Özönlöttek az álláskeresői kérdések az április 16-20. között megtartott Virtuális Állásexpón Karácsony Zoltán álláspiaci szakújságíróhoz, a Monster karrier-tanácsadójához. A legérdekesebb kérdések és a válaszok a chatfórumról. Milyen a jó önéletrajz? Kis túlzással könyvtárnyi irodalma van. Röviden néhány fontos tényező: Amelyet 10 másodpercen belül átlát a HR-es vagy ennyi idő alatt felkapja a fejét. Nem túl rövid, nem túl hosszú (legfeljebb 2 oldal), a lényeg bővebben, a körítés rövidebben van benne, valamint cégre, munkakörre szabott. Mit jelent az, hogy az önéletrajzot "cégre kell szabni"? Olvassa el az álláshirdetés szövegét, mit várnak el, milyen profilú a cég és cv-jében próbálja meg a kulcsszavakat feltüntetni. Ez lehet az iparág kihangsúlyozása. Ha új üzletágat épített fel korábban és most is ez a feladat, feltétlenül a hirdetésben használt szavakkal írja le. Milyen a jó önéletrajz 1. Mit tehet az, akinek a munka betöltéséhez képest magasabb a végzettsége? Kihagyjon egy diplomát a cv-ből? Lehetőleg a szakmai múltunkat tükrözze az önéletrajz.
Az álláshirdetések is elkezdtek megváltozni, már kevesebb az irreális elvárás, és érdekesebb maga az ember, mint a papírjai. Tehát a CV felépítése is alkalmazkodjon ehhez. A személyes adatok (név, telefonszám, emailcím, esetleg linkedin-profil és/vagy saját szakmai honlap linkje, fénykép, és más nem! ) után jöhet egy "Rólam", "Magamról" "Summary" "Profile" leírás pár sorban, ahol nyelvtudás, álláshirdetéshez illő szakmai tapasztalat száma években, iparágban stb. benne van. Majd pár szó a készségekről, milyen vezető, milyen ember vagy, milyen veled dolgozni. Milyen a jó önéletrajz?. És az is benne van, hogy mit keresel, mit akarsz. Nem kamatoztatni akarod a tudásod, ugye? Hanem pl. idegennyelven kommunikálni, csapatot vezetni, részt venni a [szakmai] munkában, ha specialista vagy stb. Az összefoglaló után kiemelhetsz pár kompetenciát, szakterületet, amit csinálni szeretnél, és/vagy amit eddig is csináltál. Pl. Marketing címszó, alá pár sor a marketinges munkáidról, sikereidről, majd PR ugyanígy, majd értékesítés ugyanígy.
Emellett érdemes az álláskereséshez egy hivatalos emailcímet használni és a "mazsibogyo, cicamica92, undeadmage666" típusú emaileket a privát levelezésekhez fenntartani. A fénykép már egyre kevésbé elvárt része az önéletrajznak, de sokan élnek ezzel a lehetőséggel és mutatják meg magukat a leendő munkáltatójuknak. Ha te is így tennél, mindenképpen figyelj arra, hogy színes, jó felbontású képet használj. Milyen a jó önéletrajz full. Fordíts figyelmet arra, hogy 10 éves tapasztalattal a hátad mögött már ne az érettségi tablóképedet, hanem egy friss fotót illessz az önéletrajzodba. Mosolyogj természetesen, a megjelenésed pedig legyen olyan, mintha már az interjúra mennél (elegánsabb öltözet, rendezett haj). A személyes adatok után nyugodtan írhatsz egy összefoglalót magadról, ha ezt tényleg magadra tudod szabni és kerülöd az interneten található sablon szófordulatokat, mondatokat. Csak vázold fel röviden, a saját szavaiddal, hogy milyen vagy, milyen veled dolgozni, és hogy mit keresel, mi a célod. Haladó önéletrajz írók a motivációs levelet is kipipálhatják egy jól megszerkesztett "rólam" szakasszal.
