Részlet a válaszból Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. május 14-én (198. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4129 […] adózás előtti eredménynek része, az adóalap csökkentésével ez után társaságiadó-fizetési kötelezettség nincsen. Téves a kérdés azon része, hogy 2008-ban az osztalékot a tagi kölcsön kifizetésére lehet fordítani! A kedvezmény ahhoz kapcsolódik, ha a tagi kölcsön visszafizetése helyett osztalékot fizetnek, tehát pont fordítva! Ha a 2008. évi adózott eredmény felosztásakor az elengedett tagi kölcsönnek megfelelő összeget osztalékként ki akarnak fizetni (és az ki is fizethető), akkor a legfőbb szerv döntése alapján azt az eredményszámlával szemben a taggal szembeni kötelezettségként kell előírni az adózott eredményt csökkentő tételként (T 493 - K 4792). A taggal szembeni kötelezettségként előírt osztalék kifizetésekor (legkésőbb 2009. június 30-ig) kell a 2008. évhez kapcsolódóan a 10%-kal meghatározott személyi jövedelemadót levonásba helyezni (T 4792 - K 462), az adóval csökkentett összeget pedig a tagnak kifizetni (T 4792 - K 381, 384).
Tőkefinanszírozás: a macerás opció Társaságok finanszírozásának elsődleges formája a tőkenyújtás, amikor is a tag vagy anyavállalat a társaság törzstőkéjéhez biztosít hozzájárulást. Az ilyen tőkeinjekció azonban cégjogilag több szempontból is macerás. Egyrészt maga a tőkejuttatás a társaság legfőbb szervének a döntéséhez, valamint cégbírósági bejegyzéshez kötött. Ennél is problematikusabb azonban, ha a tag az így juttatott tőkéjét ki kívánja vonni a társaságból. Ezt ugyanis csak tőkeleszállítás útján tudja megtenni, amelynek feltétele – a taggyűlési döntésen túlmenően - a cégközlönyben való többszöri közzététel és a hitelezőknek történő esetleges biztosítéknyújtás. Arról nem is beszélve, hogy a döntést követően legkorábban 4-5 hónappal tud a tulajdonos a pénzéhez hozzájutni. Ez pedig sokakat előre elrettent a tőkeinjekciótól. Tagi kölcsön – de mennyiért is? Nem hiába terjedt el vállalkozási körben a tagi kölcsön – ez ugyanis a finanszírozás nyújtásának egyik legegyszerűbb és legrugalmasabb módja.
Illetve jól tudjuk-e, hogy a fenti alapügylet kapcsán most nem keletkezik semmilyen adó-, járulék-, vagy illeték-fizetési kötelezettsége sem a magánszemélynek, sem a társaságnak? " A tagi kölcsönnel a törzstőke a nem pénzbeli hozzájárulás szabályai szerint emelhető – szögezte le elöljáróban Erdős Gabriella. A tagi kölcsönnel történő tőkeemelés, tehát az apporttal esik egy tekintet alá számviteli és adózási elszámolását tekintve. Mivel a követelés tulajdonosává a kft. válik, aki egyben a kötelezett is, ezért a követelés-kötelezettség kioltja egymást, a kölcsön megszűnik. A követelés névértéken történő tőkeemelése esetén sem a társaságnak, sem a magánszemélynek nem keletkezik kötelezettsége. Mivel a tagi kölcsön apportja visszterhes ügylet (az ellenérték a kapott üzletrész növekmény) ezért nincs illetékkötelezettsége sem. A számviteli törvény 36. § (1) b) pontja értelmében a tőketartalék növekedéseként kell kimutatni a tőkeemeléskor a tőkeemelés részeként tőketartalékba (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét.
