by Balatonszemesi Latinovits Zoltán Művelődési Ház · 2021. febr 22. KEDVES SZEMESI LAKOSOK! Moldován István Festőművész. januárjában Balatonszemes Község Önkormányzata létrehozta a Települési Értéktár Bizottságot, melynek tagjai: Pósa Ede festőművész, Papp Attila veszprémi múzeum régész technikusa, és Moldován István a Latinovits Zoltán Művelődési Ház igazgatója. Az alábbiakban találhatják a javaslat tevő lap letölthető verzióját, melyet kitöltés után az alábbi email címre küldhetnek vissza: Javaslat tételi lap You may also like...
1991-ben, 1995-ben és 2001-ben Budapesten – Ferihegy, Csontváry Terem, Vármegye Galéria -, illetve Hatvanban, Hajdúhadházon, végül külföldön is (Galerie Gaffelaer, Breda). A művésztelep 2001-től, Égervári Imre halála után Hortobágyi Nemzetközi Művésztelep néven folytatta a tevékenységét. Művészeti vezetője Burai István lett, szervező titkára pedig H. Csongrády Márta. A fő támogató a Cívis Hotel Zrt. maradt, mely 2005-től fotótagozatot indítványozott, amit külön támogatásban részesített. A fotóművészek táborát Szebeni András szervezte. Hortobágyi-Káplár-Miklós-Nemzetközi-Művésztelep – Symposion Portál. Burai István művészeti vezető a programjában felvállalta a korábbi művésztelep koncepcióját, "a puszta sehol másutt fel nem lelhető, sajátosan magyar hangulatának a megörökítését", de az amatőröket is befogadó törzsgárda rendszeres meghívása helyett újabb és újabb tehetségeknek kívánt lehetőséget adni az elmélyült munkára. A művésztelepre határon túli és hazai magyar alkotókat hívott meg. A nagy érdeklődés miatt a tábort rendszerint két turnusban kellett megrendezni.
Zombory-Moldován Béla festőművész (Munkács, 1885. ápr. 20. – Balatonfüred, 1967. aug. ). A Képzőművészeti Főiskolán Hegedűs László, Székely Bertalan és Ferenczy Károly voltak mesterei, 1905-ben a nagybányai Szabadiskolában is tanult. Tanulmányutakat tett Németországban, Olaszországban, Franciaországban és Belgiumban. 1909-től a Székesfővárosi Iparrajziskola tanára, 1935-től 1946-ig igazgatója volt. Hol készültek az archív fotók? - alkotomuveszet.hu. Eleinte főleg ifjúsági könyvek illusztrálásával foglalkozott. Az I. világháborúban a galíciai harctéren súlyosan megsebesült. Felépülése után továbbszolgálóként az akkori Honvédelmi Minisztérium kötelékébe lépett, itt készültek ma is számon tartott plakátjai. A 20-as évektől áttért a portréfestészetre. Az 50-es évektől kezdve foglalkozott tájképfestészettel, csendéletfestéssel és rézkarcokat is készített. Hangulatos akvarelljei a Balatonról, a Balaton-felvidék tájainak műemlékeiről főként a II. világháború után készültek. Az év egy részét családjával balatonfüredi nyaralójában töltötte. Tagja volt a Peremartoni Nagy Sándor által, 1926-ban alapított Balatoni Művészkolónia Egyesületnek.
Inzertszöveg: Művészeti díjak (Drahos Kálmán, Farkas Kálmán) Elhangzó szöveg: Az országház Vadásztermében Aczél György miniszterelnökhelyettes adta át az új kiváló és érdemes művészeknek kitüntetésüket. Kiváló művész lett Egri István, a Nemzeti Színház színészrendezője, Ilosvay Varga István festőművész, Lukács Margit színművésznő és Sinkovits Imre színművész. Az érdemes művész címet többek között Moldován Stefánia, az Állami Operaház magánénekese, és Vancsa Lajos filmoperatőr kapta meg. Az irodalmi és művészeti díjakat Orbán László államtitkár adta át. József Attila-díjat kapott többek között Karinthy Ferenc író. Jászai Mari-díjat Lehoczki Zsuzsa színművésznő és Tahi Tóth László színművész kapott. Balázs Béla-díjjal tüntették ki Ragályi Elemér filmoperatőrt és Glósz Róbertet. Liszt Ferenc-díjat kapott Lehotka Gábor orgonaművész, akinek játékát a kőszegi hangversenyen örökítettük meg. Marton Frigyes, a Rádiókabaré népszerű rendezője Jászai Mari-díjat kapott. A Rádiókabaré egyik műsorszámát elevenítjük fel, Sinkovits Imre kiváló művésszel.