Azt mutassa ki, hogy ott akar dolgozni. Fontos, hogy meg tudja fogalmazni, miben tud hozzájárulni a cég sikeréhez: mit tud felkínálni, amivel profitot termelhetnek? Ha lehet, a fizetést ne az álláskereső hozza szóba. Ön szerint kell-e interjú után köszönőlevelet írni? Én nem írnék köszönőlevelet, de valaki ezt megteszi. Az a fontos, hogy a végén tisztázzuk, mikor és hogyan közlik az eredményt. Én interjú végén meg szoktam kérdezni, milyen volt az interjú. Milyen a jó önéletrajz tv. Nekem nem tetszik, hogy a pályázó megkérdezi, milyen benyomást keltett. Ezzel túl közel lép a HR-es beszélgetőpartnerhez és őszinte választ úgysem kap rá. Azért sem tud a HR-es erre nyíltan reagálni, mert egy kiválasztás annyi tényezőből áll össze, hogy egy-egy interjú után még nem látható, kinek mennyi esélye van. Az álláskeresőt pedig utóbbi érdekli. Inkább ha nemleges válasz jön, akkor érdemes véleményt kérni, miért nem, mit lehetne jobban csinálni. Az interjú alatt érzi, ki az, akitől lehet majd tanácsot kérni.
(más-más cégnél mást takarhat ugyanaz a pozíció elnevezés, meg vannak olyan pozíciók is, ahol lila gőze az embernek, hogy az valójában milyen feladatokat jelent. ) Legutóbbi munkáddal kezd, így haladj vissza a múltban. Ha nagy, ismert cégeknél is dolgoztál, szúrhatsz be cég logot. Csináld LinkedIn profilt, ha még nincs. FaceBook. fiókodat rendezd, kompromittáló kép, megnyivánulás nem jó, ha van, vagy ismeretlen láreleváns munkatapasztalatot kihagyhatod. Ilyen a jó önéletrajz 2021-ben | Profession. Ha nagyon vegyes területeken dolgoztál, tedd nyilvánvalóvá, hogy milyen terület érdekel a jövőben, mi az aktuális irányod a karrieredben. Írj motivációs levelet is, és abban arra reflektálj, a konkrét munka miért érdekes neked, ne az önéletrajzodat kivonatold.... fél percnél többet nem szánnak egy életrajzra azok, akik ovassák, így legyen jól szerkesztett, jól átlátható, lehetőség szerint férjen bele 1 oldalba. Végzettség, nyelvtudás, speckó ismeretek (számítógépes programok stb) az elején legyen kiemelve. Dolgoztam fejvadász cégnél, saját tapasztalataim alapján írtam le neked ezeket.
Manapság a kompetenciák és a szakmai tapasztalat azok a tényezők, amelyek döntő mértékben befolyásolják a munkáltató döntését, nem pedig az, hogy milyen iskolákban tanult a jelölt. 3) Nem releváns tanulmányok Nemcsak az általános iskolát szükségtelen megemlíteni egy önéletrajzban, de a pozíció leírásához nem kapcsolódó iskolák, képzések is mellőzhetők. Könnyen előfordulhat, hogy több végzettséggel is rendelkezünk, ráadásul több különböző területen, azonban szakmai tapasztalatunk nem kapcsolódik mindegyikhez. Önéletrajz napjainkban, avagy hogyan írjunk önéletrajzot?. Tanácsos tehát azokra fókuszálni, amelyek közvetlenül a betöltendő pozícióhoz kapcsolódnak, vagy elősegítették az állás betöltéséhez szükséges szakmai tapasztalat és tudás megszerzését. 4) Összes eddigi munkahelyünk Nem igaz, hogy hozzáértőbbnek tűnünk akkor, ha eddigi karrierünknek minden munkahelyét felsoroljuk, még azokat is, amelyek a megpályázott területtől teljesen eltérő szakterülethez tartoznak. Ha az általunk kiszemelt pozíció betöltéséhez szükséges tapasztalatunkat hasonló területe(ke)n és munkakör(ök)ben szereztük, szerencsésebb csak ez(eke)t felsorolni – a feladatok részletezésével.
