Az alábbiak technikákkal kendők, terítők és más hasonló kiegészítők készíthetők. Batikolás A textilfestés egyik legrégibb módja, és rendkívül egzotikus alkotások hozhatók létre vele. Készíts természetes textilfestéket zöldségekből és gyümölcsökből!. Viaszos változata úgy készül, hogy a kívánt mintát viasszal előrajzoljuk (ez megvédi az eredeti felületet az elszíneződéstől), majd bemártjuk a festékbe, később pedig a viaszt egy nedvszívó anyag és egy vasaló segítségével felitatjuk a textilről. Egyszerűbb a csomózott verzió: egyszerűen szorosra húzzuk az elkötő zsineget (ez helyettesíti a viaszt) azokon a helyeken, ahol nem akarjuk, hogy érje a festék az anyagot. Bemártjuk a festőlébe illetve megkenegetjük itt-ott, majd megfelelő idő elteltével kicsomózzuk a zsinegeket és kiterítjük az anyagot. Az előbbivel (rajzkészségünktől függően szép, látványos) figurális, az utóbbival absztrakt minták hozhatók létre. Ecoprint Részben már említettem a fonalfestés kapcsán, hogy evvel az eljárással az adott növényi részeket elég élethűen meg lehet eleveníteni a textileken.
Anyukám egy selyemkendőt készített evvel az eljárással.
Rengeteg növény vesz minket körül, s mind megannyi csodás színben pompázik, ami akár saját készítésű ruháinkon is megjelenhet. Íme! A festőnövények természetes színe nem csak fonalakon, hanem szövött kelméken is megjelenhet, és különböző eljárásokkal számtalan mintát is alkothatunk velük. Készíthetünk rájuk pl. Természetes festék készítése online. nyomatokat különböző tárgyak vagy növényi részek segítségével, egyszerű csomózással vagy batikolással. Mire fessünk? Len, pamut és selyem Amint arról már volt szó, a különböző szakkönyvek részletesen leírják a természetes anyagok tulajdonságait: melyiket mikor érdemes választani, hogyan festhetünk lenre és pamutra, s melyiknek mi a trükkje. A növényi eredetű textilek (len és pamut) cellulóz alapúak, ezért a festék másként köt meg rajtuk, mint az állati eredetű anyagokon (gyapjú és selyem). A csersav tartalmú anyaggal történt előkezelés segít megkötni a színt a len és pamut felületén, a fémpácok pedig ugyanúgy fokozzák a festék tartósságát, mint a gyapjú és a selyem esetében. Azért tárgyalom a selymet most, két növényi eredetű textil mellett, mert mindhárom méteranyagként fordul elő – szemben a már bemutatott gyapjúfonalakkal.
A végeredmény nagymértékben függ magától a festőnövénytől (a gyűjtés időpontjától, a növény tárolásától), a festeni kívánt anyagtól, a rögzítő anyagtól, a főzési időtől és nem utolsó sorban a kreativitásunktól. Ezt magunk is megtapasztalhattuk. Amikor az előkészített gyapjút kutyabengés ecetes lében főztük gyönyörű sárga színt kaptunk. Textilfestés házilag, növényi festékekkel | A Hold Macskája. Majd amikor ezt tovább főztük lúgos vízben az anyag már barackszínben pompázott, ha ugyanezt áttettük bodzalébe, zöldet kaptunk, de a natúr gyapjú már szürkéskék lett a bodzalétől… Mielőtt elvesznénk a színek kavalkádjában, javaslom, vágjon bele mindenki maga a kísérletezésbe. Higgyék el, megéri! Fotó: Ujházy Noémi
Gajdos János ( Geszteréd, 1912. november 19. – Budapest, Kőbánya, 1950. július 3. ) [1] festőművész. Életútja [ szerkesztés] Gajdos János és Dublinszky Erzsébet fiaként született. Autodidakta, naiv festő. 1936-ban kiállította műveit a Nemzeti Szalonban, a következő évtől már gyakorta rendezett tárlatokat, 1938-ban Hollandiában is bemutatta műveit. Szegénységben élt feleségével, Kókai Erzsébettel Budapesten. 1949-ben felvételt nyert a Képzőművészeti Főiskolára, majd néhány hónappal később tüdőgümőkórban elhunyt. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. X. ker. állami halotti akv. 598/1950. folyószáma alatt. Források [ szerkesztés] Kieselbach Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában További információk [ szerkesztés] Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988. Szegedi ny. Művészeti kislexikon. [Szerk. Lajta Edit]. Bp., Akadémiai Kiadó, 1973. Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Gajdos János Festő. Szekszárd, Babits, 1996-.
