A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: Fotó: MTI/AP/Lewis Joly Párizs, 2021. július 15. Tûzijáték fénye világítja meg az égboltot a párizsi Eiffel-toronynál, a francia forradalom kitörésének évfordulóján, a Bastille napján rendezett ünnepségsorozat végén 2021. július 14-én. Franciaország nemzeti ünnepén a párizsi várbörtön bevételének 232. Nemzeti ünnep Franciaországban | hirado.hu. évfordulóját ünneplik.
1880. május 21-én, Benjamin Raspail országgyűlési képviselő benyújt egy törvényjavaslatot, miszerint A Köztársaság július 14-ét jelöli ki a Nemzeti Ünnep napjává. A közgyűlés megszavazza, a Szenátus pedig jóváhagyja. A törvényt 1880. július 6-án terjesztik elő: "A Köztársaság elfogadja július 14-ét mint a Nemzeti Ünnep napját. "
(MTI/AP/Pool/Thomas Samson) 9/25 10/25 Francois Hollande francia elnök (j) részt vesz a Bastille napján rendezett katonai parádén Párizsban 2014. július 14-én 2014. Francia nemzeti ünnep film. (MTI/EPA/Pool/Etienne Laurent) 11/25 Francois Hollande francia elnök részt vesz a Bastille bevételének évfordulóján rendezett katonai parádén Párizsban 2014. (MTI/EPA/Pool/Etienne Laurent) 12/25 A francia hadsereg katonái páncélozott harci járművekkel vonulnak a párizsi Champs-Élysées sugárúton a Bastille bevételének évfordulóján rendezett katonai parádén Párizsban 2014. (MTI/EPA/Ian Langsdon) 13/25 14/25 Első világháborús katonai egyenruhát viselő katonák menetelnek a párizsi Champs-Élysées sugárúton a Bastille bevételének évfordulóján rendezett katonai parádén Párizsban 2014. (MTI/EPA/Ian Langsdon) 15/25 16/25 17/25 Fiatalok fehér galambokat engednek a magasba a párizsi Champs-Élysées sugárúton a Bastille bevételének évfordulóján rendezett ünnepségen Párizsban 2014. (MTI/EPA/Ian Langsdon) 18/25 A francia köztársasági gárda lovas díszegysége halad a párizsi Champs-Élysées sugárúton a Bastille bevételének évfordulóján rendezett katonai parádén Párizsban 2014.
Ez már csak azért is elengedhetetlen, mert enélkül nehezen értelmezhetjük a Fidesz-kormány szándékait és tetteit, illetve nem mérhetjük föl a legnagyobb ellenzéki erő előtt álló kihívások természetét sem. Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetőjének írása. 2011. Méltányosság politikaelemző központ - hírek, cikkek az Indexen. 11. 11:06 Nagy Attila Tibor Baloldali (ki)útkeresés AZ MSZP megerősödése vagy meggyengülése, esetleg stagnálása alapvetően befolyásolhatja a Fidesszel szembeni versenyképes ellenzéki alternatíva esélyét, hacsak egy új, potens parlamenten kívüli szereplő nem borítja fel az erőviszonyokat, vagy az ellenzéki térfélen váltja le egy másik párt a szocialistákat a népszerűségi rangsorban - véli Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa. 2011. június. 22. 07:18 "A társadalmat nem lehet mesterséges kómában tartani" A baloldal szolidaritás-alapú társadalompolitikája megbukott, s vele szemben kiépülőben van a jobboldal hatékony kormányzásra és a felső középosztályra épülő társadalompolitikája.