A második oldalon - és ha van, a további oldalakon - a lábléc is fontossá vált. Arra számítunk, hogy esetleg kinyomtatják, és elkeveredhetnek a lapok, ez pedig rossz az álláskeresőnek. Tehát a további oldalak láblécébe név, elérhetőség, szakterület, végzettség (pl. Sóska Jóska villamosmérnök, projektmenedzser) dátum, oldalszám/lapszám kerül. Kb. így néz ki most egy modern CV tartalmilag, szerkezetileg, ez közelít a legjobban a kompetencia-alapú CV elvárásához és tapasztalataim szerint így működik leginkább a mai magyar piacon. Természetesen mindig az egyéni céloknak megfelelően, az álláshirdetésre válaszolva kell megírni. Ökölszabály, hogy amit utáltál csinálni, azt hagyd ki a feladatleírásokból, hátha többször nem talál meg ilyen feladat. És persze óvatosan az önjellemzéssel, mert ugye sem terhelhetőként, se jó munkabírásúként nem jellemzed magad? És mi van Europass-szal? Itt az alkalom, hogy a Europass formátumról újra elmondjam, mennyire nem jó… Sőt, sosem volt jó, de a mai álláspiaci környezetben rossz igazán, mert nélkülöz minden praktikumot, nem szolgálja sem az álláskereső, sem a CV-t olvasó leendő munkáltató céljait.
A kognitív idegtudomány az emlékezet működését többféle modell alapján magyarázza. A modellekben közös, hogy megkülönböztetik a tartalmak (adatok, változók, sémák) ideiglenes, pillanatnyi, tudatban történő tárolását ( rövid távú emlékezet, munkamemória), és a tudatban egykor megjelent, vagy legalább is tapasztalt, oda később előhívható tartalmak tárolását (hosszú távú emlékezet). Rengeteg típusú tartalmat képes a hosszú távú memória eltárolni: tárgyi, lexikális tartalmakat (pl: mohácsi vész), téri-vizuális tapasztalatokat (hol, merre kell fordulni), arcokat, dallamokat, életünk eseményeit (első csók), gyakorlati készségeket (járni, beszélni, biciklizni, olvasni, írni), érzelmi állapotokat (amikor megtudtam, hogy…), sőt, még meg nem történt dolgokat (ma be kell fizetni az ebédet) is. Függetlenül attól, hogy akarunk-e bármit tanulni, folyamatosan tanulunk. A körülöttünk lévő világgal történő interakcióink születésünktől fogva tapasztalati lenyomatokat, komplex sémarendszert (hálózatot) hoznak létre a hosszú távú memóriánkban.
valakinek vagy valaminek a hangja) és vizuális kódolás (pl. egy könyv borítója) is előfordulhat a HTM-ben. Minél mélyebb és jobb a kódolás, annál jobb megőrzésre számíthatunk. Működésében fontos szerepe van az információk szervezésének, melynek alapját az információk csoportosítása, kategóriákba sorolása jellemzi (pl. előadás vázlata). A hosszú távú memória nem egységes rendszer.
Ha a gyerek rossz megoldásokat, vagy semmilyen megoldást nem adott a kérdésre, felmerül, hogy vajon a megértés megtörtént-e. Ha biztosan tudjuk, hogy a gyerek megértette, "tudja" az anyagot, de azt a dolgozatban nem sikerült előhívnia, felmerülhet, hogy a memóriája nem tudta az anyagot megfelelő minőségben rögzíteni. Biztos eligazodást komplex képességdiagnosztika jelenthet. Bár a hosszú távú memória "ragadóssága" jelen tudásunk szerint nem fejleszthető, ha a megértés biztosan megtörtént, a tanulásban hatalmas segítséget jelenthet minden, ami a biflázáson (ismételgetés) túl mutat. Mivel a memória egy hálózat, minden, ami a megtanulandó dologhoz újabb támpontot ad, segítheti az előhívást. Cselekvés, tapasztalás, képek, videók, érzelmek, kíváncsiság, személyes érintettség, gondolattérképek, folyamatábrák, a témához kapcsolódó érdekességek, interaktív tananyag, okostelefonon futtatható kívzek, vita, játék: mind-mind újabb és újabb, a tananyaghoz kapcsolódó csomópontokat, asszociációs kapcsolatokat hozhatnak létre a memóriában, segíthetik a tananyag könnyed bevésését és előhívását.
