felolvasószínház, 2020. Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Történelmi vitadráma két részben – Tisza István és Ady Endre képzeletbeli találkozása. A dráma Fekete zongora címmel Ady Endre és Tisza István feltételezett találkozásáról szól. Tisza monográfusa, Vermes Gábor feljegyezte, hogy egy ismeretlen személy érkezett Tiszához, és figyelmeztette arra, hogy merénylet készül ellene. Szále László darabja arra az ötletre épül, hogy ez az ismeretlen személy Ady Endre volt. A szerző így vall erről: "egy különös találkozás története: ahogyan Magyarország tragédiáját két – egymással örök harcban álló – ember látja, s fájdalmasan átéli egy végső, nagy vitában. " A Fekete zongora kiigazítja mindazt, amit a középiskolában tanultunk Ady és Tisza kapcsolatáról. A darab bevezetőjében Szále László előre vetíti a dráma feszültségének egyik forrását: "A nézők kényelmes zsöllyéikben mindent tudnak.
Beküldte Nagy Robi - sze, 2011-05-25 10:35 Bolond hangszer: sír, nyerit és búg. Fusson, akinek nincs bora, Ez a fekete zongora. Vak mestere tépi, cibálja, Ez az élet melódiája. Fejem zúgása, szemem könnye, Tornázó vágyaim tora, Ez mind, mind: ez a zongora. Boros, bolond szívemnek vére Kiömlik az ő ütemére. Nyomtatóbarát változat
A fekete zongora Bolond hangszer: sír, nyerit és búg. Fusson, akinek nincs bora, Ez a fekete zongora. Vak mestere tépi, cibálja, Ez az Élet melódiája. Fejem zúgása, szemem könnye, Tornázó vágyaim tora, Ez mind, mind: ez a zongora. Boros, bolond szivemnek vére Kiömlik az ő ütemére. A fekete zongora műfaja dal. Ady a bordal elemeit felhasználva alakított ki egy egyéni verstípust. Hangulata felfokozott, mámoros. Típusa létharc-vers, létösszegző érvényű. Egyetlen képet értelmez, amely többek szerint egy külvárosi nyilvánosház vak zongoristája. Kifejezőeszközei: ismétlés, gemináció, anafora, alliteráció, megszemélyesítés, metafora, szimbólum, halmozás. És van egy refrénszerűen ismétlődő mondat: " Ez a fekete zongora. " Verselése kevert, kilencesekből és nyolcasokból áll, rímképlete: x a a b b a x a a c c a. Rövid, kijelentő mondatok követik egymást a versben, amely zömében nominális stílusú. Feltűnő, hogy túlsúlyban vannak a rövid szótagok, s ettől a versnek ideges, rángó, zilált, kapkodó ritmusa van.
Vagy legalábbis többet, mint a nagy költő és a nagy államférfi. Egyszerű: az ő ismeretlen jövőjük a közönség ismert múltja. " Szereplők: Ady Endre, a látogató – Trill Zsolt ( Jászai Mari- díjas, Érdemes és Kiváló művész) Gróf Tisza István, a házigazda – Horányi László ( Jászai Mari- díjas) Almássy Denise, Tisza István unokahúga – Kulcsár Viktória László, az inas – Ács Tamás Dramaturg: Kulcsár Edit Tervező: Horányi Júlia Rendező: Wiegmann Alfréd ——————————————————————————————- Az előadás ingyenes – regisztrációt a +36-31-783-6668-as mozimobilon szívesen fogadunk, a védettségi kártyát kérjük ne feledjék otthon! Az előadás a Déryné Program hozzájárulásával valósul meg. Közzétéve: 10smozi Mozi | +36-31-783-6668 10smozi összes bejegyzéseinek megtekintése
Van-e még kiút, vagy már minden elveszett? Ady miért akarja olyan csökönyösen megmenteni Tiszát, legnagyobb ellenfelét? Egyáltalán hogy' kerül a nagybeteg költő a Róheim villába? Ki az, aki odahívja? Aki – titokban – mindkettőjükért rajong? Mi a tét? Egy gyilkosság megakadályozása? A forradalom makulátlansága? Vagy az új Magyarország nem születhet meg a régi nélkül? Miért vágyunk mindig a változásokra, s miért csalódunk bennük újra meg újra? Hogyan zajlik az esemény: A három stáb május 26-től kezd próbálni, hogy némi előérzékenyítettséggel imitálhasson olvasópróbát a vasárnapra regisztrált érdeklődőknek, akik a színház törzsközönségéből verbuválódtak. Számukra különleges élményt jelenthet meglesni, hogyan találkoznak a színészek azzal a szöveggel, mellyel – valóságos előadás esetén – heteken át együtt fognak élni, át-meg áteresztve magukon; hallgatni a rendezőket, mit tartanak lényegesnek, a színpadra állításkor hangsúlyozandónak a darabban, és milyen formai és technikai eszközökkel kívánják elérni azt.
