A Pannon-tenger Múzeum a régió legnagyobb természettudományi múzeuma, a miskolci Herman Ottó Múzeum Földtörténeti és Természetrajzi Tára és kiállítóhelye. Két állandó kiállítása az "Őserdei ösvényeken- a bükkábrányi mocsárciprus erdő és kora", valamint "A Kárpátok-ásványai". Az Őserdei ösvényeken elnevezésű kiállítás fő témája a legalább hétmillió éves Bükkábrányban talált mocsárciprusok, melyek a világ egyik legidősebb, nem megkövesedett fái. Megnézhetők továbbá a rudabányai őslénytani lelőhelyen feltárt paleontológiai kincsek. Az itt előkerült 10 millió éves Rudapithecus hungaricus anapithecus - becenevén Rudi - maradványai. Pannon tenger múzeum miskolc. A "Kárpátok ásványai" állandó kiállítás 19 ezer leltározott tételből válogatott ásványi és kőzetbemutató, mely a Kárpát-medence teljes ásványtani bemutatását teszi lehetővé. Nyitva tartás: Hétfő kivételével minden nap: 9:00-17:00 Telefon: +36 46 560-170 mellék: 102 Web: Képmelléklet
A kerettörténet szerint egy expedíciós kutatócsoport utazik vissza az időben a mezozoikumba, azonban időhajójuk megsérül és lezuhannak. A látogatók pedig a mentőcsapat tagjaiként deríthetik fel a kutatók által összegyűjtött információkat. Pannon-tenger Múzeum - Miskolc - SzeretünkUtazni.hu. Mindezt játékos, interaktív formában tárjuk az érdeklődők szeme elé, ahol a gyerekektől a nagyszülőkig mindenki megtalálja a maga számára érdekes részeket. Tudták, hogy a ma oly fontos beporzó rovarok ősei a dinók korában alakultak ki, vagy azt, hogy valószínűleg nem csupán egy meteoritnak van köze az őshüllők kihalásához? Mikor kezdtek el repülni a gerinces élőlények és mi kellene hozzá, hogy mi is repülni tudjunk? Ezekre és további érdekes kérdésekre is választ kapnak legfiatalabb földtörténeti tárlatukban, és a múzeumpedagógiai foglalkozásokon is. Érdemes Miskolcra látogatni, még számtalan érdekesség vár ránk.
A bükkábrányi külszíni fejtésű lignitbánya területén 2007 júliusában, a felszín alatt mintegy 65 méteres mélységből került napvilágra a magyar földtani és ősnövénytani kutatások történetének egyik legszebb leletegyüttese, egy körülbelül 7 millió éves mocsárciprus-erdő részlete. A felfedezés világviszonylatban is példa nélkülinek nevezhető, hiszen a feltárt 16 fatörzs mindegyikét álló helyzetben őrizte meg számunkra az őket eltemető homok. A fák anyaga nem kövesedett meg, sejtszerkezetük a ma élő fákhoz hasonlítva alig roncsolódott és alakult át. A miskolci Herman Ottó Múzeum, valamint a Bükki Nemzeti Park Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület külön engedélyt kaptak arra, hogy az erdőrészletből egész törzseket emeljenek ki és szállítsanak el további kutatások és a nagyközönségnek történő bemutatás céljára. Kiállítás - Pannon-tenger Földtörténeti és Természetrajzi Tár - Museum.hu. A "Pannon-tenger Múzeum" 2013. november 20-i megnyitása lehetőséget teremtett az évtizedekkel korábban megszüntetett természettudományos gyűjtemény újraalapítására is Pannon-tenger Földtörténeti és Természetrajzi Tár néven.
Két új és teljesen egyedi, először látható kiállítással, az "Őserdei ösvényeken- a bükkábrányi mocsárciprus erdő és kora", valamint "A Kárpátok-ásványai" tárlattal várja az érdeklődőket a november 20-án megnyíló Pannon-tenger Múzeum Miskolcon. 2013. november 20-án megnyitja kapuit Miskolcon a Herman Ottó Múzeum új épülete, a "Pannon-tenger Múzeum". A múzeumi részleg kilencszáz négyzetméteres, kétszintes, új épületszárnyban kapott helyet, amelyet a Herman Ottó Múzeum előtti területen a földbe vájtak. A kiállítási terület mintegy ötszáz négyzetmétert foglal el, és a bükkábrányi bányában talált 7, 5 millió éves mocsári ciprusok köré épült. Zöldmezős tetőzet borítja, és csak a középső, kupolás részbe "süt be a nap". A látogatók alagúton jutnak le a kiállítótermekbe, ahol a középső csarnokban kaptak helyet a famatuzsálemek. A beruházás mintegy 500 millió forintos európai uniós támogatással valósult meg, a belső tér kialakítását a múzeum saját forrásból fedezte. Az új, állandó földtörténeti és természetrajzi kiállítás, amely az Őserdei ösvényeken – A bükkábrányi mocsáriciprus-erdő és kora címet kapta a teljes miocén földtörténeti korral foglalkozik.
