Herczenik Anna Herczenik Anna a 2014-es Budapest100 -hoz kapcsolódó műsorban a Gogol utca 22. folyosóján Született 1977. december 3. (44 éves) [1] Vác [1] [2] [3] Házastársa Cser Ádám Gyermekei Cser Ármin (* 2016) Szülei Molnár Terézia Herczenik Gyula Foglalkozása operaénekes színész Iskolái Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenei pályafutása Műfajok opera operett dráma Aktív évek 2001– Hang szoprán Díjak Gödöllő Kultúrájáért (2013) IMDb A Wikimédia Commons tartalmaz Herczenik Anna témájú médiaállományokat. Herczenik Anna ( Vác, 1977. –) opera-énekesnő ( szoprán), színésznő. Cser Ádám karmester felesége. Élete [ szerkesztés] Tíz évig hegedülni, majd 1992-től négy esztendőn keresztül énekelni tanult. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem magánének tanszakán végzett, ahol tanára Pászthy Júlia volt. 1996-ban megnyerte a II. Gramofon Online / Nagyária a "Pillangó kisasszony" című operából. Ádám Jenő Országos és Nemzetközi Dalversenyt és a 10. Ki-Mit-Tud? televíziós verseny operakategóriáját. Többször énekelt az MR Szimfonikus Zenekarral, a MÁV Szimfonikus Zenekarral.
A videók megtekintéséhez bejelentkezés és két csillag szükséges. Tájékoztató a csillagokról itt Ez videó. Segítség a típusú videók lejátszásához: Kattints Ide Ez a videó a Komolyzene magyar kategóriába van besorolva.
Hasonlóképp érdekes az opera magyar színpadra viteleinek története, különös tekintettel a címre, hiszen a Madama Butterfly pontosabb fordítása "Pillangóasszony" lenne – ahogy Kerényi Miklós Gábor felújítás óta valóban ez a cím használatos –, hiszen a "kisasszony", mint kiderül, a mű német címének rosszul értelmezett magyarítása, és Cso-cso-szán zsenge korára, nem pedig családi állapotára utal. Nem is utalhat, mivel Pinkerton rögtön a történet elején hitveséül fogadja őt – még ha csak szórakozásból is. Éppily hasznos információkhoz juthatunk a Karczag Márton tollából származó, Az éneklés művészete I. címet viselő fejezetből, melyben a női operaénekesek különféle típusait mutatja be, elsősorban a szopránok kategóriákba sorolását kiemelve. A mellékelt hangfelvételen Montserrat Caballé és Bernabé Martí szólaltatják meg a főszerepeket, vagyis Cso-cso-szánt és Pinkertont, s mindkettejük művészetéről csak a legnagyobb elismeréssel szólhatok. Ötvös Csilla - Puccini: Pillangókisasszony Nagyária | Komolyzene videók. Caballé hamisítatlan drámai szoprán, aki kitűnően érzékeltet örömet és szenvedést, szenvedélyt és önfeláldozást, Martí pedig hasonló erővel jeleníti meg az érzelmek változatos regisztereit.
Quante stelle 9. Nagyária – Un bel di, vedremo 10. Levélolvasási jelenet – Ora a noi, sedete qui 11. Cso-cso-szán áriája a II. felvonásból – Che tua madre dovra prenderti in braccio 12. Jelenet a II. felvonásból – Una nave da guerre 13. Cseresznyevirág kettős – Scuoti quella fronda di ciliego 14. A II. felvonásfináléja és Zümmögőkórus – Or vienmi ad adornar 15. Jelenet a III. felvonásból –Io so che alle sue pene 16. Pinkerton áriája a III. felvonásból – Addio fiorito asil 17. felvonásból –Tu, Suzuki, che sei tanto buona 18. felvonásból –Come una mosca prigionera 19. Cso-cso-szán áriája a III. felvonásból – Tu? Tu? Piccolo iddio Előadók: Monsterrat Caballé – szoprán (Cso-cso-szán) Bernabé Martí – tenor (B. F. Tótfalusi István - Operamesék 2. (Letölthető) MP3 hangoskönyv. Pinkerton) Carmen Rigai – mezzoszoprán (Szuzuki) Manuel Ausensi – bariton (Sharpless) Orquestra y Coro de Radiotelevisión Espanola Gianfranco Rivoli – karmester
Ez a weboldal sütiket használ Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg. Elengedhetetlen Statisztikai Megértettem
Olvasnivaló Ajánlók Írta: Galamb Zoltán | 2012. 01. 05. Úgy tűnik, hogy azoknak a – klasszika korszakában vagy azt követően komponált – nagyoperáknak, melyek végül maradandó remeknek bizonyultak, nem jelentéktelen hányada megbukott az ősbemutatón, vagy legalábbis akkor nem arattak nagyobb kritikai vagy közönségsikert, amikor a magyar dalszínház vitte először színre azokat. Így történt ez Giacomo Puccini négy örök érvényű alkotásának egyikével a Pillangókisasszony című operával is a milánói premieren. Mint a Vílághíres operák sorozat negyedik kötetéből megtudhatjuk, ennek okai között éppúgy említhetők az eredeti partitúra szerkezeti aránytalanságai, no meg a mű körüli rendkívüli titkolózás és a kritikusok kitiltása a nyilvános főpróbáról, mint a Puccini személyét övező szakmai irigység és a produkció létrehozásában egyik betanítóként közreműködő Arturo Toscanini elleni áskálódás is. A kötet szerzője szerint ugyanakkor az sem elhanyagolható tényező, hogy az 1904-es premier idején – az általában felsőbb osztályokhoz tartozó – közönség még nehezen viselte az őket a társadalom erkölcsi kétszínűségével szembesítő librettókat.
