A Presbitériumot 6 évente a gyülekezet választja, 28+5 taggal. Szavazni a választói névjegyzékben szereplő emberek szavazhatnak. A presbitériumi tisztségre előzetesen felkért, és elfogadott jelölésekre lehet szavazni. Külön kell szavazni a gondnokra, és a missziói gondnokra is. A presbitérium feladata az évente minimum 4 alkalommal tartandó presbiteri gyűlés, ahol a gyülekezet hivatalos ügyeiben tudnak döntést hozni, amit jegyzőkönyvbe is foglalnak. Honlapunk hamarosan megújul. A lelkész feladata a hívek lelki építése, gondozása, látogatása, és számon tartása. A gondnok feladata a templommal kapcsolatos teendők számon tartása, segítség a lelkésznek. A missziói gondnok feladata a hívek lelki életének gondozása, segítve a lelkész munkáját. Gyülekezeti élet [ szerkesztés] A gyülekezetbe rendszeresen 150-200 ember jár, ezt hozzávetőleg 100 család alkotja. A gyülekezet egész életére jellemző volt a családi jelleg, a gyülekezet magját több generációs nagycsaládok alkotják (pl. Ablonczy, Vándor, Füle, Bartha, Nagy családok).
A belső teret kazettás kialakítású, trapéz keresztmetszetű mennyezet (koporsómennyezet) fedi, amelynek formáját a jobb akusztika érdekében választotta a tervező. A templom kifestésére csak 1936-ban került sor, de a munkát ekkor is Sándy irányította. A belső berendezést Fazekas György műbútorasztalos készítette. Az ünnepélyes felszentelést 1927. Rózsatér - A családbarát közösség.. május 22-én végezte el Raffay Sándor püspök. A belső tér elegáns díszítése (Fotó: Bodó Péter/) A II. világháborúban komoly károk érték, amelyek nagy részét helyreállították ugyan, de sajnos nem teljesen az eredeti megoldás szerint: a sgraffito helyett hagyományos festésként láthatók az indák a torony felső részén. A toronysisak tetején álló kereszt viszont máig őrzi a harcok nyomait: egy lövedék hatására oldalirányban elferdült, de ez nem annyira látványos, mint a Szent Korona esetében. A templom alapvetően jó állapotban van, és sárga színével üde hangulatot áraszt a térre, melyet a körülötte lévő takaros kert is támogat. A nyitóképen: A kispesti evangélikus templom (Fotó: Bélavári Krisztina/Magyar Építészeti Múzeum)
Adatvédelmi áttekintés Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
A kerületen belül Kispest egyik főterén, a Templom téren van a templom, az Ady Endre úttól néhány lépésnyire. Története [ szerkesztés] Kispest régen Szentlőrincpusztához tartozott, és a mai templom helyén ekkor csak egy kis kápolna állt. Így hát nagy volt a lakosok öröme, amikor Peitler Antal váci püspök Ribényi Antalt nevezte ki állandó pappá Kispestre. Először a plébánia épülete készült el, majd a templomnak is letették az alapkövét 1903. június 7-én. A templom védőszentje Szent Rudolf lett, e döntéshez hozzájárult, hogy nem sokkal korábban, 1889. január 30-án halt meg Rudolf trónörökös. Horváth József ceglédi esperes végezte a templom felszentelését 1904. október 23-án. A templom tervezője Hofhauser Antal volt. Ribényi Antalt halála után a templom kápolnájában helyezték végső nyugalomra. Kispest református templom a word. A második világháborúban több sérülést is szenvedett az épület, például ekkor semmisültek meg az ajtók felett lévő eredeti domborművek és egészen az 1999-es felújításig 22 golyó ütötte nyom volt látható a templom falán.
Ami érdekes, az az, hogy ebből az alapjában véve elkeserítő szemléletből a költő ezúttal erőt merít: a ciklikusságnak köszönhetően ha egyszer elértük a szenvedések mélypontját, utána szükségszerűen valami jobbnak kell következnie (a "fázás" után a "láng" jön). És ezután következik az – igencsak szuggesztív – refrén, amely a vers első sorának hangütésére tér vissza, a sírva vigadós magabiztatásra: Húzd, ki tudja, meddig húzhatod, Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot, Szív és pohár tele búval, borral, Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal. Legjobb lenne soronként értelmezni. Az első sort prózára lefordítva nagyjából arról van szó, hogy a költőnek addig kell verset írnia, amíg ki nem hull a kezéből a toll. Mire gondol itt Vörösmarty? Vörösmarty a vén cigány youtube. Említettem, hogy ez az utolsó befejezett költeménye. Az utolsó alkalom, hogy valami nagyot alkosson (a cigányzenész metaforájánál maradva: utolsó alkalom a vigadásra, mielőtt kihullana kezéből a vonó). Nem lehet tudni, mennyi ideje van még, mikor jön el érte a halál, és az érzés, hogy közel a vég, valószínűleg fokozta a költő belső késztetését, hogy írjon.