Arról is kérdeztük, hogy szerinte milyen hatással lesz a szavazókra az, hogy oroszpártiság megosztó volt a kormánypárti táborban is. Lakatos Júlia szerint a háború megemelte a választás tétjét, mind a jobb és mind a bal oldal is sorsdöntőként hivatkozik erre a választásra, és talán a bizonytalan szavazókat is jobban mozgósítja. Szóba került, mit gondol a V4-en belüli konfliktusról, ami az ukrán háború alakult ki. Méltányosság Politikaelemző Központ - Debreceni Munkaügyi Központ. Erre azt válaszolta, hogy: "Orbán Viktor egy regionális szövetség élére akart állni, és persze ebből lett egy konfliktus, ami nyilván nem pozitív. " Majd azt is hozzátette, hogy most azok a legfontosabb kérdések, hogy meddig tart majd ez a belső konfliktus, és milyen kimenetelű lesz. "Mindenki próbál alkalmazkodni, egyensúlyozni, és azt sem szabad elfelejteni, hogy ezeknek az országoknak is más a geopolitikai helyzete is. " A V4 és regionális szövetség kérdése után, a nemzetközi szövetségesekről kérdeztük Lakatos Júliát, ugyanis Donald Trump leváltásával a Fidesz és Orbán Viktor is elvesztett egy szövetségest, és egy darabig úgy tűnt, hogy az új amerikai elnök, Joe Biden keményen fog fellépni a magyar kormánnyal szemben.
Támogatom
A másik oldalon ez az adat 33 százalék. A NER támogatóinak is jelentős hányada, 42 százaléka nem tartja közszolgálati célúnak a közmédiát, az ellenzékiek 82 százaléka szerint propagandát sugároz az MTVA. A fideszesek 45 százaléka, míg az ellenzékiek 69 százaléka tartja Vlagyimir Putyint háborús bűnösnek. A kormánypárti szavazók pedig láthatóan hisznek a nagymártoni számmisztikának, hiszen mindössze 23 százalékuk szerint romlott a gazdaság állapota – szemben az ellenzékiek 70 százalékának elégedetlenségével. Méltányosság Politikaelemző Központ | Civil Rádió. Pár(t)preferenciák A kutatásból kiderül: a politikai polarizáció a romantikus kapcsolatokra is kiterjed Magyarországon. A kémiából ismert "hasonló hasonlót old jól" elve például tökéletesen érvényesül: a megkérdezettek 68 százalékának ugyanúgy szavazott a párja, mint ő maga, és mindössze 16 százalék máshogy. E tekintetben a fideszesek összetartóbbak, náluk 82 százalék volt az együtt szavazók aránya. Az összellenzékiek Fidesz-undora a potenciális párválasztásnál is kimondottan erős: a válaszadók fele nem tudná elképzelni, hogy olyannal legyen romantikus kapcsolatban, aki a kormánypártra szavazott, míg visszafelé 58 százalék nyitott lenne egy ellenzéki románcra, és csak 29 százalék nem.
Ebből kifolyólag logikusan rajzolódik ki az is, hogy Magyarországon a politikai hovatartozás erős identitásképző is, a szektásodást pedig a táborok kölcsönös megvetése segíti elő. A kutatók ezt egy úgynevezett érzelmi hőmérőn tudják rögzíteni, amelyen a 0 a teljes ellenszenvet, az 50 a semleges érzést, a 100 pedig a legpozitívabb megítélést jelenti. Bár a választásokat követően 4-9 százalékkal nőttek a pozitív irányba az egymás politikusaival és szavazóival kapcsolatos érzések, alapvetően elmondható, hogy a magyarok rendkívüli módon elutasítják egymást a politikai beállítottságuk alapján; az ellenzékiek pedig jobban utálják a kormánypártiakat, mint fordítva. Míg a fideszesek 35 pontot adtak az ellentábor politikusainak és 41-et a rájuk szavazókra, az ellenzékiek mindössze 27 egységre méltatták a kormánypárti politikusokat, és 34-re a Fidesz-tábort. Az tehát egyértelmű, hogy a politikusokat jobban utálják az emberek a másik oldalon, mint a rájuk szavazókat, de a kép így is kellően borús.