Az a profi, akiben elsőre megbízol, utána pedig rá építesz. De ez nem is lehet másként: ha arra törekedsz, hogy egy beszélgetés túlmutasson önmagán, sőt mások számára is fontos, építő információkat hozzon felszínre, nem teheted meg, hogy ne ennek megfelelő eszközzel rögzítsd. A szellemi minőség mindig kijelöli a hozzá kapcsolódó technikai minőséget is. Horváth Gergely Audio-Technica Podcast AT4050 Vissza a Hírek oldalra » Az Audmax Kft. a HANOSZ tagja. A Hangszeresek Országos Szövetségének fő célja az aktív zenélés társadalmi elfogadottságának növelése és támogatása.
20191022_01 Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére Das schweigende Klassenzimmer német dráma | 111 perc | 2018 Igaz történet egy kelet-német osztályról, amely kiállt a magyar forradalmárok mellett. 1956 októberében pár érettségi előtt álló tinédzser Nyugat-Berlinbe látogat, ahol független tudósításokkal találkoznak a budapesti eseményekről. Rádöbbennek arra, hogy az otthon hallott propagandával szemben nem ellenforradalmi zavargások zajlanak Budapesten, és hazatérve illegális rádióadásokból igyekeznek tájékozódni a magyar eseményekről. Amikor az éterben bemondják a téves hírt, hogy Puskás áldozatul esett a szovjet intervenciónak, az egész osztály úgy dönt, hogy az egyik órán egy perc néma csönddel adóznak a magyar mártíroknak. Az eset felháborodást kelt az iskola vezetésében, a botrány egyre magasabbra jut, hamarosan maga az oktatási miniszter utazik a helyszínre, hogy a fiatal "ellenforradalmárok" körmére nézzen. A Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon bemutatott A néma forradalom lebilincselő mozi, amely egészen új szemszögből mutatja be az 1956-os magyarországi forradalom hatásait – és egy kicsit mindazt, amit akkor a keleti blokk átélt.
), és a kerületi iskolafelügyelő megszemélyesítője, Jördis Triebel (legutóbb a Dark ban és a Babilon Berlin ben is láthattuk), és ők hitelesek is. De igazából nem lehet panasz a főszerepet játszó fiatalokra sem, különösen a Theót játszó Leonard Scheicher emlékezetes (ő egy kicsit még a Megáll az idő Köves Dinijére is emlékeztet), Kurt ( Tom Gramenz) kevésbé kidolgozott figura, de ez a forgatókönyv hibája is. Nem vall szégyent a nálunk eddig csak a Fák jú, Tanár úr! filmekben látott Lena Klenke sem, mint ahogy a hithű kommunista diákot, Eriket játszó Jonas Dassler rel is egész biztosan fogunk még más filmekben találkozni. Nekünk, magyaroknak pedig ha kötelező nem is, de mindenképpen érdekes látni, milyen volt az, amikor tényleg rólunk beszélt a világ, ráadásul pozitív kontextusban. Amikor pedig a vonalas iskolaigazgató szájából elhangzik az általa tényleg komolyan felvetett "Na és a magyaroknak mégis milyen hasznuk volt ebből az egészből? " kérdés, akkor egy emberként nevetett fel a moziterem.
FilmVilág ADATOK TARTALOM TALÁLAT