Estadio Santiago Bernabéu (El Bernabéu) UEFA Adatok Korábbi neve(i) Estadio Chamartín (1947-1955) Elhelyezkedés Avenida de Concha Espina 1, E28036 - Madrid Spanyolország Építés éve 1944–1947 Megnyitás ideje 1947. december 14. Kibővítés éve 1953, 1992, 1994, 2011 Felújítás éve 1982, 2001 Méretek 105 m × 68 m Felület füves Befogadóképesség 81 044 Tulajdoni viszonyok Tulajdonos Real Madrid Kezelő Real Madrid Az építkezés adatai Építész Manuel Muñoz Monasterio Luis Alemany Soler Antonio Lamela (bővítés) Névadó Santiago Bernabéu Yeste ( ember) Költség 1 732 943 € Elhelyezkedése Estadio Santiago Bernabéu Pozíció Spanyolország térképén é. sz. 40° 27′ 11″, ny. h. 3° 41′ 18″ Koordináták: é. 3° 41′ 18″ Az Estadio Santiago Bernabéu weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Estadio Santiago Bernabéu témájú médiaállományokat. A Santiago Bernabéu stadion (spanyolul: Estadio Santiago Bernabéu) a Real Madrid CF labdarúgó-stadionja Madridban. Fennállásának 60. évfordulóján az UEFA hivatalosan is elismerte mint "Elite" vagy ötcsillagos stadiont.
A munka zömét idényen kívül végzik majd, így nem befolyásolják majd a legutóbbi három idényben Bajnokok Ligája-győztes együttes hazai mérkőzéseit. "Az új Santiago Bernabéu lesz a világ legjobb stadionja: modern, kényelmes és biztonságos – szögezte le a Real Madrid elnöke, Florentino Pérez. – Lehetővé teszi számunkra, hogy folyamatosan fejlődjünk, és segíteni fog abban, hogy a Real Madrid változatlanul versenyképes maradjon a nemzetközi labdarúgás bonyolult színterén. " A Santiago Bernabéu Stadiont 1947-ben adták át, legutóbb az 1982-es világbajnokság előtt újították fel. A mostani renoválás költségei hozzávetőleg 400 millió eurót (mintegy 126 milliárd forint) tesznek majd ki. Pérez elmondta: az ezredforduló óta több mint 250 millió eurót költöttek a stadionra. A Real Madridnál már hosszú ideje napirenden volt a stadionrekonstrukció, ám a város sokáig megakadályozta. Az eredeti tervekben egy szálloda és egy bevásárlóközpont építése is szerepelt. Az irodák közül több a külvárosban, a csapat edzőközpontjában kap majd helyet, míg a stadion melletti egyik parkoló helyén közösségi tér létesül, az új tető – amelynek a pálya feletti része 15 perc alatt elhúzható lesz – pedig segíteni fog a zaj csökkentésében.
Florentino Pérez, a Real Madrid elnöke Madrid főpolgármesterével, Manuela Carmenával tartott közös sajtótájékoztatót, amelyen bemutatták az új Santiago Bernabéu Stadion látványtervét, valamint bejelentették, hogy az idény végén már meg is kezdik a munkálatokat – írja az AS. Florentino Pérez mutatta be új Bernabéu Stadion látványtervét (Fotó: AFP) A Real Madrid közgyűlése 2018 szeptemberében elsöprő fölénnyel úgy döntött, hogy felépülhet az új Santiago Bernabéu Stadion. A keddi sajtótájékoztatón elhangzottak szerint a tervekre a városi tanács is engedélyt adott, így a 2018–2019-es szezon után kezdődhet az építkezés. A Real Madrid stadionját modernizálják, behúzható tetőt is kap. A spanyol klub keddi sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy felújítják a homlokzatot - az ikonikus saroktornyokat például eltakarja majd az acél épületváz. Emellett 360 fokos kivetítőt és egy új lelátórészt is kap, noha a befogadóképessége – amely jelenleg 81 044 néző – nem nő. Florentino Pérez elmondta, a munkálatok legalább három és fél évig tartanak majd, a klub egy 575 millió eurós kölcsönt – amelyet 30-35 év alatt törleszt – vesz fel a költségek fedezésére.
A legalacsonyabb számokat Vas, Győr-Moson-Sopron, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mutatja a térkép. Budapest közepesen fertőzöttnek számít, de a kerületek között nagy a szórás, jelentősebb poloskafertőzöttséget ott tapasztaltak a kérdőívet kitöltők, ahol nagyobb a zöldfelületek aránya. A települések közül a poloskaészlelések toplistáját Kunfehértó vezeti Harkány és Kiskunhalas előtt. A nagyvárosok közül egyedül Miskolcot találjuk az élmezőnyben a lakosságarányos észlelések alapján. Dr. Bajomi Dániel a felmérés adataiból kiemelte, hogy a nálunk régebb óta megtelepedett ázsiai márványpoloskát és a zöld vándorpoloskát már szinte mindenhol észlelik az országban, de a kérdőívet kitöltők 26 százaléka a Magyarországra csak az utóbbi időben behurcolt nyugati levéllábú poloská val is találkozott már, ami azt mutatja, hogy ezek a fajok nagyon rövid idő alatt képesek elterjedni. A levéllábú poloska jelenléte területileg más képet mutat, mint a másik két invazív fajé. Nyugati levéllábú-poloska | Magyar Természettudományi Múzeum. Tolna és Baranya mellett Bács-Kiskun és Veszprém megyében a legnagyobb mértékű a jelenléte, Békés megyében viszont alacsony.
A válaszadók 76 százaléka szerint az elmúlt években vált tömegessé az invazív címeres poloskák jelenléte a lakókörnyezetükben. A kérdőívet kitöltők 61 százaléka az elmúlt öt évben észlelte ezeket a poloskákat, 25 százalékuk pedig tavalytól. A Bábolna Bio a poloskafelmérést időről időre szeretné megismételni, hogy információt lehessen kapni ezeknek a rovarfajoknak a további terjedéséről a lakossági megfigyelések alapján. A Sokk a rovar Facebook oldalon most egy új felmérés indul, amihez hasonló még nem készült idehaza. Nyugati levéllábú poloska es. Az ország rágcsálótérképe megmutatja majd, hogy a közegészségügyi veszélyt is jelentő patkányok és egerek hol és mennyire terjedtek el Magyarországon. Az új kérdőív már elérhető és kitölthető a Sokk a rovar Facebook-oldalon. Az országos poloskatérkép részletes megyei és kerületei adatai, valamint a nagyobb lakosságarányos észlelésű települések adatai megtalálhatók a oldalon. Honnan jöttek a poloskák? Az utóbbi 5-10 évben a kiskertekben és a lakásokban egyre növekvő számban megjelenő poloskák nem a hazai, mérsékelt égövi fajok képviselői (azok továbbra is elsősorban a természetes élőhelyeiken élnek), hanem az áruk és emberek intenzív, kontinenseket átívelő mozgásával behurcolt, invazív címeres poloska fajok, amik eredetileg enyhébb klímájú trópusi, szubtrópusi területekről származnak, hozzánk elsősorban Dél-Európából és a Távol-Keletről jutnak be.
Nálunk a legtöbb levéllábú poloska a feketefenyőn fejlődik, mert az szolgáltat a leghosszabb ideig táplálékot. Annak tobozai ugyanis folyamatosan elhúzódva érnek, majd tavasszal a napsütés erősödésével a kőkemény tobozok pattogva fölnyílnak, elérhetővé teszik magvaikat a telelés során kiéhezett poloskák számára. Kedves tápnövényük még a Pinus silvestris és az Abies koreana is. Túlszaporodásuk esetén a magtermő fenyőültetvényekben kárt is okozhatnak. A korábban feketefenyővel esztelenül erdősített, ma már szigorúan védett dolomit kopárosainkon azonban hasznosnak ítélhető a tevékenységük. A kopárosok ritkás állományú feketefenyői különösen vonzzák a kifejlett poloskákat, a világos dolomit háttérből a sötétzöld fenyőkörvonalak élesen kiemelkednek és jól észrevehetők. Nyugati levéllábú poloska. A már záródott fenyveseknek csak a szélső fáin telepednek meg. Szaporodásuk, fejlődésük A tartós fölmelegedés hatására a védett helyen, erdős környezetben esetleg az épületekben is telelő poloskák előjönnek és a kiválasztott tápnövényeiken gyülekeznek.
Egy évvel később már Burgenlandban találták Ausztriában, a következő években pedig Szlovákiában, Cseh- és Lengyelországban is. Kelet felé is terjedt Szerbián, Bulgárián és Románián keresztül. Kosbor panzió
Testüket főleg a fekete, barna, sárgás és a zöld színezet jellemzi, de lehetnek tarkák is. Legtarkább képviselőik a pajzsos, illetve a mezei poloskák közé tartoznak. Kártevők A poloskák mintegy fele növényevő, szúró-szívó szájszervük van, egyes fajok zöld növényi részeket, leveleket szívogatnak, mint a csipkés poloskák, mások magvakat szívogatnak, mint a bodobácsok, a nagy testű címerespoloskák ezzel is, azzal is táplálkoznak. Akadnak köztük olyanok, melyek csak egyetlen tápnövényen táplálkoznak, mint például a platánon élő fajok, és vannak szélsőségesen sok tápnövényűek, amelyek akár száz fölötti, köztük számos kultúrnövény- faj részeit fogyasztják, mint a vándorpoloska, vagy fásszárúakon élnek, mint a márványospoloska. Nyugati levéllábú poloska - Leptoglossus occidentalis. Lándzsás karimáspoloska (Kárpáti Marcell felvétele) A szántóföldi növénytermesztésben klasszikusan a gabonapoloskák a legjelentősebb kártevők, melyek a gabona sütőipari minőségét is képesek rontani. A lucerna jelentős kártevői a lucernapoloska, molyhos mezei poloska és társai.