Ilyen egy nemzeti konzultáció Sokáig ki kellett bírni nemzeti konzultáció nélkül Már korábban is nagyon érett egy nemzeti konzultáció, a terv az volt, hogy március közepén már a postaládákban landol a gyöngyöspatai romák kártérítési ügyéről, a győri gyermekgyilkossággal kapcsolatos eljárásról, a börtönbizniszről, valamint a bírók függetlenségének kérdéséről szóló kérdőív, ezt azonban elsodorta a koronavírus.
nemzeti konzultáció;Brüsszel;Soros;ellenzék;"migránsok";járvány; 2021-07-01 16:36:33 A tizennégy pontból nyolc riogat Brüsszellel, Sorossal, az ellenzékkel, a migránsokkal, három-három pedig Orbán választási ígéreteiről és a járványról értekezik. Tizennégy kérdést tartalmaz a kormány következő nemzeti konzultációja, amelynek válaszait augusztus 25-ig küldhetik vissza az emberek. A kérdések érintik a minimálbér szintjét, a családtámogatásokat, a migrációt, a hitelmoratóriumot és az adókat is – ekképpen foglalta össze a kormányzati tájékoztatóoldal a legújabb nemzeti konzultációs kérdéseket. A kérdőíveket, amelynek mintapéldányát a kormány a Facebook-oldalán tette közzé, csütörtökön kezdték el postázni. A Hallgassuk meg egymást! címmel és a Konzultáció a járvány utáni életről alcímmel megjelentetett dokumentum szerkezete, hogy a felsorolt kérdések mellé két-két választási lehetőséget ad olyan formában, hogy az első bepipálandó négyzet mellett mindig a kormány által sugallt állítás szerepel, a másodikban pedig mindig az azzal szemben álló, tehát vagy a magyar ellenzéknek, Brüsszelnek, Soros Györgynek, a "bankároknak" tulajdonítottak.
("Why I'm Investing $500 Million in Migrants, " The Wall Street Journal, 2016. szeptember 20. ). A Nemzeti Konzultáció 5. állítása: Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért. Soros György soha nem tett ilyen kijelentést. Ez hazugság. A Nemzeti Konzultáció 6. állítása: A Soros-terv célja, hogy az európai országok nyelve és kultúrája háttérbe szoruljon annak érdekében, hogy az illegális bevándorlók integrációja hamarabb megtörténjen. A Nemzeti Konzultáció 7. állítása: A Soros-terv része, hogy politikai támadást indítsanak a bevándorlást ellenző országok ellen, és kemény büntetésekkel sújtsák őket. Soros György soha nem tett ilyen kijelentést. Ez hazugság.
A nemzeti konzultáció részleges feldolgozási adatai alapján a résztvevők elsöprő többsége nemet mondott a Soros-tervre – mondta a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár vasárnap Budapesten. Tuzson Bence a sajtótájékoztatón emlékeztetett, a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció volt a legsikeresebb Magyarország történetében, azon ugyanis több mint 2, 3 millió választó vett részt, december 7-ig pedig másfélmilliót meghaladó ívet dolgoztak fel, amelynek több mint 99 százaléka volt érvényes. Az eredmények ismerete alapján csaknem minden válaszoló nemet mondott arra, hogy a "Soros-terv" részeként évente egymillió bevándorlót telepítsenek Európába, továbbá Magyarországon lebontsák a határvédelmi kerítést, a kontinensre érkezőket, illetve a már itt tartózkodókat pedig valamilyen állandó betelepítési kvóta alapján szétosszák a tagállamok között – fejtette ki a kormány képviselője, aláhúzva: "a magyarok tehát nem akarnak bevándorlást, és nem akarnak bevándorlóországgá válni". Tuzson Bence szólt arról, a válaszadók nagy többsége nemet mondott arra is, hogy "bevándorlónként 9 millió forintot fizessen az állam ezeknek az embereknek támogatásként", valamint arra is, hogy a bevándorlók bizonyos bűncselekmények esetében enyhébb büntetési kategóriákba tartozzanak.
