Azon településeken, ahol az átlagnál 1%-ponttal nagyobb volt a közmunkások aránya, ott az országgyűlési választások esetén 0, 2%-kal volt az átlagoshoz képest magasabb a Fidesz, míg az önkormányzati voksolás esetén 0, 3%-kal nőtt a kormánypárti polgármesterjelöltek szavazati aránya. Reinerék szerint az eredmények rámutatnak, hogy a közmunkaprogram 5-6 mandátum többletet eredményezett a Fidesznek a 2014-as országgyűlési választáson, de a valós hatás még ennél is nagyobb lehetett. Ez azt jelenti, hogy a közmunkaprogram nélkül a kormánypártok nem szereztek volna kétharmadot az előző két országgyűlési választáson. Figyelemreméltó megállapítás, hogy ahol a Fidesz politikai érdekeit nem szolgálja a közmunka, ott nem javít a Fidesz listás eredményein a közmunkaprogram, csak a regnáló polgármesterén. A megállapítások alapján a legtöbben nem a közmunkaprogram sikere miatt szavaznak a kormánypártokra, hanem azért, mert félnek, hogy elvesztik a megélhetésüket. Kétharmad az hány egész évben. (Telex nyomán)
Hozzászólnál? Vitatkoznál vele? Írj nekünk!
Áprilisra a járvány kezdete óta – egymillió főre vetítve – hazánkban voltak a legrosszabbak a halálozási adatok az egész bolygón. Ennek ellenére a Fidesz támogatottságára érdemben nem hatott az elszabaduló járvány: egyedül a Publicus mért jelentős ellenzéki előnyt, a többi közvélemény-kutató nem érzékelt ilyen elmozdulást (ma pedig már úgy fest, hogy a többség inkább elégedett a kormányzati járványkezeléssel). Az ellenzék számára a legkedvezőbb időszakot a tavaly őszi előválasztási kampány hozta, amikor hetekre képesek voltak tematizálni a közbeszédet. Szabadhirek.hu. Hosszú évek reaktív politikája után a fokozott aktivitás elmozdulást eredményezett a pártpreferenciákban: mint ábráinkon látható, a legtöbb közvélemény-kutató ekkor ellenzéki előnyt vagy döntetlen közeli eredményt mért. Az újabb trendforduló télen köszöntött be. Általános tapasztalat volt, hogy alábbhagyott az ellenzék lendülete. Annak ellenére, hogy Márki-Zay Péter októberi győzelmi beszédében még kijelentette, hogy már másnap el kell kezdeni a választási kampányt, elhúzódó listaállítástól, döcögő együttműködéstől volt hangos a sajtó.
Meglepetés: az olvasók. Számokban mért nagyság - Petőfi 200. Közben a Denník N magyar projektje ellen a kizárólag magyarországi állami pénzből működő szlovákiai magyar sajtó tiltakozik a leghangosabban. A szlovák Denník N azzal az indoklással indít magyar lapot, hogy egyrészt a magyar(országi) sajtószabadság válságban van, másrészt a szlovákiai magyar sajtó egy jelentős része "politikusok, oligarchák és üzleti körök kezében van". Az utóbbi, a szlovákiai magyar sajtó nem is nagyon reagált az új projektre – az immár 74 éves múltra visszatekintő egyetlen napilap, az Új Szó online kiadása nem számolt be róla, a legolvasottabb magyar nyelvű szlovákiai online lap, a Paraméter egy rövid hírben ír a címbeli idézőjelezésből meg a "bármit is jelentsen ez" hozzáfűzéséből (mármint hogy a Denník N projektje független lesz a hazai és a külföldi politikától, amit a Parameter valamiért bel- és külpolitikának fordított) ítélve némi nyegleséggel.