Felfokozott a színvilág az erdélyi témákban, kontrasztos, heves a képépítés az alföldi tájakban is. Úgy ötven éven túl jut el a festő odáig, hogy a mesterségbeli aggályoskodást, a festőkönyvek törvényeit és korlátozó elméleteit félretéve, arról szóljon képeiben, ami szívet melengető élménye, s amit gyerekes önmegmutatással kíván átadni minden érdeklődőnek. Dr. Fehér Zsuzsa TANULMÁNYUTAK: A KÉPCSARNOK MEGHÍVJA ÖNT (KOLOZSVÁRI) MOLDOVAN ISTVÁN FESTŐMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSÁNAK ÜNNEPÉLYES MEGNYITÁSÁRA 1981. MÁJUS 28-ÁN DÉLUTÁN FÉL 6 ÓRÁRA A CSÓK ISTVÁN GALÉRIÁBA, BUDAPEST V., VÁCI UTCA 25. MEGNYITJA BESSENYEI FERENC SZÍNMŰVÉSZ. MEGTEKINTHETŐ 1981. JÚNIUS 11-IG. Nagybányán kezdte tanulmányait, így élete, festősorsa, bár nemzedékének valamennyi jellemző vonását magán viseli, színesebb és nehezebb is, mint társaié. Thorma János első kézből adta át még az ifjú művésznek mindazt, ami Nagybányát jelenti, a műhelyszellem ma is hasznosítható tanulságait csakúgy, mint a természet áhitatos tiszteletét és a stílusteremtő forradalom szellemiségét.
Az úrvacsorai edények egyenként is bizonyítékai annak, hogy a… Tovább 2022. június 25. 17:00 – 18:30 Szeretné megismerni hogyan éltek, mivel töltötték a mindennapjaikat a régi időkben a Debreceni Református Kollégium diákjai, ahová olyan híres… Tovább 2022. 18:00 – 18:30 2022. 18:30 – 19:30 Kíváncsi Katica és mesezenekara képzett zenészekből és művészekből áll. Debrecen Térkép és útvonaltervező | Európa-Térképek. Játékos, interaktív mesekoncertjeiken elsősorban saját zenék, valamint… Tovább 2022. 19:30 – 20:00 Bálint Ágnes – Égerházy László: Egerházi ikonok: "A mindenjáró csudamalom" című könyvét bemutatja dr. Kovács Levente egyetemi tanár, a Magyar… Tovább 2022. 20:00 – 20:30 1631. március 15-e nemzeti történelmünk egyszerre szomorú és dicsőséges dátuma. Magyarok csaptak össze magyarokkal ezen a napon Rakamaz mellett, és… Tovább Tárlatvezetést tart az alkotó Égerházy László 2022. 20:00 – 21:00 Istennel találkozni a legkülönfélébb módokon lehet. Mi a gyülekezeteken átívelő, keresztény dalokon keresztül egy találkozás, egy első lépés… Tovább A Debreceni Református Gimnázium Ásványgyűjteményének alapjait Szőnyi Pál (1808–1878) fektette le, mintegy 33.
Programjaink Állandó kiállítás Csokonai Vitéz Mihály a Kollégium egyik legismertebb diákja volt, akinek viharos körülmények között kellett az intézményből távoznia. Hatása és… Tovább A kiállítás a szigorúan puritánnak képzelt, valójában művészeti értékekben gazdag tiszántúli református templomok kincseit mutatja be. A tárlókban a… Tovább Az Oratóriumhoz vezető lépcsőházban Gáborjáni Szabó Kálmánnak 1938-ra, a Kollégium 400. évfordulójára itáliai mintára készült freskói láthatóak, … Tovább Az iskolatörténeti kiállításban egy régi osztályterem berendezését, az itt tanult nagy költők és írók dokumentumait, a természettudományos, művészeti… Tovább A kiállításban bepillantást nyerhetünk hogyan lett Debrecen várossá, s azon felül is a reformáció, az oktatás és a kereskedelem egyik legfontosabb… Tovább A Nagykönyvtár az ország legnagyobb egyházi könyvgyűjteménye, közel 600. 000 könyvet őriz. Debreceni református kollégium nagykönyvtára. Az állomány nagyobb része a külföldi egyetemre járó diákok… Tovább Az Oratórium, magyarul imaterem máig a Kollégium istentiszteleti helyeként működik, de tartanak itt iskolai ünnepségeket, előadásokat, koncerteket és… Tovább Időszakos kiállítás Egerházi ikonok: "A mindenjáró csudamalom" Először láthatók együtt az 1631 és 1765 között készült debreceni oszlopos kannák.