1896. október 4-én, azaz napra pontosan 125 éve adták át akkor még Ferenc József néven, az uralkodó jelenlétében, a Pestet és Budát összekötő hidat, amivel ez idő alatt már annyi, de annyi minden történt. Nézzük ennek a zöldben pompázó különleges hídnak a kalandos történetét! A Szabadság híd történetének már a kezdete is különleges Mutass még egy olyan hidat Budapesten (hiszen van bőven), aminek utolsó szegecsét maga az uralkodó verte be! Vagy mutass egy olyan hidat Budapesten, amin maga az uralkodó pihen, ha bár kicsiben! A Szabadság hidat 1896. október 4-én adták át a Fővám teret és a Gellért- szállót összekötő hidat magának az uralkodónak, Ferenc Józsefnek a jelenlétében, állítólag ő verte be az utolsó szegecset. meg lep hát bárkit, hogy a hidat Ferenc József hídnak nevezték el, és nemzeti színű zöldre locsolták le? A Budai hidak között negyedik, a pestiek között harmadik volt a sorban. 1849-ben készült el a Lánchíd, 1876-ban a Margit híd, 1877-ben pedig a Déli összekötő vasúti híd, majd jött 1896 és a zöld híd is elkészült, méghozzá a vámokból befolyt összegekből.
A híd nem sokkal az átadása után, 1897-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 204235) Megnyitásakor, 1896. október 4-én, vasárnap délután zuhogott az eső. A király és az előkelőségek hatalmas sátor alatt foglaltak helyet. Ferenc József itt nyomta meg azt a gombot, amellyel elindította a szegecselő berendezést, amellyel az utolsó – ezüst – szegecset beverte a hídba. Az ezüstszegecsbe a király monogramját, azaz az FJ betűket vésték. A király nagy kegyesen azt is engedélyezte, hogy a hidat róla nevezzék el. A nevezetes szegecset többször ellopták, majd idővel pótolták. A legutóbbi felújításkor is pótolták, de most úgy alakították ki a környezetét, hogy a szegecs nem látszik, és el sem lopható. A hídon mindig élénk volt a villamosforgalom (Fotó: Fortepan/Képszám: 32578) A hídon az átadása után két évvel, 1898-tól már villamos is járt, természetesen akkor még alsóvezetékes kialakítással. A villamosok azóta is folyamatosan közlekednek rajta, igaz az 1960-as, 1970-es évektől állandóan napirenden volt, hogy ezt előbb-utóbb meg kell szüntetni, mert a híd szerkezete nem bírja el a terhelést.
A 20. század első felére oly mértékben növekedett a hidat terhelő forgalom, hogy szükségessé vált a híd átépítése, így a kormány végül ekkor, közel 70 évvel építését követően adta a Széchenyi Lánchíd megnevezést a hídnak, gróf Széchenyi István tiszteletére. Margit híd A főváros második állandó hídjaként a Margit híd 1872 és 1876 között épült fel, mely nevét, nemes egyszerűséggel a szomszédos Margitszigetről kapta. De honnan ered a Margitsziget megnevezése? Ehhez közel 800 évet kell visszautaznunk az időben az Árpád-házi Szent Margithoz, IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő leányához, aki a királynak a tatárjárás alatt tett fogadalmához híven a Domonkos-rend apáca kolostorban élt itt a 13. században. A Szent Margit megnevezést azonban csak később, a 17. századtól kezdték el használni a szigetre. Az új híd sokakat megihletett, a megnyitás utáni évben Arany János megírta Híd-avatás című balladáját, melyet két évtizeddel később Zichy Mihály festőnk illusztrált.
Az új hidat 1946. augusztus 20-án avatták fel. Két nagy változás volt tapasztalható az új hídon. Egyrészt az Osztrák-magyar Monarchiára emlékeztető nevet lecserélték Szabadság hídra, illetve a karakteres zöld helyett szürke színt kapott, mivel a háború után nem volt más festék. Restaurálás, felújítás 1980-ban többek között úttest ekkor kapott aszfaltburkolatot, elbontották a teljes pályaszerkezetet, és a helyébe vasbeton pályaelemeket építettek be. Kicserélték a közvilágítás lámpatesteit is, sőt a híd alsó része 1980-ban, a felső pedig 1986-ban kapta vissza az eredeti zöld színét. Végül a a két kapu boltíveire visszakerültek a címerek és a koronák. Fotó: Fortepan / UVATERV Fotó: Fortepan / Rubinstein Sándor 2007-ben megkezdődött a legújabb felújítás, és 15 hónapra lezárták a Szabadság hidat. Átépítették az útburkolatot, a villamospályát és a járdát, a műemléki rekonstrukció is megtörtént. Az acélszerkezetet és a vasbetonpályákat megerősítették, a pilléreket és a hídfőket kijavították. A díszkivilágítás kiépítése is megtörtént.