Kelj föl és hívd Istenedet, hogy mentsen meg Istened minket és nehogy elvesszünk. 7. És szólt mindegyik az ő felebarátjához: Gyertek, vessünk sorsot és ismerjük meg ki miatt van ez a rossz velünk. És sorsot vetettek, és Jónásra esett a sorsvetés. 8. És szóltak őhozzá: Mond el nekünk, mi miatt van ez a rossz velünk! Mi a mesterséged? És honnan jössz, és melyik vidékről és melyik népből vagy te? 9. És szólt hozzájuk: rabszolgája vagyok én és -et az ég Istenét tisztelem én, aki alkotta a tengert és a szárazat. 10. És megijedtek a férfiak nagy félelemmel és szóltak hozzá: Mi az, amit tettél? Mivel megtudták a férfiak, hogy színe elől futott el, mert elmondta nekik. 11. Babits Mihály - Jónás könyve c. művének elemzése | doksi.net. És mondták neki: Mit tegyünk veled, hogy a tenger csillapodjék irántunk? Mert a tenger megindult és még inkább feltámasztotta a hullámokat. 12. És mondta Jónás nekik: Ragadjatok meg és dobjatok a tengerbe engem, és csillapodik majd a tenger irántatok. Mivel tudom én, hogy miattam van ez a nagy hullám rajtatok. 13. És kényszerítették a férfiak, hogy a föld felé fordítsák [a hajót] és nem voltak rá képesek, mert a tenger megindult és inkább felkelt rájuk.
8. Életem tőlem való megszűnésében megemlékeztem -ra, és bárcsak tehozzád jutna imádságom szent templomodba. 9. A hiábavalóságokat és hazugságokat őrzők elhagyták irgalmukat. De én a dicséret és a hálaadás áldozatával áldozom majd neked. Amiket csak fogadtam, megadom majd neked, szabadítás [áldozata] -nak. És rendeltetett a halnak, és kidobta Jónást a szárazra. 3. És lett szava Jónáshoz második alkalommal mondva: 2. Kelj fel és menj el Ninivébe a nagy városba és hirdess abban a korábbi kihirdetés szerint, amit hozzád szóltam. És fölkelt Jónás és elment Ninivébe, amint szólt. Babits mihály jónás könyve elemzés. Ninive pedig nagy város volt az Istennek, mintegy három napi út járásra. És kezdett Jónás bemenni a városba mintegy egy napi utat és és kihirdette és mondta: Még három nap és Ninive felforgattatik. És hittek Ninive férfiai Istennek és hirdettek böjtöt és zsákokat öltöttek magukra nagyjaiktól a kicsinyeikig. És közelített a szó Ninive királyához, és fölkelt trónjából és levette köntösét magáról és zsákot öltött magára és leült a hamuba.
"Kelj föl és menj, mert én vagyok az Isten. Menj, a nagy Ninivéig meg se állj, s miként éledbe írtam, prédikálj! ". A ninivei kereskedők, színészek között mondja el szónoklatát Jónás. Jónás hangvétele fenyegető: "nagy Ninive, térj meg, vagy kénkövekkel ég föl ez a város". Jónást kicsúfolják, kinevetik, lekezelik, lenézik. Arra következtethetünk, hogy a Niniveiek úgy érzik, hogy náluk nagyobb hatalom nincs – pénz világa. Jónás kimegy a pusztába, és várja Isten büntetését, hogy leégjen Ninive. Jónás könyve (elemzés) – Ószövetség, Próféták – Oldal 3 a 3-ből – Jegyzetek. A megalázás érzése fűti a próféta haragját újabb monológja közben. Jónás megfogalmazza prófétai küldetéstudatát, mely szembe helyezkedik a korábbi kijelentésével:De böjt s jámborság néked mint a példa, mert vétkesek közt cinkos aki néma. Atyjafiáért számot ad a testvér: nincs mód nem menni ahova te küldtél. " Jónás ígéretéhez híven elmegy Ninivébe, hogy megtérítse a bűnös várost. A korábban gyáva és meghúzódó Jónás hatalmas indulattal és hangerővel hirdeti az Úr üzenetét. A város lakói kinevetik és megszégyenítik.
Jónás felismerve hiábavalóságát hogy az úr akarata ellen küzdjön, elindult Ninivébe, hogy a parancsot teljesítse. A két műt elemezve itt értünk el a második és egyben a talán legfontosabb tartalmi különbséghez. Babitsnál a Ninivébe vonuló Jónást nem igazán vették komolyan, se első, se másod nap, és harmad nap, mikor az uralkodóhoz került, ott is bohócnak tekintették "Jónást meg egy cifra oszlop tetejébe tették, hogy szónokoljon és jövendölje végét a világnak. " Míg a biblia műben már az első naptól sikeres volt Jónás figyelmeztetése "Ninive lakói hittek az istennek. Böjtöt hirdettek, nagyok és kicsik egyaránt zsákruhát öltöttek. " Minkét műben Jónás háromszor prédikál, de csak a bibliai műben hallgatták meg igazán. Viszont minkét műben prédikációja után Jónás dühösen kirohant a városból, gondolván ő mindent megtett, amit az Úr elvárhatott tőle és Ninive a megérdemelt sorsára fog jutni. Okostankönyv. Babits részletesen leírja, érzékelteti Jónás kirohanását a városból. "… leugrott, és az örökön keresztül kitört, s a termen át, a szoborerdőn, csarnokon, folyosókon és kerten, tavat megúszva, rácsokon lekúszva, s a vízvezeték-csatornán lekúszva, utcán és bástyán, felmentén szaladva rohant ki Ninivéből a szabadba…" Míg ezt az eseményt a bibliai leírás a fantáziánkra bízza.