Elhalálozott: Budapest, 2009. január 24. Szerző: Wehner Tibor 1941-47: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Szőnyi István. 1957: Országos Rajzpedagógiai Pályázat II. díj; 1963: Oktatásügy Kiváló dolgozója. 1947-ben Debrecenben, Ricsén, Cigándon, 1948-tól Tatán működött, 1956-tól Rákosligeten él és dolgozik. Aktív rajzpedagógusi munkásságot fejtett ki. Gajdos jános festő buzér. 1945-ben, még főiskolásként Tápiószelén művésztelepet szervezett, majd Tatán és Rákosligeten is szabadiskolát, szakkört alapított, ill. vezetett. 1940-ben és 1958-ban tanulmányutat tett Romániában, 1974-ben Svájcban, a 80-as években Olaszországban, Hollandiában, Spanyolországban. Munkássága nem tagolható korszakokra, de művei stilárisan több, egymástól jól elkülöníthető csoportra oszthatók. Hagyományos, olajjal festett táblaképei és murális kompozíciói, tervei a csendélet, a tájkép, a városkép, a portré, az életkép tradicionális kategóriájába illeszthetők, de emellett művészetébe szervesen illeszkednek az elvont, absztrakt kompozíciók is.
A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988. Szegedi ny. Művészeti kislexikon. [Szerk. Lajta Edit]. Bp., Akadémiai Kiadó, 1973. Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. Aukció Időpont: 2003. május 16. 17:00 - 21:00 Kiállítás Tekintse meg az aukción megvásárolható alkotásokat kiállításunkon! 22. Aukció 2003. 05. 16. 22. Aukció részletei A Helmut TURCK-gyűjtemény kialakulása, jelentős hányadának megszerzése egybeesik a hazai műkereskedelem történetének legutóbbi hőskorával, vagyis a rendszerváltás körüli évekkel. Gajdos jános festő 1569 körül–1622. A magyarországi érdekeltségei miatt sokat itt időző üzletember érdeklődése éppen abban az időszakban fordult a magyar festmények felé, amikor a legális műkereskedelem állami monopóliumának falain az első rések mutatkoztak. A műgyűjtők számára nagy szenzációt jelentett, amikor Budapest belvárosában egy rendkívül reprezentatív helyszínen megnyílt a Qualitas, és így a BÁV mellett egy klasszikus értelemben vett galériába - ahol a falakra kizárólag jelentős, kiemelkedő minőségű művek kerültek - is betérhetett a magyar vagy éppen külföldi látogató.
Öv utca, Budapest 1147 Eltávolítás: 11, 48 km Panton Papíripari és Dekorációs Áruházlánc irodaszer, papír, budapest, papíripari, írószer, ragasztó, panton, műanyag, áruházlánc, dekorációs 18-28. Vihar utca, Budapest 1035 Eltávolítás: 11, 86 km PASSZIÓ PANZIÓ panzió, illetve, kávéital, hideg, kávé, passzió, ital, palackozott, meleg, alkoholmentes, csomagolt, dobozos, étel, szeszes 34 Zoborhegy utca, Budapest 1141 Eltávolítás: 11, 94 km Passzió Presszó passzió, söröző, melegital, kávézó, presszó, hidegital 9 Felhévizi utca, Budapest 1024 Eltávolítás: 13, 82 km Kontuly Béla Fehér ruhás kislánya az új tárgyiasság (Neue Sachlichkeit) magyar megjelenéseként került a gyűjteménybe akkor, amikor a stílus hazai vonatkozásai jórészt még feltáratlanok voltak. A művek többsége jelzi tehát azt a kitartó szándékot, amely az egész gyűjtemény létrehozásának mozgatórugója volt: megtalálni azokat a pontokat a magyar festészetben, ahol a kiválasztott művek által létrejön az egyetemes művészettel való élő kapcsolat.
Nyáron a jószág legeltetése közben sem maradt tétlen. A legelő melletti kukoricásban talált tökökből házat, tehenet, madarat faragott. Nagybátyja, aki átvette a nevelését nem akart parasztot nevelni belőle. Így kerülhetett fajdos az elemi iskola befejezése után Nyíregyházára Berta István cipészmesterhez. Az eleven, gyors észjárású fiú nehezen szokott a kaptafához a szabadabb tanyai élet után. Krizsán János (festő) - Wikiwand. A megaláztatások elől tíz alkalommal szökött haza, gyalog vágva neki a 15 km-es útnak. Az inasévek keserű emlékei is képekké formálódtak benne, megfigyelte a segédeket, mesterét munka közben, s mikor ideje engedte, megrajzolta a látott jeleneteket. A család nagy megelégedésére végül is 1929-ben mint felszabadult cipészsegéd tért haza. Sokáig nem jut munkához, ezért kénytelen felmenni a fővárosba, ahol több hónapig alkalmi munkából tengődött, míg végül sikerült Gulyás Menyhért cipészmesternél elhelyezkednie. A nyomorúság és a gyakori sérelmek légkörében érlelődik benne az elhatározás, hogy festőművész lesz.