A vonó átalakulása bottá elég talányos kép – " Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot " –, több jelentése is elképzelhető. Egyrészt jelentheti a zenész (= költő) halálát, és vele együtt a művészet halálát. Az eszköz, a vonó, amivel a cigány zenét tudott előcsalogatni a hegedűből, mások számára használhatatlan, ócska bot csupán. Vele együtt tehát a művészete is meghal. Vörösmarty mihály a vén cigány. Ha így értelmezzük, akkor a refrén második sora ugyanazt jelenti, mint az első, csak egy kicsit szuggesztívebb képpel fejezi ki, hogy nem lehet tudni, mikor némul el örökre a költő. De azt sem szabad elfelejteni, hogy a vers megírásának egyik apropóját egy háború adta, márpedig a bot egy ütésre alkalmas eszköz, ha tetszik: fegyver. Az, hogy egy hangszerből (= versből) fegyver is lehet, megint csak a költőszerepre látszik utalni: a költők, írók mindig is a tollukkal harcoltak a társadalom jobbításáért, a versírás volt a fegyverük. A refrén harmadik sorában – " Szív és pohár tele búval, borral " – ismét a bordal hagyományai bukkannak fel.
A költő utolsó befejezett költeménye. A "megrendült agyú" költő nem egészen világos alkotásának tekintették. Műfaja: rapszódia – szenvedélyes hangú, csapongó, felfokozott lelki tartalmak kifejezésére alkalmas költemény, melyet kötetlen szerkezet, töredezett gondolatiság jellemez. Alapkérdése: mit tehet a költő, mi a művészet szerepe egy olyan korban, amely elvárja a vi- gasznyújtást a vigasztalan helyzetben. S amelyben ugyanakkor lehetetlen a vátesz-költői hagyomány folytatása. Cím: vény cigány – olyan zenész, aki muzsikájával elfeledteti a gondot. Bordal-keret: az 1. vsz. és a visszatérő refrén – sírva vigadás hangulatát idézi. Vén cigány = az idősödő költő. Önmegszólítás – önfelszólítás Emberi történelem körforgásos menete – szükségszerűen jobbnak kell jönnie. A vén cigány az utolsó nagy erőfeszítésre próbálja sarkallni önmagát, ehhez felül kell kerekednie a gondokon. 2-3. : merész képsor 4-5. : auditív hatások, akusztikai elemek → kísértetiesség, bizonytalanság félelme nemzeti és emberi tragédiák saját kora rettenete ║ bibliai és mitológiai tragédiák 6. Vörösmarty Mihály: A vén cigány (elemzés) - Oldal 5 a 10-ből - verselemzes.hu. : térbeli távolodás bizakodás 7. : az örök béke próféciája megváltozik a refrén
Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot: A vak csillag, ez a nyomoru föld Hadd forogjon keserű levében, S annyi bűn, szenny s ábrándok dühétől Tisztuljon meg a vihar hevében, És hadd jöjjön el Noé bárkája, Mely egy uj világot zár magába. Húzd, de mégse, - hagyj békét a húrnak, Lesz még egyszer ünnep a világon, Majd ha elfárad a vész haragja, S a viszály elvérzik a csatákon, Akkor húzd meg ujra lelkesedve, Isteneknek teljék benne kedve. Akkor vedd fel ujra a vonót, És derüljön zordon homlokod, Szűd teljék meg az öröm borával, Húzd, s ne gondolj a világ gondjával. Vers mindenkinek / Vörösmarty Mihály: A vén cigány (felújított változat). 1854. július-augusztus(? )
Akkor vedd fel újra a vonót, És derüljön zordon homlokod. Szűd teljék meg az öröm borával, Húzd, s ne gondolj a világ gondjával. 1854 Vörösmarty utolsó verse /egy töredék leszámításával/ háború a nagyvilágban = a krími háború Isten sírja reszket = zavargások a Szentföldön Prometheusz = görög mitológiai isten, ki az emberek megsegítésére lelopta a tüzet az égből, Zeusz ezért egy kaukázusi sziklához láncoltatja, ahol keselyű tépi a máját.
Húzd rá cigány, megittad az árát, Ne lógasd a lábadat hiába; Mit ér a gond kenyéren és vizen, Tölts hozzá bort a rideg kupába. Mindig így volt e világi élet, Egyszer fázott, másszor lánggal égett; Húzd, ki tudja meddig húzhatod, Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot; Szív és pohár tele búval borral, Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal! Véred forrjon mint az örvény árja, Rendüljön meg a velő agyadban, Szemed égjen mint az üstökös láng, Húrod zengjen vésznél szilajabban, És keményen mint a jég verése, Oda lett az emberek vetése. Húzd, ki tudja meddig húzhatod, Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot; Szív és pohár tele búval borral, Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal! Tanulj dalt a zengő zivatartól, Mint nyög, ordít, jajgat, sír és bömböl, Fákat tép ki és hajókat tördel, Életet fojt, vadat és embert öl; Háború van most a nagy világban Isten sírja reszket a szent honban. Húzd, ki tudja meddig húzhatod, Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot; Szív és pohár tele búval borral, Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal!