A miskolci Szemere-szalon különleges helyszín olyan szempontból, hogy berendezése a 19. századi szalonokéra emlékeztet. A falakon a kor híres személyiségeinek portréi függenek, Deák Ferenctől Sissiig. Erkel ferenc első operája. Tökéletes környezet Erkel Ferenc kamarazenéjéhez. Külön élvezet gépzongorán játszani: ez egy működőképes, papírtekercses Grotrian Steinweg hangszer, ami azonban koncertzongoraként is használható. Fotók, videók: Vona Ildikó
A bírálóbizottság 1844. június 15-én hozta meg döntését: a tizennégy beérkezett pályamunka közül Erkel Ferencét nyilvánította győztesnek. Erkel Ferenc Első Operája. A Honderűben mindez így jelent meg: "A nyertes pályamű szerzőjének Erkel Ferencz kiálltaték ki. Szívesen osztozunk a közönség élénk éljenkiáltásaiban, mellyekkel a nyertes szerzőt kihívta… Most csak az van hátra, hogy Erkelünk gyönyörű hymnusát többször adassék alkalom hallani, megismerni, megtanulni, annak jelessége kezeskedik, hogy ez nem sokára a legnagyobb népszerűséget vívandja ki magának, s valódi magyar néphymnussá válandik". A magyar nemzeti Himnusz: Erkel a szabadságharc leverése után 1861-ig hallgatott, ekkor mutatták be a Bánk bánt, a legnagyobb magyar történelmi operát, éles kiállásként az önkényuralom ellen. Későbbi operái, a Sarolta, a Dózsa György, a Brankovics György, a Névtelen hősök már korántsem tettek szert ilyen népszerűségre; utolsó befejezett dalművét, az István királyt 75 éves korában mutatták be az újonnan felépült Operaházban.
Százhuszonöt éve, 1893. június 15-én halt meg Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője, a Himnusz megzenésítője. A jubileum alkalmából Erkel-emlékévet tartanak. 1810. november 7-én született Gyulán, német eredetű zenészcsaládban. Gimnáziumi és zenei tanulmányait Nagyváradon, majd Pozsonyban végezte, ahol egész életére meghatározó élményt jelentett számára Bihari János verbunkos zenéje és a városban fellépő Liszt Ferenc virtuóz zongorajátéka. Tizennyolc évesen került Kolozsvárra zenetanárnak, ahol zongoraművészként és zeneszerzőként is ismert lett, szerzeményeibe a polihisztor Brassai Sámuel biztatására emelt be magyaros motívumokat. Erkel ferenc első operája airport. Pesten 1834-ben mutatkozott be, egy évvel később véglegesen itt telepedett le, de szülővárosába, főként nyaranta, gyakran visszatért. Erkel Ferenc (Fotó/Forrás: Barabás Miklós litográfiája) 1835-ben a Budai Magyar Színjátszó Társulathoz szerződött karmesternek, innen a Pesti Magyar Színházhoz hívták, ahol 1838 januárjában vezényelt először. Két év múlva itt mutatták be első operáját, a Bátori Máriá t; ennek színlapján nevezték először Nemzeti Színháznak az intézményt.
Ugyancsak 1844-ben született - Egressy szövegkönyvére - első jelentős operája, egyben az első magyar nemzeti opera, a Hunyadi László, 1848. március 15-én este a zenedráma Meghalt a cselszövő kezdetű kórusát énekelték a Nemzeti Színházban. A szabadságharc leverése utáni időszak a személyes csapások miatt is élete legnehezebb időszakának bizonyult: elvesztette édesapját, lányát és öccsét, házassága felbomlott, komorrá és rideggé vált. Erkel, aki kiváló sakkozó is volt, ezekben az években a pesti sakk-kör és a Filharmóniai Társaság életre hívásán fáradozott. Az elsőt nem engedték a Bach-huszárok, de a zenei társulat 1853-ban megkezdhette működését, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara volt az első magyar hivatásos szimfonikus együttes. Melyik Erkel Ferenc első operája?. Erkel Ferenc Az önkényuralom enyhültével, 1861-ben került színre a Katona József drámája alapján, Egressy Béni szövegkönyvére készült Bánk bán, melynek zenéjét a legenda szerint a gyulai Almásy-kastély parkjában, egy öreg fa alatt szerezte. Legnagyobb történelmi operánk bemutatója hatalmas sikert aratott, egyben a zsarnokság elleni tiltakozássá vált, Bánk Hazám, hazám című áriája önálló életre kelt.
A Hunyadi László címszerepét olyan kiváló magyar tenoristák alakították, mint Ilosfalvy Róbert, Simándy József, Kelen Péter és Molnár András.
