"Az Örök tél a legújabb azon magyar filmek sorában, amelyek szembe kívánnak nézni a múlttal, és mindezt a fiatal alkotók lendületének, illetve művészi látásmódjának segítségével teszik… A film alkotóinak legnagyobb erénye talán az, hogy szinte észrevétlenül formálják át hőseiket. Személyiségük eltorzul, a megtört emberekből szilaj, kőkemény túlélők lesznek, mindez pedig nagyon is hiteles. " Tovább a forrásra: Hét Nap "MÉRFÖLDKŐ a kommunizmus rémtetteiről szóló mozgóképek lassan gyarapodó sorában, mert végre nem magyaráz, hanem megmutat… okos, mértéktartó – méltó – megemlékezés a túlélőkről és az áldozatokról. " Tovább a forrásra: Magyar Kurír "Kiváló forgatókönyv, csavaros történet és remek színészi alakítások – méltán lehetünk büszkék az Örök télre, egy újabb kimagasló magyar filmre. " Tovább a forrásra: "Megható, átélhető és tele van érzelemmel. Bemutatja az a mérhetetlen emberi szenvedést, amin a táborok rabjai keresztülmentek, de soha egy percig nem hatásvadász és nem giccses. " "... és akkor jön ez a roppant tehetséges, eddig magáról alig-alig hallató színésznő, Gera Marina és megcsinálja a varázslatot, ellopja a "show"-t. Marinának olyan kisugárzása és jelenléte van, ami nem tanulható.
Van díszes karácsonyfa a sarokban, ünnepi vacsora az asztalon, remény a lélekben – ami meglehetősen abszurd állapot, ha valaki akár csekély történelmi ismerettel nézi őket. '44 telén már itt voltak az oroszok, és még itt voltak a németek, a háborút pedig visszavonhatatlanul elveszíteni látszottunk. Alig hiszem, hogy létezett olyan család az országban, amelyik rettegés nélkül ünnepelt. Érdekes módon Sára Sándornak is van egy filmje, ami ugyanezzel az alaphelyzettel kezdődik. Meg is nézhetitek, hogy A vád első jelentében mennyivel kézzelfoghatóbb a feszültség. Az Örök tél ben azonban azt is teljes bizalommal fogadják, amikor pár nap múlva a fiatal anya, Irén (Gera Marina) behívót kap mezőgazdasági munkára. Nem gyanakodnak semmi rosszra: "csak három hét kukoricamorzsolás, ugyan, belefér". Nekivág hát az évszázad köztudottan egyik leghidegebb telén a "közmunkának" nyitott posztókabátban, egy kis bőrönddel, andalogva. Érzelmeket nem mutat, a lányát könny – és majdnem szó – nélkül hagyja hátra.
"Az Örök tél a Szász-Köbli duó eddigi leghosszabb, leglátványosabb, legtöbb szereplőt mozgató, s egyben legösszeszedettebb filmje is. Nagy András operatőri munkája természetesen mozivászonért kiált, Parádi Gergely zenéje is bőven hollywoodi szint, s még a hangulatában erősen spielbergi befejezésbe se buknak bele… Értékes, szép film. " "A Szász Attila és Köbli Norbert alkotópáros egyrészt szintet lépett korábbi tévéfilmjeikhez képest, másrészt miért nem került moziforgalmazásba ez a mű? Az Örök tél bőven megállná a helyét mozifilmként… Merthogy, azon túl, hogy a maga nagyjából két órás játékidejével hosszabb és kerekebb Köbli és Szász korábbi munkáinál, fajsúlyosabb és témájában is jelentősebb azoknál. " "Gera Marina játéka az Örök tél egyik legnagyobb erőssége. A kezdeti harciasság és az ezzel párhuzamosan megjelenő remény Gera alakításának köszönhetően hitelesen változik át beletörődésbe, elfogadásba… tekintetéből eltűnik minden csillogás, a helyére pedig az átélt szörnyűségekből fakadó megtörtség árnya költözik. "
