"Vannak ott, akik vezetnek minket, fizetünk nekik ezért 2800 eurót. Átjuttatnak minket, ott pedig vár egy autó, ami Ausztriába szállít " – mondta egy férfi. Az első félévben 92 százalékkal többen sértették meg a magyar határt, mint tavaly ugyanebben az időszakban, és csaknem kétszeresére nőtt az elfogott embercsempészek száma is. Az M1 tudósítói az elmúlt napokban azt tapasztalták, hogy a szerb-román-magyar hármashatárnál, és Belgrádban is nagyon sok migráns vár arra, hogy meginduljon Magyarország felé. Csapatokba verődve tanyáznak a migránsok Belgrádban. A buszpályaudvar környéki parkokat teljesen elfoglalták. A padokon, a fűben ülnek vagy éppen Mekka felé fordulva imádkoznak. Többen sátrat is vertek, de sokáig nem maradnak. Embercsempészek segítségével néhány nap után tovább indulnak, főként a magyar-szerb határhoz. Néhányan fegyverekhez is hozzájutnak. A szerb-magyar-román hármashatárnál is egyre nagyobb a migrációs nyomás. Így már érthető, miért a szerb határon van Magyarország két legnagyobb forgalmú boltja | G7 - Gazdasági sztorik érthetően. A vajdasági Magyarmajdányon és Rábén is sok illegális bevándorló várakozik.
A román–szerb határ 546, 4 kilométer hosszú nemzetközi határ, amely Románia és Szerbia területét választja el. Délnyugat–északkelet irányban halad, és a Duna vonalát követi a Timok torkolatától a Néra torkolatáig, majd a történelmi Bánság területét szeli ketté. Az 546, 4 kilométer teljes hosszúságból 256, 8 kilométer szárazföldi határ és 289, 6 kilométer folyami határ. [1] Északon a határ a magyar–román–szerb hármashatárnál ( é. sz. 46° 07′ 00″, k. Szerb magyar határ. h. 20° 16′ 00″) kezdődik, Óbéba (Románia) és Rábé (Szerbia) között, amelyeknek nincs közúti összeköttetésük. Délkelet irányba haladva elválasztja a Bánság szerbiai részét, azaz Vajdaság Autonóm Tartományt a Bánság romániai részétől. Utána a Duna képezi a határt egészen a bolgár–román–szerb hármashatárig ( é. 44° 13′ 00″, k. 22° 40′ 00″). Története [ szerkesztés] A jelenlegi dunai határt első ízben az 1739-ben befejeződött orosz–osztrák–török háborút lezáró belgrádi békeszerződésben (wd) állapították meg, amikor a Habsburg Birodalom visszaadta Szerbiát az Oszmán Birodalomnak és Olténiát Havasalföldnek.
Pannon RTV Megnyílt csütörtökön a röszkei, a tompai és a hercegszántói átkelő a határ mentén élőknek. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter megköszönte Pásztor István segítségét is. Azok a lakosok kelhetnek át, akik munka vagy földművelés céljából mennek a szomszédos országba és a lakhelyük, illetve a munkahelyük 50 kilométeren belül van a határtól. A rendkívüli állapot kihirdetése óta több ezer vajdasági nem juthatott el a magyarországi munkahelyére, a határhoz közeli magyar cégek pedig jelentős munkaerőhiánnyal küzdöttek. Szerb magyar határ 2. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, valamint Ivica Dačić szerb külügyminiszter ma közös sajtótájékoztatón jelentették be, hogy ez a probléma mától megoldódott. Pannon RTV/Juhász Gábor Barátként beszélgetett a horgosi autópálya-határátkelőn Szijjártó Péter és Ivica Dačić. A szerb külügyminiszter szerint Szerbia pozitívan állt Magyarország kéréséhez, hogy lazítson a határátkelés szabályain és lehetővé tegye az ingázást a másik országban dolgozók számára: "Hogy szabadon átléphessék a határt azokon az átkelőkön, amelyek jelenleg is nyitva vannak.
Köszönet illeti Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét, valamint a határ magyar oldalán szolgáló parlamenti képviselőket, akik felvetették nekünk ezt a nehéz helyzetet. Szerb magyar határ teljes. " A magyar külgazdasági és külügyminiszter ismertette, hogy milyen szabályok szerint kelhetnek át a határon a Magyarországon dolgozó szerbiaiak: "A kishatárforgalomban két dokumentumra van szükség. Egy dokumentum, amely igazolja, hogy a határsáv 50 kilométeres távolságában lakik az illető és egy munkáltatói igazolás, amely szerint a másik oldalon szintén 50 kilométeres sávban valamilyen munkát végez, vagy ha földterülettel rendelkezik, akkor az azt bizonyító dokumentum. " Szijjártó Péter hozzátette, a magyar nagyvállalatok, mint a MOL és az OTP fontos szerepet töltenek be mindkét ország gazdaságélénkítésében. Elmondta azt is, hogy folytatódik a magyar kormány által támogatott vajdasági gazdaságfejlesztési program és továbbra is folynak a Belgrád-Budapest és a Szeged-Szabadka-Baja vasútvonalak felújítási projektjei.
