A CT-vizsgálat hozzávetőlegesen negyed óra, ám az előkészítése, és a kellő szívfrekvencia elérése akár több órát is igénybe vehet! Az előkészítés során a branült (az injekció/infúzió egyszerűbb beadására szolgáló műanyag cső) behelyezése, illetve a szívfrekvencia megfelelő értékre csökkentése (ami percenkénti 50-60 szívverést jelent) időt vesz igénybe. Erre azért van szükség, mert a coronariákról készített felvételek ebben a frekvenciatartományban értékelhetők megfelelően. A képalkotó vizsgálatok előtt kérjen tájékoztatást az orvosától is. Fotó: 123rf Szövődménymentes esetben a vizsgálat járóbeteg-ellátásként végezhető, azonban ha például kontrasztanyag-allergia vagy súlyos coronaria szűkület nehezíti a vizsgálatot, akkor csak kórházi bennfekvés alatt végzik el. A kontrasztanyag nem sugárzik, tehát nem jelent másokra (még állapotos nőkre sem) veszélyt. A terheléses EKG vizsgálat célja meghatározni a mellkasi fájdalom okát, a szív terhelhetőségét, koszorúerek állapotát, szív vérellátását, ritmuszavarok hátterét.
Ugyanígy előzetesen döntünk arról, hogy milyen terhelésnek tehetjük ki az adott pácienst, amit az alkalmazott kerékpár ellenállásának növelésével vagy a futópad sebességének, illetve dőlésszögének emelésével érhetünk el. Sokan tartanak attól, hogy gyakorlatlanságuk vagy éppen a betegségük okán nem fogják bírni a futást vagy a kerékpározást, de egyrészt biztonságban vannak, mert a futópadon heveder óv az esetleges eleséstől, másrészt természetesen, ha rosszullét lép fel, mindent meg tudunk tenni a páciens védelmében – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa. A műszer a vizsgálat során folyamatosan nézi a szívritmust, vérnyomást, pulzuszámot. A terheléses EKG vizsgálat végén a pácienst pihentetjük, amíg pulzuszáma nem normalizálódik. A futópadon futóknak sem kell félniük még akkor sem, ha sohasem futottak futópadon, mert a teszt végéig egy védő heveder tartja őket biztonságban, ezzel elkerülve az esetleges eséseket, megbotlásokat. Előkészület terheléses EKG vizsgálathoz A terheléses EKG előtt különösebb előkészület nem szükséges.
A vizsgálat a szív vérellátását ellenőrzi, hogy a koszorúerek mennyire képesek fokozott oxigén igény mellett is megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigén hiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál - fájdalom, nehézlégzés, ritmuszavar. A terheléses vizsgálat eredménye segít a megfelelő kezelés megválasztásában. Terheléses EKG menete Előkészület terheléses EKG vizsgálathoz Terheléses EKG esetleges veszélye A vizsgálat megkezdése előtt EKG elektródákat csatlakoztatnak a mellkasra, valamint egy vérnyomásmérő eszközt is a páciensre teszünk. A kivizsgálás történhet kerékpáron illetve futópadon. A kivizgálás előtt az orvos meghatározza a kornak és egészségi állapotnak megfelelő pulzus számot, amit a kerékpár ellenálásának növelésével vagy a futópad sebességének és meredekségének emelésével fokozatosan fog a páciens elérni. A kardiológus ennek alapján értékelni tudja a percenkénti szívverések számát, szabályosságát, illetve a szív ingerképzését, ingervezetését és esetleges károsodását.
Kérdés: Az iránt érdeklődnék, hogy a társasházban lakó ügyvéd, ha személyiségi jogokat sért: utána néz a házban lakók milyen jogcímen élnek ott, mennyi a tartozásuk és ezt alkalomadtán a szellőző rendszeren keresztül üvölti a lakóknak (nem hivatalosan teszi mindezt). Hol, milyen módon tudnak a lakók panaszt tenni? Válasz: Tisztelt Kérdező! Ilyen esetben elsősorban azt tudnám tanácsolni az érintett lakóknak, hogy békés hangnemben próbáljanak meg beszélni lakótársukkal, és megállapodásra jutni a jogsértő magatartás abbahagyásának vonatkozásában. Amennyiben ez nem sikerül a közgyűlésen tudnak szavazni a jogkövetkezményekről, a jegyzőnél birtokvédelmi eljárást lehet indítani, illetve a személyiségi jogok megsértése miatt polgári pere eljárás is indítható.
Természetesen ezt a törvény és mások jogai is korlátozhatják. Az egyes személyiségi jogok megsértése A törvény a nevesített személyiségi jogokat az alábbiak szerint határozza meg: a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése, b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése, c) a személy hátrányos megkülönböztetése, d) a becsület és a jó hírnév megsértése, e) a magántitokról és a személyes adatokhoz-védelméhez való jog megsértése, f) a névviseléshez való jog megsértése g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése Fontosabb változások Az új Ptk. már nem tartalmazza a sajtó-helyreigazítás jogintézményét, mert az a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény rendelkezései közé került áthelyezésre. E szankció kivezetésével egyidejűleg, egy új, szubjektív alapú szankció került be a törvénybe, a sérelemdíj.
