Nagy összegző munka kiadására azonban nem került sor. 1938-tól Telekit ismét elsodorta a politika, saját tudományos működésével alig foglalkozhatott. Az tudható, hogy a területi revízió időszakában maga is aktívan részt vett különböző, a nagyhatalmaknak címzett memorandumok összeállításában, így például a feljegyzések szerint nagy halom könyvet vitetett lakására 1940 elején a Fővárosi Könyvtárból, amelyet vélhetően az Erdélyről írott, és Párizsba, Londonba, Washingtonba eljuttatott magyar dokumentáció szerkesztéséhez használt fel. Teleki Pál, gróf | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár. Teleki Pál korábbi és későbbi miniszterelnök mint tiszteletbeli főcserkész 1933-ban. Forrás: Fortepan / Magyar Bálint Teleki tudós mivolta azonban nemcsak művek írásában teljesedett ki: szerkesztett folyóiratokat, rendszeres vendége volt külföldi földrajzi konferenciáknak, fogadta a Magyarországra látogató tudományos tekintélyeket, továbbá kulcsszerepet játszott a magyar közgazdasági képzés megújításában. Kurátora (egyfajta védnöke) volt az Eötvös Collegiumnak, a tanári elitképzés 1895-ben alapított fellegvárának, elnökölte az Ösztöndíjtanácsot és a Közoktatási Tanácsot is, nem is szólva a cserkészetben végzett szerteágazó tevékenységéről.
Megdöntésére előbb Bécsben szervezkedett (Antibolsevista Komité), majd Károlyi Gyula és Ábrahám Dezső szegedi kormányában kultusz-, ill. külügyminiszter (1919. máj. 3-tól aug. 12- ig). A békeelőkészítő iroda tudományos osztályának vezetője, a párizsi béketárgyalásokon részt vevő magyar delegáció tagja. 1920. 19- től a Simonyi-Semadam-kormány külügyminisztere, júl. 19-től 1921. 13-ig miniszterelnök (1920. szept. Gróf teleki pal de senouire. 22-ig külügyminiszter is). Ratifikáltatta a trianoni békét, fellépett a különítmények garázdálkodása ellen, meghozatta a zsidóellenes "numerus clausus" törvényt, a Nagyatádi Szabó-fék földreformot; külpolitikája franciabarát és szovjetellenes. Az első királypuccs után lemondott. A Keresztény Nemzeti Liga, a Társadalmi Egyesületek Szövetsége, a Menekültügyi Hivatal elnöke. 1922 – 23-ban országos főcserkész, de a továbbiakban is a magyar cserkészmozgalom reprezentáns irányítója. 1920 – 21-ben ngy. -i, 1922 – 26-ban ogy-i képviselő pártonkívüli programmal; 1926-ban belépett a kormánypártba.
Sírját a Kerepesi temetőből a kommunista uralom idején Máriabesnyőre helyezték át, s amikor néhány éve felmerült, hogy szobrot állítsanak neki, élénk vita bontakozott ki. Az emlékművet végül nem a budai Várban, hanem Balatonbogláron, a lengyel menekültek városában állították fel.
A habilitáció hiánya később bosszulta meg magát: Teleki miniszterelnökként egyik motorja lett a budapesti tudományegyetemi közgazdasági kar létrehozásának, ahol egyetemi tanár lett. A kar (a mai Corvinus Egyetem elődje) megalapítása élénk tiltakozásra késztette a korabeli egyetemi világot, és az egyetemi autonómia megsértése mellett az egyik, bár nem a leghangosabban kifejtett érv volt, hogy a korban kétségtelen társadalmi presztízst jelentő pozícióhoz Telekinek nincs meg a szükséges képesítése. Budapest I., Szilágyi Dezső téri templom, 1940. Teleki Pál érkezik Horthy István esküvőjére. Gróf teleki pál mondásai. Forrás: Fortepan / Vass Károly Állásához a két világháború között Teleki mindvégig hűséges maradt, négy alkalommal volt a kar dékánja és egyszer pedig a Műegyetem rektora – 1934-ben ehhez az egyetemhez csatolták az új intézményt. Teleki földrajzi munkássága az első világháborús összeomlás és a trianoni békeszerződés időszakában nyerte el valódi jelentőségét: szervezte és szerkesztette a magyar békedelegáció szakértői anyagait, megpróbált kapcsolatot teremteni az amerikai útján megismert és amerikai, brit, francia békeelőkészítésben dolgozó földrajzosokkal, így Isaiah Bowmannel vagy Lawrence Martinnal.
A szerződés első cikke szerint "A Magyar Királyság és a Jugoszláv Királyság között állandó béke és örökös barátság fog fennállani. " A belgrádi németellenes fordulat után azonban a berlini vezetés bejelentette igényét a magyar csapatokra. Telekinek választania kellett a revíziót lehetővé tevő Németország és a térséget feladó, de nagy anyagi tartalékokkal rendelkező nyugat között. Teleki önmagát tartotta felelősnek, amiért olyan helyzet alakult ki, amelynek elkerüléséért egész életében küzdött. A német hadsereg Jugoszlávia elleni felvonulásának másnapján, 1941. április 3-án főbe lőtte magát. Öngyilkossága előtt Horthy Miklóshoz írt búcsúlevelet, amelyben leszögezte: "Szószegők lettünk – gyávaságból – a mohácsi beszéden alapuló örökbéke szerződéssel szemben. A nemzet érzi, és mi odadobtuk becsületét. A gazemberek oldalára álltunk – mert a mondvacsinált atrocitásokból egy szó sem igaz! Gróf Teleki Pál becsülete és az üresen hagyott szék | Magyar Idők. Sem a magyarok ellen, de még a németek ellen sem! Hullarablók leszünk! a legpocsékabb nemzet. Nem tartottalak vissza.
Könyvek: Ablonczy: Teleki Pál Ablonczy: Teleki Pál: egy politikai életrajz vázlata Czettler: Teleki Pál és a magyar külpolitika 1939–1941 Fodor: Teleki Pál Juhász: A Teleki-kormány külpolitikája Teleki Pál és kora Tilkovszky: Teleki Pál Tilkovszky: Teleki Pál titokzatos halála Zakar: Teleki Pál halála
Janicsák Veca – Most Múlik Pontosan Most múlik pontosan, Engedem had menjen Szaladjon kifelé belőlem Gondoltam egyetlen nem vagy itt jó helyen nem vagy való nekem Villámlik mennydörög ez tényleg szerelem. Látom, hogy elsuhan felettem egy madár tátongó szívében szögesdrót csőrében szalmaszál Magamat ringatom, még ő landol egy almafán az Isten kertjében almabort inhalál Vágtatnék tovább veled az éjben Az álmok foltos indián lován Egy táltos szív remeg a konyhakésben Talpam alatt sár és ingovány Azóta szüntelen őt látom mindenhol Meredten nézek a távolba otthonom kőpokol szilánkos mennyország folyékony torz tükör szentjánosbogarak fényében tündököl Hirdetés