Nápolyt látni és meghalni?... - Traveller - Mediterraneum Embertársaink szeretnek kockáztatni, de néha vannak olyan húzásaik, melyek túlmennek minden határon. Ha önök kíváncsiak arra, hol laknak a világ vezető nemtörődömjei, akik a világ egyik legveszélyesebb (a történelmi időkben már többször bizonyított) vulkánjának lejtőin, friss lávaömlések tetején bírják magukat jól érezni, akkor nem kell messzire tekinteni: a hely nem a harmadik világban, hanem otthonunk, az EU kellős közepén található. Nápolyt Látni És. A Vezúv kifejezetten békés, barátságos kis hegynek látszott egykoron, az augustusi boldog békeidőkben: a hagyomány szerint valaha vulkán volt, de már rég kialudt. Ennek megfelelően lejtőit sűrűn lakták és művelték a római pol-gárok - a vulkanikus talajok, s ezt honi példákból (Badacsony, Somló, Ság stb. ) is jól tudjuk, egyenesen megművelésre termettek, különösen, ha szőlőről van szó. A gondok Kr. u. 62-ben kezdődtek, amikor erős földrengés rázta meg a Vezúv környékét - különösen a tájék legnagyobb és legszebb városa, Pompeji rongálódott meg súlyosan.
A fenti terv, talán ez is lejött önöknek, menthetetlenül naiv, mivel a vulkanológusok nem biztos, hogy ennyivel korábban meg tudnák mondani a kitörés időpontját, sőt az sem biztos, hogy hisznek nekik - ahogy az a filmekben lenni szokott. Nápolyt látni és meghalni. Ha pedig váratlanul beüt a baj, menthetetlenül kitör a pánik - egy zsúfolt nagyvárosból pedig rohadt nehéz elmenekülni, pláne, ha velünk tart valamennyi szomszédunk is. S végezetül egy záró megjegyzés: a vulkanológus nem olyan, mint a tűzoltó - ő nem azért dolgozik, hogy ne legyenek többé vulkánok (vagy ha egyszer kitörtek, akkor "eloltsuk" őket), csupán megismerni és megérteni szeretné őket. Tűzhányók mindig is lesznek, és eközben rendszeresen működni (pusztítani) fognak - függetlenül attól, hogy lakik-e ember a lábuknál vagy sem. A természet, ahogy azt egy klasszikus megfogalmazta, szenvtelenül nézi végig mindannyiunk pusztulását.
Egy biztos, nem minden nap sétálgat az ember egy működő vulkán peremén! Capri szigete – A nápolyi kikötőkből rendszeresen indulnak hajók Capri szigetére. Az utazás körülbelül másfél órát vesz igénybe, ám aggodalomra semmi ok, hiszen addig is gyönyörködhetünk a Vezúv látványában, valamint a tenger szépségében. A sziget nemcsak a természeti szépségeinek köszönheti vonzerejét, hanem történelmi gazdagságának is. Capri mindig is a luxus szimbóluma volt, hiszen már az ókorban a "legmenőbb" szigetek közé tartozott. Tiberius császár számos villát építtetett a szigeten. Érdemes feljutnunk felvonóval a sziget legmagasabb pontjára, ahonnét csodálatos panoráma tárul szemeink elé. Itt aztán bőven lehet fényképeket gyártani. Procida – Ha te inkább egy olyan helyet keresel, ahol nincs jelentős turistaforgalom, akkor utazz el Procida szigetére. Éppolyan csodás, mesés, mint mondjuk Capri, de nagy előnye, hogy nem annyira népszerű. Szűk utcácskák, hangulatos éttermek, színes kis házikók és termésesetesen a fantasztikus tengerpartok sem hiányozhatnak.