Ha viszont egy szerb lakhelyű polgár vásárolja meg ugyanezeket az árukat, akkor tőle nem lehet elkérni ezt az adót, mert ő nem alanya a magyar áfatörvénynek. A kulcs a lakhely, és nem az állampolgárság, ami esetünkben azért fontos, mert a szerb oldalon számos olyan potenciális vevő lakik, aki kettős állampolgár. A szabályok szerint a szerb lakosok csak 47 244 forintot fizetnek a kasszánál, feltéve, hogy a kosár tartalmát három hónapon belül új állapotban kiviszik Szerbiába. Magyar-szerb határ | 24.hu. Egy szerb család tehát 47 ezer forintért kapja meg ugyanazt az árut, amiért te 60 ezret fizetsz, és ehhez csak be kell ülniük az autójukba, és mondjuk Szabadkáról 13 kilométert elgurulni a két magyar diszkont egyikéig. Megy a papírozás Fontos, hogy az áfát megfelelően lepapírozzák, és erre két lehetőségük van. Az első, hogy a szerbiai vásárló kifizeti a példánkban szereplő 60 ezer forintos bruttó összeget, de (akár a magyar boltos segítségével) kitölt egy bizonyos, három példányos nyomtatványt. A háromból egy a magyar kereskedőnél marad, a másik kettőt pedig a vámhatósággal lepecsételteti, amikor átlépi a határt.
A yellowstone-i szupervulkán fenyegetést jelent az egész világra: nem tudni, 10 vagy 10 000 év múlva fog-e kitörni, azonban a hatása számos faj kihalásához vezetne világszerte; a mérgező hamu a világ minden pontjára eljuthatna, aminek eredményeképp akár 15 Celsius-fokot is csökkenne a föld átlaghőmérséklete. Az Egyesült Államok Wyoming, Montana és Idaho szövetségi államainak területén található Yellowstone Nemzeti Park a világ egyik legrégibb nemzeti parkja. Azonban azt sokan nem tudják, hogy olyan 10 kilométeres vulkán nyugszik alatta, amelynek a kitörése perceken belül milliók életét fenyegetné: kétmillió tonna mérgező kénsavat juttatna a légkörbe, amivel három teljes államot tudna rögtön lerombolni. A vulkán magjában jelenleg annyi anyag van, hogy azzal tizennégyszer lehetne feltölteni a Grand Canyont – írta meg közleményében a Viasat Nature csatorna, amely hétvégén mutat be erről egy dokumentumfilmet. A tudósok előrejelzése szerint a kitörés első 24 órájában a forró hamu akár 1600 kilométerre is eljuthat a Yellowstone Nemzeti Parktól, a következő napokban aztán egész Amerikát hamu temetné be, amitől az élőlények java megfulladna.
A világgazdaság értéke több mint tíz százalékkal maradhat el a lehetséges teljesítményétől az évezred közepére, ha a globális felmelegedés a jelenleg várható tendenciák szerint folytatódik, s így a párizsi klímamegállapodás vállalásai nem teljesülnek – állítják az Oxfam, a svájci Swiss Re viszontbiztosító kutatóintézetének kutatói. Az átlag óriási eltéréseket takar: a világ legfejlettebb országai esetén 8, 6 százalékos elmaradás várható, míg az Ázsia déli részén lévő országok GDP-jük negyedét veszíthetik el a kevésbé rossz forgatókönyv megvalósulásához képest. A világ kormányai számos vállalást tettek a klímaváltozás elkerülésének vagy legalább enyhítésének érdekében, ám a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy ha ezek megvalósulnak, akkor a Föld légkörének átlaghőmérséklete 2, 0-2, 6 Celsius-fokkal növekedhet az ipari társadalmak megjelenése előtti korszakhoz képest. Ez nagyobb, mintha a párizsi klímacéloknak megfelelően két fok alatt maradna a globális felmelegedés. Az Oxfam kutatói ezt a forgatókönyvet vették a legvalószínűbbnek, kiegészítve azzal, hogy az előre nem látható fejlemények miatt eléggé bizonytalan, tág határok között mozog az előrejelzés.