A film fele a reménytelenségről szól, pontosabban arról, ahogy Irén ráébred arra, hogy bár a szovjetek célja nem feltétlenül az, hogy a lágerbe hurcoltak meghaljanak, de nem is különösebben zavarja őket, ha megfagynak, vagy elviszi őket a legyengülés, vagy valamilyen rút, fájdalmas betegség. Lassú ez a ráébredés, Irénnek el kell engednie saját naivitását, s emberségéből is eltűntet valamennyit a Donyec-medence pokla. A túlélés ára ugyanis az – s ezt Szász és Köbli a lehető legdrámaibban közli a nézővel, hatásos jeleneteken keresztül, hóviharral, farkassal, megható hallucinációkkal, s megbocsájtható szájbarágással –, hogy muszáj magával foglalkoznia, csakis magával, de úgy, hogy ne vágyakozzon vissza a múltba, s amennyire egy édesanya egyáltalán képes lehet rá, engedje el, s ragaszkodjon a mosthoz. Sorstársai is hasonlóan döntenek – kinek sikerül, kinek nem. De Irén se magától tanulja meg a leckét. Neki se menne egyedül. S itt köti meg Szász az egyetlen kompromisszumot, hogy a történet második felére kicsit műfajt is váltson: romantikát engedélyez a munkatáborban, de olyat, ami nem semmisíti meg a drámát, csak elősegíti, hogy az Örök télből valóban a kitartás lírai dicshimnusza válhasson a végére.
Amilyen sötéten és őszintén, a magyar filmtörténetben magányos farkasként mesél az Örök tél a Gupvikról, annyira várná az egyszeri néző, hogy megpróbáltatásai jutalmaként végül minden jóra forduljon: Rajmund és Irén szerelme szárba szökkenjen, és a félbehagyott életek folytatódhassanak, mintha mi sem történt volna. De a film ilyen tekintetben is konzekvens: inkább az igazságot választja a mesék világa helyett: a szerelmi szál lezárása amilyen érzelmes, olyan szomorkás, és ami még fontosabb, valódi. Csányi Sándor és Gera Marina - fotó: Supermodern Stúdió Az egyik legemlékezetesebb jelenet során, Rajmund és Irén testi egymásra találásakor a rendező egy leheletfinom, már-már abszurd gesztussal ütközteti a szépség és a kegyetlenség, a megtartott gerinc és a fokozatos megalkuvás, a szerelem és a háború feloldhatatlan kettősségét, ezzel sűrítve egyetlen beállításba a film mondanivalóját. Tavaszi dekoráció gyerekeknek Emberi jogok egyetemes nyilatkozata Hangkimeneti eszköz telepítése windows 10 hp Km dm átváltás free
Ekkor ismerkedik meg egy fogolytársával, Rajmunddal (Csányi Sándor), aki megtanítja neki, hogyan lehet kibírni a munkatáborban. A film második fele a köztük lévő kapcsolatról szól, amiről eleinte nehéz eldönteni, hogy a szerelem, a szeretet vagy az érdek tartja össze. Az Örök telet nem a filmalap vagy a médiatanács támogatta, hanem a politikusokból és történészekből álló Gulág Emlékbizottság. Hozzájuk lehetett pályázni, ők választották ki a beküldött forgatókönyvek közül Köbli Norbert munkáját. A film több mint 400 milliós költségvetését is ők állják. Ez volt az első csapda, hogy ez a film létező hiányt pótolva ugyan, de mégiscsak politikai megrendelésére készült, és már a forgatás előtt rásütötték a (csak részben igaz) "első magyar gulágfilm" címkét. Szász Attiláék mégsem valami ellenében készítették el ezt a filmet. Nem mentek bele semmiféle szenvedéslicitbe, nem azt akarták megmutatni, hogy lám-lám, nemcsak ők, hanem ugye mi is szenvedtünk ezerrel. Sőt, az Örök tél szépen árnyalja a képet azzal, hogy Rajmund, a régi, tapasztalt fogoly ráébreszti Irént, hogy valamilyen szinten a fogvatartóik is foglyok, hogy a Gupvira kerülni az őröknek is büntetés.