A Bátori Mária zenetörténeti jelentőségét az adja, hogy magyar mű volt, magyar nyelven, magyar énekesekkel, 2002-ben ez a mű nyitotta meg az Erkel-operák kritikai kiadásának sorát. A szövegkönyvet Dugonics András színműve alapján Egressy Béni írta, az ősbemutatón István herceget a zeneszerző öccse, Erkel József alakította. Először Magyarországon a Rajnai sellők. A témát Erkel, miként a későbbiekben is, a magyar történelemből merítette, de feldolgozása már ekkor sem felelt meg a hivatalosságnak. Pályafutása alkonyán Podmaniczky Frigyes báró, az Operaház intendánsa szemére is vetette az idős mesternek: Annyi dalműve közül egy sem volt, amelyet valamely ünnepélyes alkalommal elő lehetett volna adni. Király- vagy királynégyilkolás, az aristocratia elleni zendülés, nemzetiségi harcok s torzsalkodás nélkül nem lehetett egyetlen librettója sem. Erkel 1843-ban nem indulhatott a Szózat megzenésítésére kiírt pályázaton, mert a zsűri tagja volt, de Egressy Béni győztes kompozícióját ő hangszerelte zenekarra. A következő évben viszont megnyerte a Himnusz megzenésítésére kiírt pályázatot, nemzeti imánkat azóta az ő zenéjével énekeljük.
A művet 1935-ben átdolgozták, hogy a közönség számára korszerűbbé, befogadhatóbbá tegyék, a zenét Radnai Miklós, az Operaház akkori igazgatója dolgozta át, a szcenikai megoldásokkal Oláh Gusztáv, a dramaturgiai kérdésekkel Nádasdy Kálmán foglalkozott. Sokáig ezt az erőteljesen megkurtított, de pergőbb és az utolsó két felvonás összevonásával három felvonásossá alakított verziót játszották színpadon, és lemezfelvétele is született. Az opera teljes, rekonstruált lemezváltozata 1984-ben készült el, a munka során Németh Amadé az 1896-ban megjelent, az énekszólamokat is tartalmazó zongorakivonathoz nyúlt vissza. Erkel ferenc első operája n. Az Operaház 1989-es, e változat figyelembevételével született, szövegében is átalakított felújítása nem ért meg sok előadást. Szinetár Miklós 2003-ban az eredeti, teljes operát állította színre. 2007-ben megjelent az opera kritikai kiadása, 2012-ben pedig lemezre vették az ősváltozatot. Ugyancsak 2012-ben az Operaházban újra a közkeletű huszadik századi átdolgozás, az 1930-as években a Radnai Miklós, Oláh Gusztáv és Nádasdy Kálmán által készített változat elevenedett meg.
Warner Bros. Animation | DC Comics | DC Entertainment | Akció | Animációs | Bűnügyi | Dráma | 6. 6 IMDb Teljes film tartalma Batman: Gyilkos tréfa a Bűn Bohóchercege sötét elméjébe tesz vérfagyasztó utazást. Megismerheted a szerény kezdeteket, amikor Joker még csak egy munkanélküli komikus volt, és a pillanatot, amikor a Sötét Lovaggal való végzetes találkozás mindent megváltoztatott. Most pedig, az Arkham Elmegyógyintézetből történő szökését követően, Joker be akarja bizonyítani, hogy egyetlen rossz nap bárkiből olyan őrültet faraghat, mint amilyen ő maga. Batman: Gyilkos tréfa teljes filmadatlap | A legjobb filmek és sorozatok sFilm.hu. Vajon képes lesz-e Batman megakadályozni őt, mielőtt végrehajthatná elátkozott tervét, melynek célpontja Gordon felügyelő?
Nézzük csak meg Gordont azokon a paneleken, amelyeken Batman megmenti, vagy Jokert azokon, amelyeken a fináléban vigyorgó tébolyultból szánalmas szerencsétlenné változik, majd vissza: az arcok a szélsőséges érzelmek elegáns visszafogottsággal ábrázolt térképei. Közben a kényelmetlenül sárgás, pirosas árnyalatok megteremtik a történet sajátosan beteges hangulatát, amit erősítenek az állandó esőzések, és a Joker vidámparkjának félelmetesen groteszk és nyomasztó képei. A gyilkos tréfa nem szuperhős-képregény. Nem könnyed szombat délutáni olvasmány. Pszichológiai tanulmány az őrületről, és két emberről, akit magával ragadott. BATMAN - A nevető ember és a gyilkos tréfa (képregény)– IGN Shop. Szenzációs, súlyos, felejthetetlen és kompromisszummentes mestermű, ami könyörtelenül beleégeti magát az olvasó emlékezetébe. 10/10 Megjelenés: 1988 (Magyarországon: 1990) Történet: Alan Moore Rajz: Brian Bolland Olórin, 2008. április 13. Oldalak: 1 2
Építőipari rezsióradíj 2019. Bécsi karácsonyi vásár 2019 busszal Meztelen magyar celebek Földközi-tenger - Lányok képek 18 Nehéz olyan érvet felhozni az animációs Gyilkos tréfa -adaptáció mellett, amelynek figyelembevételével a film nem tűnik teljes kudarcnak. Pedig olyan jól indult minden: a valaha írt egyik leghíresebb Batman-képregényt, egyben az egyik legmeghatározóbb Joker-sztorit a DC nagy veteránjai dolgozták fel, méghozzá a főhős és a Joker rég bejáratott szinkronhangjaival, Kevin Conroyjal és Mark Hamill-lal. Batman: A Gyilkos Tréfa. Ráadásul a kiadó és a Warner animációs részlege már bizonyította, hogy remekül bánik a választott alapanyagokkal, és még olyan fajsúlyos klasszikusokba sem törik bele a bicskájuk, mint a The Dark Knight Returns – pedig ha van gyémántburkolatú kemény dió, akkor az aztán az. Vagyis a Batman: Gyilkos tréfá hoz (Batman: The Killing Joke) minden szükséges hozzávaló és kecsegtető előjel adott volt. Aztán minden elromlott. Kezdjük azzal, ami rögtön kiszúrja a szemet: ez az animációs stílus ehhez a sztorihoz kevés, mint pszichiáter a Jokerhez.