"A tehetséges ember jellemző természeti adománya: könnyű felfogás, kiváló memória, nyelvkészség. " Johann Wolfang von Goethe Az agyad minden egyes nap tények, gondolatok és tapasztalatok ezreit fogadja be, és dolgozza fel. Ezek közül néhány csupán pár másodpercig vagy percig tárolódik az agyban, majd elfelejtődik, mások néhány napig ott maradnak, míg a többiek évekig, vagy akár egy életre is kibérelhetik a helyet. Nos, ezek a gondolatok felidézhetőek a rövid, és a hosszú távú memóriából. Rövid távú vs. hosszú távú memóriaveszteség: Mi a különbség? Az emlékek a rövidtávú, vagy a hosszú távú memóriában tárolódnak. Fontos tudnunk a kettő közötti különbséget már csak azért is, hogy megértsük a demencia tüneteit. Mi a rövid távú memória? Emlékezni arra, amit ma reggel ettél, a műsorra, amit tegnap este néztél, nos, ezzel a rövid távú memóriád dolgoztatod meg. Jól látod, az érzékszervekből érkező információkat dolgozza fel. Szokás elsődleges vagy aktív memóriának is nevezni. Kapacitása időben és mennyiségben is korlátozott.
Viki és Bálint tegnap óriásit veszekedtek. Egy esti beszélgetés közben felidézték a tavaly nyári családos nyaralást a barátaikkal. Hát nem kellett volna... Viki már az említésétől is feszült lett, de amikor Bálint arról beszélt, hogy az volt élete legjobb nyaralása, akkor aztán elszakadt a cérna. A heves veszekedés közben Viki közölte Bálinttal, hogy ez volt a legrosszabb nyaralás, amin valaha részt vett, és nem is érti, Bálint hogy nem emlékszik rá, milyen borzalmas volt az egész. Kinek van igaza? Természetesen mindkettőjüknek. Bálint nagyon jól érezte magát, jó idő volt, jókat lehetett fürdeni a tengerben, sokat sportolt a gyerekekkel, tanította őket úszni és jókat evett. Viki nyaralása is szépen indult, de volt ott egy anyuka a baráti társaságban, aki állandóan beleszólt abba, hogyan neveli a kislányukat. Emiatt végig feszült és frusztrált volt, nem tudta elengedni magát. Természetesen párja is tudott erről, de most egy évvel később mintha elfelejtette volna az összes borzalmat. Hogyan lehet ez?
A tudósok szerint a kutatás által feltárt jelenség arra utal, hogy az értékesnek ítélt emlékek az alvás alatt előnyt élveznek az agyi folyamatokban. Azt régóta tudják, hogy az alvás segíti az emlékek beépülését, azonban a kutatók szerint ez az első tanulmány, amelyik kimutatta, milyen hatása van annak a fontosságnak, amit az egyén tulajdonít az egyes tapasztalatoknak. Az eredményeket, melyeket a hétvégi British Science Festival című tudományos rendezvényen ismertettek előzetesen, hamarosan közli a Journal of Sleep Research című szaklap. "Meglepő már a tény is, hogy a dologról alkotott vélekedésünk befolyásolja, hogy dolgozik éjjel az agyunk " – mondta Mark Blagrove, a Swansea-i Egyetem tudósa, aki kollégájával, Elaine van Rijnnel végezte a kutatást. A tesztet (Swansea-i Egyetem alváslaborjában) angol anyanyelvű egyetemistákkal végezték, akik röviddel korábban érkeztek Walesbe és nem éltek korábban az országban. Tableten kapták meg 28 angol szó walesi és breton megfelelőjét. A program tesztelte, mennyi idegen szót jegyeztek meg azonnal, majd azt, hogy mennyire emlékeztek 12 órával később, ha aludtak közben legalább 6 órát, valamint ha nem aludtak közben egyáltalán.
Ha a tanár a fentieket ösztönösen, vagy tudatosan beépíti a tanórába, az anyag várhatóan könnyebben rögzül. Az "olvasd el még egyszer! " helyett szülőként is többet segítünk a gyereknek, ha a tananyaghoz az előhívást segítő elemeket rendelünk. Szerző: Szűcs Imre Lóránt Kapcsolódó: Fogalomtár: Munkamemória