Pillangókisasszony opera tragédia Eredeti nyelv olasz Alapmű Madame Butterfly Zene Giacomo Puccini Szövegkönyv Luigi Illica Giuseppe Giacosa Felvonások száma 2 felvonás 3 felvonás Főbb bemutatók 1904. február 17. (Cleofonte Campanini, Teatro alla Scala, Rosina Storchio, Giovanni Zenatello, Gaetano Pini-Corsi, Giuseppe De Luca, Paolo Wulman, Orchestra of the Teatro alla Scala, Milan, Coro del Teatro alla Scala) 1904. május 28. (Cleofonte Campanini, Teatro Grande, Szolomija Amvroszijivna Kruselnicka, Giovanna Lucaszewska, Virgilio Bellatti, Giovanni Zenatello, Gaetano Pini-Corsi) 1906. január 2. (Arturo Toscanini, Teatro Regio, Szolomija Amvroszijivna Kruselnicka) A Wikimédia Commons tartalmaz Pillangókisasszony témájú médiaállományokat. A Pillangókisasszony ( Madama Butterfly) Giacomo Puccini egyik háromfelvonásos operája. A szövegkönyvet Luigi Illica és Giuseppe Giacosa írták John Luther Long 1898 -as elbeszélése nyomán. Az ősbemutatója 1904. február 17-én volt a milánói Scalában. A sikertelen debüt után, május 28-án Puccini átírta, és Bresciában ismét színre vitte az operát, mely ezúttal hatalmas sikert aratott.
A családban volt egy gyönyörű szép leány Johanna, aki műlovarnőként kápráztatta el a nagyérdemű közönséget. Az egyik előadás alkalmával egy nemesi családból származó ifjú látogatott el a cirkuszba, Báró Eötvös Ferencz. Az ifjú nemes és a cirkuszos leány egymásba szerettek. Házasságukból egy gyermek született 1894-ben Eötvös Nándor Aladár. 1889 tavaszán egy cseh cirkuszdinasztia, a Winiczki család Nagy-Magyarországra utazott vándorcirkuszával. A család gyönyörű büszkesége, a 17 éves Johanna műlovarnőként kápráztatta el a nagyérdemű közönséget. Egyik előadásukra egy nemesi származású ifjú báró, Eötvös Ferencz is belépőt váltott a cirkuszba. A lovas mutatványokban jártas fiatal kadét csodálattal szemlélte a szépséges hajadon produkcióját és szívében lángra gyúlt a szerelem. Johannának imponált az ifjú arisztokrata közeledése és Ferencz törekvései sikerrel jártak, elhódította a leány szívét. Az ifjú báró szülei ellenezték a rangon aluli frigy lehetőségét és minden lehetséges módon próbálták meggátolni azt.
Fejléckép: Axt Lászlóné Ibolya (forrás: Fővárosi Nagycirkusz Facebook-oldal) A Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja sokáig elkerült, de tavaly és idén végre én is eljutottam rá. Tavaly sikerült a két legkiemelkedőbb előadást látnom, bizakodtam idén is. hírlevél A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében Legolvasottabb Vizuál Kólával öntöttek le egy festményt a Bosch-kiállításon Egy látogató kólával öntött le egy, a Szépművészeti Múzeum tulajdonába tartozó festményt az intézmény Hieronymus Bosch és követőinek munkáit bemutató tárlatán. Az érintett kép nem a németalföldi mester alkotása, és nem is sérült végzetesen. Vizuál A csúnyaság felvállalása – A Matisse-életmű kiállításon jártunk Henri Matisse a kolorizmus egyik legkiemelkedőbb alakja, akinek munkássága számos művészt inspirált, köztük a magyar Vadakat is. A Szépművészeti Múzeumban nemrég nyílt kiállítás hiánypótló, eddig ugyanis a francia festő életművét bemutató átfogó tárlatot soha nem láthatott itthon a magyar közönség.