A Kollégium legújabb állandó kiállítása arra a kérdésre keresi a választ, miért éppen Debrecen válhatott a magyar reformáció legfontosabb támaszává. A kiállítás a "Kálvinista Róma, Keresztyén Respublika, Magyar Genf, Miért éppen Debrecen? " hangzatos és hosszú címet viseli. Egyházművészeti kiállítás A bölcsőtől a koporsóig tartó út református szertartásait kísérhetjük végig a jól átgondolt kiállítás négy termén keresztül. Az első terem közepén egy szépen faragott bölcső adja meg a kezdő hangot, itt láthatjuk hazánk egyik legrégebbi, XIV. századi harangját is templomi bútorok, úrasztali felszerelések körében. A következő terem ékessége egy festett-faragott, koronás szószék, míg a harmadik terem tán a leglátványosabb a mezőcsáti református templom festett kazettás mennyezetével, a festett padokkal, szószékkel. Debrecen, Református Kollégium | Europeana. A kiállítást lezáró terem utunk végét állítja előtérbe Méliusz püspök sírkövével, körülötte a jellegzetes csónak alakú fejfákkal és festett gyerekkoporsókkal. Nagykönyvtár Az épület főbejárata melletti, eredeti ódon tölgyfalépcsőkön, a freskókkal díszített lépcsőházban jutunk a második emeletre.
A pályaművek legjobbjai nem felmondják a történelmet, hanem megkísérlik kibogozni, shakespeare-i értelemben rekonstruálni annak emberi (mentális-habituális) titkait. Ennek köszönhető az az örvendetes összefüggés, hogy nem egy darabban érvényesül a drámairodalomban egyébként gyakran mellékesnek bizonyuló női nézőpont, s hogy a pályázat fontos eredménye, hogy a most született művek új drámai figurák egész sorát hozták felszínre. Debrecen, Református Kollégium » KirándulásTippek. " A nyertes drámáról: Menekülők 1660-ban, Várad eleste után a váradi deákok Martonfalvi György professzor vezetésével Debrecenbe menekülnek – ezzel válik a Debreceni Kollégium az "ország iskolájává", s Debrecen "egész Magyarország és Erdélységnek világosító lámpásává". A darab a váradiak befogadásának dilemmájáról, illetve a közvélemény által korábban súlyosan félreismert Lippai professzor és Lippainé tragikus sorsáról szól. A török által megsarcolt, kizsigerelt város számára még a megélhetés és saját kollégiumának fenntartása is nagy nehézség, s egy ilyen helyzetben kell a város vezetőinek és a közösség egészének helytállnia, amikor a menekültek befogadásáról van szó.
Még így is ekkor élte fénykorát a magyar protestantizmus és szellemi élet központjaként. Felsorolni lehetetlen, hogy a magyar nemzet hány nagyszerű személyisége indult falai közül, de talán ennél is nagyobb hatású volt kisugárzása az egész magyar oktatásügyre. Egyrészt a történelmi Magyarország negyven megyéjéből érkeztek ide diákok, másrészt pedig a megyékben összesen 584 partikulája, azaz fiókiskolája működött. Mindenez révén a Debreceni Kollégium tehetségeket, "kiművelt emberfőket" adott az országnak. Ezért vált "az ország iskolájává", Debrecen városa pedig pedig – Huszár Gál szavaival – "Magyarország és Erdély világító lámpásává". Nagy korszaka a 19. század második feléig tartott, de hírnevét mindmáig megőrizte. Az ősi kollégium épülete 1562-ben leégett; ugyancsak tűzvész áldozata lett 1802-ben az ennek helyére épült második iskola. Ekkorra már készült terv új kollégium építésére, s azt az új helyzetben Péchy Mihály az anyagi lehetőségekhez alakította. A pénzügyi fedezet előteremtésére országos adakozás indult, amiről a kollégium homlokzati felirata tudósítja az utókort: A HELV.