Talán csak fordítási hiba az a kicsi eltérés, hogy az egyik műben ricinusbokokor, míg a másikban nagylevelű tök szerepel Jónás ideiglenes árnyékadójaként. Az Úr ezeket, a növényeket azért teremtette, hogy szemléltesse a szeretett erejét, bár Jónás akkor mit sem tudva azt hitte, hogy csak az ő jóléte kedvéért teremtődtek. Ezért háborodott fel azon, hogy másnapra az Isten küldte féreg elpusztította a neki árnyékot adó növényt. Ninive romlását váró Jónásra az Úr forró napsütést és tüzes szellőt küldött. Jónás szenvedésben ekképpen imádkozott: "Lelkem vedd vissza, kérlek, mert jobb már hogy meghaljak, semhogy éljek. ", és ekkor az Úr kérdőre vonta őt. "Azt hiszed jogos a haragod a ricinusbokor miatt? " Mire Jónás kifakadt:"Méltán haragszom azért, míg csak élek! " Az Úr ekkor elmagyarázta Jónásnak, hogy miért bocsátott meg Ninive lakóinak. Hisz Jónás is ragaszkodik az egynapos bokorhoz, bár nem ő nevelte, akkor az úr hogyne ragaszkodhatna egy városnyi megtévedt, de megtért lélekhez. Összegzésűl Babits a biblia történetet szinte változatlanul, de sokkal élvezhetőbb, olvashatóbb, szatirikusabb formában írta le.
Jónást csak annak a biztos tudata kárpótolja mindezért, hogy az Úr majd elpusztítja a várost. Elégtételt akar, bosszúvágy fűti. Szemrehányó hangon szól Istenhez, s ekkor mondja ki a próféta kötelességéről a legfontosabbat: a prófétának szólnia kell, mert "vétkesek közt cinkos, aki néma". Isten számára fontos, hogy Ninivében legalább néhányan megtértek, ezért nem égeti le Ninivét. Jónás emiatt bosszankodik, Isten pedig érezteti Jónással, hogy az emberek fölött áll. Születnek majd új Jónások, de ő örökké élni fog. A próféta nem menekülhet a kötelessége elől. De az ő feladata nem az ítélkezés, hanem a harc az embertelenség és a barbárság ellen, még akkor is, ha a küzdelme rövidtávon eredménytelennek tűnik. Babits tehát önmaga számára is megadta a választ gyötrő kérdéseire: a művész, a költő feladata az, hogy a szó fegyverével harcoljon a barbár világ ellen. Hogy Babits lélekben azonosult Jónás prófétával, az is igazolja, hogy egy lírai művet is írt Jónás imája címmel.
Az Úr megparancsolja Jónásnak, hogy menjen Ninivébe, de Jónás ennek nem akar eleget tenni. A feladat teljesítése helyett sivatagba vágyott, ahol békesség, magány venné körül. Az első részben megismétli vágyát: "tegyetek egy magányos erdőszélre, hol makkon tengjek és keserű meggyen, békében, s az Isten elfeledjen! " Az Úr egy nagy vihart gördít Jónás szándéka elé, melyet Babits nyomatékosít is: "S kelt a tengernek sok nagy tornya akkor ingó és hulló kék hullámfalakból. " Jónás indoklása az őt megszólító kormányos menekülésére: "Mi közöm nékem a világ bűnéhez? Az én lelkem csak nyugodalmat éhez. Az Isten gondja és nem az enyém: senki bajáért nem felelek én. " Jónás gyáva és rest ahhoz, hogy teljesítse az Úr kívánságát. Menekül az Úr parancsa elől, csendes magányba vágyik, ahol elrejtőzhet embertársai és az Isten elől. Úgy érzi, semmi köze nincs más emberekhez, Isten feladata róluk gondoskodni. Jónás szánalmas ebben a helyzetben, nem tud menekülni az Úr akarata elől: Isten a hajón is utoléri őt.