Az 1971 és 2000 között mértekhez viszonyítva ez 3-4 Celsius-fokos különbséget jelenthet 2100-ig. Sokan azt gondolhatják, hogy ez a változás is olyan, mint az előző kettő: nem egyszerű együtt élni vele, számos kihívás elé állít, jelentősen befolyásolja globálisan a hatalmi-gazdasági erőviszonyokat, de ez csak egy átmeneti időszak. Azonban a klímaoptimum és a kis jégkorszak egy olyan időszakban történt, amikor az emberiség még harmóniában élt a természettel, és a bolygónak még volt ereje meggyógyítani önmagát – ma ez már korántsem biztos, hogy bekövetkezik. Milyen kapcsolatban van az átlaghőmérséklet az éghajlatváltozással? A klímaváltozás egy összetett folyamat, melynek egyik legfontosabb tényezője a növekvő hőmérséklet. A globális felmelegedés a földi klíma átlaghőmérsékletének hosszútávú megemelkedése, mely egyaránt jelenti a felszíni vizek, és a troposzféra hőmérsékletét. Mennyire van bizonyított hatása az emberi tevékenységnek a Föld átlaghőmérsékletének változásában? Az átlaghőmérséklet folyamatos növekedése, illetve globális felmelegedés szoros összefüggésben van az üvegházhatással, vagyis a károsanyagok kibocsátásával.
Azonban Európa sem lenne biztonságban: mindössze 72 órán belül elérhetné hazánkat is, és ha elég magasra jutna, akkor a világ minden pontját érintené, ami számos faj kihalásához vezetne világszerte. A kitörést követően akár egy egész évtizedre 10-15 fokot csökkenhetne a föld átlaghőmérséklete. Az óriásvulkán egyébként eddig háromszor tört ki: először 2 millió, majd 1, 3 millió, végül 640 ezer évvel ezelőtt. A tudósok szerint újbóli kitörése elkerülhetetlen, csak azt nem lehet tudni, hogy ez 10 vagy 10 000 év múlva következik majd be. (via HVG) (Borítókép: Smith Collection / Gado / Getty Images)
Mint ilyen, elvárható, hogy a Naprendszerünk legforróbb hőmérsékleteit tapasztalja. mivel a Merkúrnak szintén nincs légköre, és az is nagyon lassan forog A többi bolygóhoz képest a felszíni hőmérséklet meglehetősen széleskörűen változik. Ez azt jelenti, hogy a Napnak kitett oldal még egy ideig kitett marad, lehetővé téve a felszíni hőmérséklet elérését. olvadt 465 ° C-ig. Eközben a sötét oldalon a hőmérséklet rideg -184 ° C-ra csökkenhet. Ezért a Merkúr rendkívüli meleg és rendkívüli hideg között változik, és nem a Naprendszerünk legforróbb bolygója. A Vénusz hihetetlenül forró és ellenséges világ, vastag légkörének és a Naphoz való közelségének kombinációjához. Kép jóváírás: NASA / JPL Vénusz: Ez a megtiszteltetés illeti a Vénuszt, a Naphoz legközelebb eső bolygót, amelynek szintén van a legmagasabb átlagos felületi hőmérséklet – amely rendszeresen eléri a 460 ° C-ot. Ez részben annak köszönhető, hogy a Vénusz a Naphoz közeli közelséget jelent, mivel éppen a lakhatósági zóna belső szélén van, de a Vénusz sűrű légkörének is, amely nehéz szén-dioxid és kén-dioxid felhőkből áll.
Forrás: IPCC 2007, 6. 10 ábra A 20. század hőmérsékleti trendje nyilvánvalóan kiemelkedik a megelőző kb. 900 év rekonstruált ingadozásából. E nélkül a nagy valószínűséggel emberi eredetű változás nélkül a hőmérséklet az ipari forradalom előtt csupán egyes rekonstrukciók szerint mutatott hasonlóan gyors változásokat, a rekonstrukciók átlagában, illetve statisztikus zömében nem. Az ábra tanúsága szerint ugyanis az ipari forradalmat megelőzően összesen mintegy -0, 3°C hűlés volt jellemző, ami több mint egy nagyságrenddel lassúbb (-0, 03°C/100 év) a mostani +0, 74°C/100 év melegedési ütemnél. A 2. ábra már nem csak a megfigyelések alapján rekonstruált adatsorokat tartalmazza, hanem a külső éghajlati kényszerek ismert részének hatása alatt a fizikai folyamatokat megjelenítő matematikai modellekben kialakuló északi félgömbi átlaghőmérséklet alakulását is. Megfigyelhető, hogy a 13-14. századtól kezdve a fél-egy évszázados változások már jól egybeesnek a modellek és a rekonstrukciók hibasávjai között.