Utóbbiakhoz el is megy ez a minimális erőfeszítéssel és kreativitással felskiccelt egyenvilág, de a Gyilkos tréfa a maga gondolatiságával, pszichológiájával és őrületábrázolásával nagyon messze van azoktól a hagyományos szuperhőstörténetektől, amelyekre ez a stílustalan stílus még anélkül ráhúzható, hogy a tartalom és a forma ne álljon ordító ellentétben egymással. Arról nem is beszélve, hogy Brian Bolland mesterien pontos és elegáns rajzai, illetve John Higgins beteges, rémálomszerű színei után (Bolland 2008-as újraszínezését most hagyjuk) ez csak egy nagyon lusta imitáció: nagyjából olyan, mintha egy elsőéves művtöris zsírkrétával újrarajzolná a Mona Lisát. Márpedig az összehasonlítás abszolút elkerülhetetlen, mert a Gyilkos tréfa nem egy laza adaptáció, ellenkezőleg, mondatról-mondatra, beállításról-beállításra követi a forrásművet – úgy, ahogy a Sin City tette, csak Rodrigueznek volt annyi esze, hogy a képi világot is átemelje a vászonra. Gyorsan pontosítok: a film ott követi szorosan a forrásművet, ahol konkrétan azon alapul.
Manapság, a túltolt, alaptalan hype korában minimum enyhe ferdítésnek tűnhet a megállapítás, de ha valaki a kezébe veszi ezt a füzetet és elolvassa, az nem csak nagyjából, hanem ténylegesen is minden fontosat megtudhat Batman és Joker kapcsolatáról. Moore mindezt úgy éri el, hogy felismerte azt, amit addig nem igazán feszegettek a Batman-univerzum korábbi írói: hogy a két figura nem csupán ellentéte, hanem egyenesen a tükörképe egymásnak, mi több, Batman sem sokkal különb, mint azok, akikkel folyton folyvást harcol. Moore erős, azóta is elszakíthatatlan párhuzamot von a két karakter között. Mindkettőjüknek volt egy rossz napjuk, amely során olyan fájdalmas és gyógyíthatatlan tragédiát éltek át, ami örökre megváltoztatta az életüket, és amitől mindketten bukott, megszállott, sőt, pszichológiai értelemben elmebeteg figurák lettek. Amíg Batman esetében ezt a szülei meggyilkolása idézte elő, addig Joker eredete ismeretlen volt az olvasók előtt (legalábbis eddig, de erre mindjárt visszatérünk), viszont az ő múltja sem sokkal szívderítőbb, és hát a történtek ismeretében felmerül a kérdés, hogy vajon lehetne őt, vagy akár Batmant hibáztatni azért, hogy azt tesznek, amit tesznek – mert ilyen körülmények között az, hogy valaki megőrül, nem csupán lehetségesnek, hanem egyenesen logikusnak tűnik.
sokkal kevesebb az akció, ez pedig nem biztos, hogy elegendő napjainkban egy sikeres animációs filmhez. Barbaraaaaaaa! Csakúgy, mint a képregény, a rajzfilm is eléggé brutális, ebből a szempontból az alkotók hűek maradtak Moore művéhez, de jól illeszkedik ahhoz a trendhez is, ami a DC animációit az elmúlt években jellemezte: csúnya beszéd, vér és erőszak, plusz némi erotika is helyet kapott Sam Liu mozijában. Feltétlenül kalapemelést érdemel a korábban már említett jelenetek átvétele, ugyanakkor nem mindent vettek át, egy-két dolog kimaradt, mást pedig megváltoztattak (pl. amikor Bruce Wayne és Alfred a Denevérbarlangban beszélget), ráadásul ami jól néz ki leírva-lerajzolva, nem biztos, hogy ugyanolyan jól működik filmen is. Ez alatt azt értem, hogy míg a képregényben elég időt lehet eltölteni olvasással, akár vissza is lehet lapozni és újra elolvasni az adott oldalt, addig a rajzfilmben néhány dolog túl gyorsan zajlik le, ezzel pedig veszít a drámai erejéből. Nem túl sokat, de annyi mindenképp, ami már a hatás kárára megy.