A reneszánsz korát megelőző és követő időszak népi építészetének a különböző tájegységekre jellemző falusi háztípusaival találkozhat az ide látogató. A fazekas, a kosárfonó és a kovácsmester műhelyét korhű berendezéssel és a történeti eszközeivel együtt mutatjuk be. A mesterek korhű ruházatban elevenítik fel a szakmák középkori fogásait, vendégeink, pedig kipróbálhatják azokat, munkájuk eredményét esetenként magukkal is vihetik. A különös, csak itt előállított emlék-, és használati tárgyak megvásárolhatók a mesterek műhelyeiben, valamint a főtéren lévő kereskedők házában is. Bikal élménybirtok története videa. A falu A faluban van az állatsimogató, ahol háziállatok élnek, a falusi csárda, ahol vendégeink kipróbálhatják a falusi étkek elkészítésének módját. Itt elevenítjük fel a korabeli vidéki élet mindennapjait, ami a méz, lekvár, sajt, vaj, ecet és sok más finomság házi készítésének titkát tárja fel. A madaras színpad A faluban helyezkedik el a madaras színpad, ahol a magyar regevilágból felidézett történetek bemutatása történik.
Az Élménybirtoknak saját fizetőeszköze van, a fabatka, melynek természetesen nem csak szimbolikus, hanem gyakorlati jelentősége is van a múltidéző kalandozások során. A falu, az óváros és a városon kívüli rész vendégszerető lakosaiból álló közösség nem csupán szellemiségében, de mindennapi szokásaiban is eltér napjaink rohanó világának népétől. Településtörténet :: Bikal. Az Élménybirtok egyfajta szuverén kis sziget Bikalon, melynek bejáratán belépve nem csupán egy másik történelmi korba csöppen a látogató, de egy sajátos kis társadalomnak is részévé válik. Jól példázza ezt, hogy az Élménybirtoknak saját fizetőeszköze van, a fabatka, melynek természetesen nem csak szimbolikus, hanem gyakorlati jelentősége is van a múltidéző kalandozások során. A bikali fabatkához az óváros szívében található Gagyizdában juthat a látogató: átváltási árfolyama 500 forint, ám ha mindjárt ötöt vásárol a vendég, akkor egy hatodikat ajándékba kap. S hogy mire is jó a fabatka? Élmények sorára válthatjuk be a birtok különböző helyszínein, úgynevezett fabatkás foglalkozásokra.
Az 1565. és 1582. évi török defterek alapján a következő bikali személyek adóztak: Fazokas Imre, Tót Pál, Bozai Tamás, Pető Dimitre, Pető György, Balik István, Birány János, Bekő Petre, Vár Benedek, Kovács Bálint. A pusztává lett települést az uralkodó által újraadományozott terület birtokosai (előbb a Rindsmaul, majd - főként - a Petrovszky család) újranépesítették horvát és német telepesekkel. A telepesek és utódaik fejlett gazdálkodási módszereket honosítottak meg a vidéken, különösen a dohánytermesztés számottevő. Bikal élménybirtok története gyerekeknek. Bár a feltételezések szerint Bikalnak temploma korábban is volt, a fennmaradt feljegyzések az 1726-ban "fából és sárból" húzott egyházépülete létét teszik bizonyossá. Anyakönyvezés mindenesetre ettől az évtől kezdődően létezik. Mai katolikus templomát, Winkler Mihály apát-plébános nagyvonalú áldozatkészségének köszönhetően 1797. július 26-án szentelték fel Szent Anna tiszteletére. A környék egyik legszámottevőbb evangélikus közösségének temploma 1869-ben épült fel a faluban.