És ekkor ebből a befizetett pénzből akár a másik tagnak is törleszthető a tagi kölcsön. Könyvelési tételek: taggyűlési határozattal, amikor a tőkeemelést elhatározták nincs teendő, hiszen befizetés nem történik, a követelés átadása pedig a bejegyzéssel történik meg. Cégbírósági bejegyzés T 36. Egyéb követelés – K. 411. Jegyzett tőke Összevezetés T. 45. Tagi kölcsön – K. 36. Egyéb követelés Olvastam olyan véleményeket, melyben a tagi kölcsön kötelezettséget rögtön a jegyzett tőke növekedésével szüntették meg. Bár a tételek ugyanazon a napon kerülnek könyvelésre, a megoldás mégsem helyes, mert nem a valós gazdasági eseményeket tükrözi. A bejegyzés címkéi Jegyzett tőke emelése, tagi kölcsön
Amennyiben a tagi kölcsönt a vállalkozás személyesen közreműködő tulajdonosa adja, akkor az aláírásra a vállalkozás nevében a taggyűlésnek a másik tagot kell felhatalmaznia. Az egyszemélyes kft., illetve egyéni vállalkozás esetében a vállalkozó saját döntését foglalja írásba a kölcsön felvételéről. Ebben a körben nem is készülhet kölcsönszerződés, így a befizetett összeg könyvelési bizonylata a vállalkozó jegyzőkönyvbe foglalt döntése lesz. Többszemélyes vállalkozás esetén a könyvelési alapbizonylat a kölcsönszerződés lesz. A befizetés megtörténtét pedig a banki kivonat, vagy a bevételi pénztárbizonylat igazolja. Fontos továbbá, hogy a tagi kölcsön és kamatainak visszafizetését is könyvelési bizonylattal kell igazolni. A tagi kölcsön esetén elengedhetetlen a kölcsönszerződés írásba foglalása. Ebben rögzíteni kell a kölcsönnyújtás időpontját, a kölcsön összegét, a kölcsönnyújtás feltételeit (például mire fordítható a kölcsön), ideértve azt is, hogy a társaságnak a kapott kölcsön után kell-e, illetve milyen mértékű kamatot kell és mikor fizetnie, a kamatszámítás módszerét, a kölcsön visszafizetésének, illetve törlesztésének időpontját, időpontjait, késedelem esetén a késedelmi kamat mértékét stb.
Így a tőkeemelés bejegyzését követően a társaságnak a nem pénzbeli hozzájárulás miatt önmagával szemben lesz követelése. Ezáltal azonban a tagi kölcsön miatt a társaságnak a tulajdonossal szembeni kötelezettsége is a társasággal szembeni kötelezettséggé válik. Mivel ugyanazon összegben van a társaságnak önmagával szemben követelése és kötelezettsége is, ennek a "rendezése" a két számla összevezetésével történik: – T 451. Rövid lejáratú kölcsönök – K 3654. Nem pénzbeli hozzájárulásként kapott(átvett) követelések. Természetesen minden vállalkozás a saját számlatükrében megnyitott főkönyvi számlákkal dolgozik, fentiek csak a számlák tartalmát illetoen adnak eligazítást.
A művet, melynek fő- és mellékszereplői egyaránt emlékezetes, árnyaltan megrajzolt figurák, a jellegzetes austeni irónia teszi még élvezetesebb olvasmánnyá. A mű Austen legkomolyabb hangvételű regénye, bár legismertebb témái-házasság, pénz és a társadalmi magatartásformák-jelennek meg. A történet ismerős: egy ifjú leány, Fanny Price magához illő férjet keres,. Fanny a "szegény rokon" mintapéldánya., akit kimenekítenek nincstelen, sokgyermekes családjából, hogy nagynénje otthonában, Sir Thomas Bertram mansfieldi kastélyában nevelkedjen. Az így végső soron árvaságba taszított leányt a családtagok változatosan használják ki, s másik nagynénje, a rosszindulatú Mrs. A mansfieldi kastély - Jane Austen - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Norris kifejezetten kegyetlenül bánik vele. Fanny unokatestvérei-Edmund kivételével-sekélyes jellemek; minden arra járó vidéki kisnemes kegyét keresik, köztük a laza erkölcsű Crawford testvérekét, akik azonban szerencsétlenséget hoznak rájuk. Velük szemben a nem túl eszes, ám erényes Fanny kiváló tulajdonságai mindig megmutatkoznak.
Ami Austenre elsősorban jellemző, az illúziótlansága. Egy olyan korban, amely kedvtelve fordul a pompázóhoz és hazughoz, csupa egyszerűség és őszinteség. Illúziótlansága könnyen tehetné keserűvé, de a keserűségtől megóvja humora; szűk látóköre könnyen tehetné provinciálissá, ezt azzal kerüli el, hogy regényei középpontjába olyan alapvető emberi szituációkat és magatartásokat állít, amelyeket a város vagy nagyvilág körülményei csak bonyolítanának, de lényegileg nem módosítanának, így aztán ábrázolásának megbízhatósága csak gyarapodik, és mindvégig meggyőzően általános érvényű marad. A mansfieldi kastély film. A kor adott viszonyai között a közlekedési, hírközlési eszközök hiánya, illetve kezdetlegessége amúgy is korlátozta az emberi érintkezés lehetőségeit, amelyek lényegében egy tájegységen belül a családi és baráti körre szorítkoztak. Ezért, bár jogos az a vád, hogy a kor nagy történelmi eseményei — Austen alkotásai a napóleoni háborúk idején születtek — kívülrekednek regényvilágán, viszont benne vannak azok az emberek, akik vagy akikért ezeket a háborúkat vívták, az a gondolkozásmód, magatartás, társadalmi viszonylatrendszer, amely legalább annyit árul el egy korról, mint véres csatái.