Fazekas Mihály: Lúdas Matyi · A Lúdas Matyi Fazekas Mihály népmesei szálakkal átszőtt elbeszélőpussycat dolls költeménye. A költő humoros formában mutatja be, adóvisszatérítés hoxa hogy a furfango4 személyes jakuzzi s szegénylegény hogyan jár túl a gazdag uraságfürdőszoba színek eszén, és – esztergályos újpest akárcsak a hányadik nap van ma mesékben -ifi szallo velence miként diadalmaskodik az ügyesség és … Irodalom – 6. Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (elemzés + rövid tartalom) – Oldal 6 a 8-ből – Jegyzetek. osztály Lúdas Matyi. Hajdann egy Falufundamenta lejárat után bann, a' Nyírenn é, vagsült gesztenye otthon y az Erdő-Hátonn, vagy hol esett, jó szerjoi videos rel nem jut eszembe. Már tsak elég az, hogy: vólt hajdann egy örózonos légtisztító készülék eg Asszony, Özvegy vólt, 's egy rossz Fija vólt. malachús tesco Ez munka fejébenn Nyáronn a'magas vérnyomás jelei legyet a' szárán tsapkodta napegzotikus szobanövények estig, Lúdas Matyi Fazekas Mihály Lúdas Matyi című művének hőse, akin háromszor torolja meg a vele tett igazságtalanságot Lúdas Matyi. Ludas Matyi, Fogalom meghabandita cápa tározás.
(Mozihét, 1922/23) (Ifjúsági film az Urániában. ) Szombattól kezdődően egy héten át az ifjúság számára külön filmelőadást rendez az Uránia, még pedig hétköznapokon, fél 4 órai kezdéssel. A film Fazekas Mihálynak száz évvel ezelőtt megirt Ludas Matyi című vígjátékát eleveníti meg 5 felvonásban. Az irodalom-történeti érdekességű film magyar gyártmány. (Budapesti Hírlap, 1922. október 27. )
A Lúdas Matyi szereplői A mese nem szokott hosszas leírásokat tartalmazni, meglehetős állóvízhelyzet van általában a mesékben. A szereplők kész jellemként állnak elénk, egy-két vonással felvázolva. Fazekas művében azonban a szereplők jellemezve vannak, sőt, eléggé összetett jellemábrázolásnak lehetünk tanúi. Fazekas a szereplőkben típusokat alkotott: Matyi és Döbrögi is típusok, Matyi a parasztság, Döbrögi a nemesség képviselője. Ezek a típusok persze jelképesek és idealizáltak is, de attól még a mű minden mozzanata meg van indokolva lélektanilag. Matyi igazi népmesei hős: a fellázadó ifjúság alakja, bátor, furfangos, gyors felfogású, okos, ügyes, agyafúrt, leleményes, fogékony és következetes (már-már "odüsszeuszi" jellem). Ludas matyi tartalom röviden. Ezzel szemben Döbrögi hatalmaskodó, kegyetlen, hiú, gőgös, ostoba, hiszékeny, gyáva, alattomos és érzéketlen. A két típus ellentéte a szerző ítéletét tükrözi a parasztságról és a nemességről (a nemességet szatirikusan ábrázolja). A főhős alakja elgondolkoztató fejlődésen megy át.
Amikor magára marad, Matyi odalép hozzá, harmadszor is leveri rajta az ötven botütést és újra kiveszi zsebéből a ludak árát. Azután megnyugtatja Döbrögit, hogy többet nem jön és eltűnik. A katonák visszaérve jelentik, hogy nem tudták elfogni az ál-lúdas Matyit, Döbrögi pedig jó útra tér és ezután jobb ember lesz. Hiszen ez egy mese. ---------------- Az első mű a magyar irodalomban, ami népmesei témát dolgoz fel. Fazekas nem merte kiadatni a politikai mondanivaló miatt (II. Ludas Matyi a frontvonalban. József uralma alatt), de a vázlatos példánya a háta mögött megjelent nagy sikerrel. Ő Ekkor kicsit átjavította és újra kiadták. Az igazságtalan nemest elpáholó paraszt motívuma megjelent már orosz, ukrán, román, grúz és csángó magyar népmesékben is. Fazekas a csángóktól tanulta, amikor arra katonáskodott. A történet legrégebbi változata, amit megtaláltak i. e. 704-ből Asszíriából való, agyagtáblákon találták meg és 'A nippuri szegényember meséje' volt a címe. A sztori ugyanaz, mint Fazekasnál: a szegény ember nyomorúságának hosszas bemutatása után a vásárban a gazdag ember megvereti a szegény embert, aki 3 csellel megbosszulja ezt.
Tőlük tudta meg, hogy széles a világ, és nem csak az a falu létezik, ahol ő él. Fel is támadt benne a vágy, hogy láthasson más vidékeket, országokat is. Kapóra jött, hogy éppen egy hét múlva rendezték Döbrögben a vásárt. Azt gondolta Matyi, hogy elvihetné az anyja által nevelt libákat és a gúnárt eladni a vásárra. Világot is látna, és még egy kis pénzt is kaphatna értük. Hosszas kérlelés után az édesanyja elengedte. Döbrögben és a vásáron Döbrögi uraság az úr, akinek joga van ahhoz, hogy elvegye, ami tetszik neki, és ő maga szabja meg a portékák árát. Matyi erről mit sem sejt. Az uraság azonban szemet vet Matyi gyönyörű lúdjaira. Ludas matyi rövid tartalom. A legényke nem veszi le a süvegét az úr előtt, és azt meri mondani, hogy ő a ludak tulajdonosa. Döbrögit majdnem szétveti a düh, mert a büszke tulajdonos nem akarja fele áron eladni neki a libákat, tehát elkobozza őket Matyitól, és ötven botütést szab ki rá büntetésül. Matyi a botütések után megfogadja, hogy "Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza. " 2. levonás Matyi nem mer a kudarc után visszatérni édesanyjához, tehát vándorútra indul.