Hozható-e olyan ítélet, amely a személyiségi jog megsértése esetén azon az alapon utasítja el a sérelemdíj iránti keresetet, hogy a sérelmet szenvedett felet nem érte hátrány? [Ptk. 2:52. §] A bíróság sérelemdíjat a személyiségi jogok megsértése esetén ítélhet meg, amennyiben a sérelmet okozó fél a kártérítési felelősség szabályai szerint magát kimenteni nem tudja. A Tanácsadó Testület tagjainak egységes álláspontja szerint olyan joggyakorlat kialakítása és követése lenne indokolt, amely megakadályozza a személyiségi jogok és a jogvédelem inflálódását, továbbá a joggal való visszaélést megvalósító igényérvényesítést. Ez akkor biztosítható, ha a bíróságnak a Ptk. személyiségi jogok védelmét biztosító rendelkezései körében megfelelő tere van a jogértelmezéshez. A Tanácsadó Testület álláspontja szerint nem állapítható meg a magatartás jogsértő jellege, ha abba a sérelmet szenvedett fél beleegyezett, ha azzal az alperes törvényes kötelezettségének tesz eleget, vagy ha a felperes által a magatartás eredményeként elszenvedett érdeksérelem azoknak a kockázatoknak a körébe tartozik, amelyek bekövetkezésével a mindennapi életben - az alperes magatartásától függetlenül is - általában számolni kell.
A személyiségi jogok sérelme következtében felmerülő igények érvényesítése mindig különleges helyet foglal el a kártérítésen belül. Az új [Ptk. ] személyiségi jogok megsértésének szankcióira vonatkozó rendelkezéseit a hatálybalépését követően történt jogsértésekre kell alkalmazni. Az új szabályozás szerint akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire a kártérítési felelősség szabályit kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. Ezen kívül ha valaki személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését. Melyek a nevesített személyiségi jogok? Hogyan lehet érvényesíteni a személyiségi jogokat? Milyen kérelmek terjeszthetőek elő?
2. Nevesített személyiségi jogok Az új Ptk. elődjéhez hasonlóan azt a kodifikációs megoldást követi, hogy az általános személyiségi jogvédelem rögzítését követően megadja a legfontosabb nevesített személyiségi jogok katalógusát. Ezek egy részét külön indokolás nélkül csupán felsorolja, [új Ptk. 2:43. § a)-c) pont], a többinek ezt követően azonban a tartalmát is kifejti [új Ptk. § d)-g) pont]. Nem tudható, hogy a törvényhozó milyen megfontolásból csoportosította így a személyiségi jogokat, gyakorlati jelentősége a besorolásnak nincs. Itt csak az a)-c) pontban említett személyiségi jogokkal kell foglalkozni, mivel a 2:43. § d)-g) pontjaiban szereplő további nevesített személyiségi jogok lentebb, a 4. 1-4. 3., illetve a 4. 5-4. 6. alpontokban szerepelnek. § [Nevesített személyiségi jogok] A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése; b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése; c) a személy hátrányos megkülönböztetése; d) a becsület és a jóhírnév megsértése; e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése; f) a névviseléshez való jog megsértése; g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.
Nem sérti a személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult. Magyarország Alaptörvényének XV. cikke kimondja, hogy mindenki egyenlő a törvény előtt és azt, hogy minden ember jogképes. Ebből ered az a követelmény, mely szerint tilos a magánszemélyek bármilyen hátrányos megkülönböztetése nemük, fajuk, nemzetiségük vagy felekezetük szerint. Tilos a szín, nyelv, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet alapján történő hátrányos megkülönböztetés is. A személyiség kibontakozásának, önmegvalósításának fontos eleme a lelkiismeret szabadsága. Ezért általában tilos bármiféle kényszerítés vagy tiltás a vallásosság vagy ateizmus, párttagság vagy pártonkívüliség, az életmód és életvitel és más hasonló lelkiismereti kérdésekben. A lelkiismeret szabadsága magában foglalja a tudat szabadságát is, ez pedig egyebek mellett a gondolat, a tudományos és művészeti meggyőződés, a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát, a tájékoztatáshoz és a bírálathoz való jogot.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Ami a tényállást illeti, az ügyvéd foglalkozású felperes és az alperes önkormányzat között több peres eljárás volt folyamatban, amelyben az önkormányzat mintegy 600 000 forint parkolási díj és pótdíj iránti igényt terjesztett elő. Az önkormányzat valamennyi perben pervesztes lett, ez azonban nem tartotta vissza attól, hogy egy újabb eljárásban ismételten fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet terjesztett elő a felperes ellen 115 415 forint és járulékai iránt, szintén parkolási díj és pótdíj megfizetése miatt. Mivel a felperes ellentmondással élt, az eljárás perré alakult. Az ügyben az önkormányzat előkészítő… Ami a tényállást illeti, a z ügyvéd foglalkozású felperes és az alperes önkormányzat között több peres eljárás volt folyamatban, amelyben az önkormányzat mintegy 600 000 forint parkolási díj és pótdíj iránti igényt terjesztett elő. Az önkormányzat valamennyi perben pervesztes lett, ez azonban nem tartotta vissza attól, hogy egy újabb eljárásban ismételten fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet terjesztett elő a felperes ellen 115 415 forint és járulékai iránt, szintén parkolási díj és pótdíj megfizetése miatt.