Az első részlet egy jellegzetes József Attila-i verskezdés, mely környezetrajz. Impresszionista tájkép, melyben ott a szemlélődő költő. A lírai én szoktatja szívét a csendhez, a benne uralkodó érzésekhez. A szerelemmel teli férfi magányában a természet szépségeibe is a szeretett nő vonásait látja bele. "Itt ülök csillámló sziklafalon. Az ifju nyár könnyű szellője, mint egy kedves vacsora melege, száll. " A strófa végén megjelenik a kedves, mely mozgalmasságot hoz az eddigi meditáló mozdulatlanságba s ezzel egyszerre a képzelet síkjába lép át. "ím újra látom, hogy fakad a kerek fehér köveken, fogaidon a tündér nevetés. " A második részlet mérhetetlen mélységeket átfogó miniatűr, mely tele van ellentétekkel: "míg én, életem csúcsai közt, a távol közelében, zengem, sikoltom, verődve földön és égbolton, hogy szeretlek, te édes mostoha! " A költő magányát ez a szerelem oldotta fel, s most, hogy a kedves elment, túláradva, sikoltva buggyan ki belőle a vallomás: "Szeretlek te édes mostoha! " József Attila egész életét beárnyékolja az édesanyja korai elvesztése.
Beküldte: Szabó Márk 19o5. április 11-én született Budapesten. Apja József Áron szappanfőző munkás, anyja Pőcze Borbála, városi szolgáló. Két nővére maradt életben: Jolán és Etel. Apja 19o6-ban elhagyja a családot, Romániában telepedett le. A két kisebb testvér 191o-ben Öcsödre kerül nevelőszülőkhöz két évig, ez a két év az elhagyatottság érzése, durva bánásmód örök nyomot hagynak a költőben. 1919-ben anyja meghalt, sógora dr. Makai Ödön vette pártfogásba. Makón járt gimnáziumba, itt kezdődött el költői pályája – egy ideig a szegedi egyetem magyar-francia szakos hallgatója. l926-ban Párizsba is kijut. 1935-től lappangó idegbetegsége többször is előtört, 1937-ben betegsége egyre jobban elhatalmasodott, nővérei magukhoz vették Balatonszárszóra, s itt vetett véget életének, egy tehervonat elé vetette magát. József Attila életének utolsó három évét (1935-37) jellemzi, hogy helyzete egyre nehezebbé, sorsa egyre kilátástalanabbá válik. Erre a korra jellemző a fasizmus előretörése, a hazai humanista szellemi erők gyengesége következtében mind nyomasztóbbá válik a légkör.
Életrajz József Attiláról szólva nem elég azt mondani, hogy ellentmondásokban bővelkedő életútja volt, mert az volt szinte nemzedéke valamennyi jelentősebb tagjának is - ezt mérte rájuk a sors: a nagy világégést követő kiútkeresés összes kényszerességével és bizonytalanságával. A korán árvaságra jutó József Attila azonban mintha a többieknél is sebezhetőbb és kiszolgáltatottabb lett volna. A fő esztétikai művében "világhiány"-nak nevezett állapot számára személyes élmény volt és maradt. Hiába próbált közösséghez tartozni vagy a szerelemben megkapaszkodni. "Légy, ami lennél: férfi" - írta, teljesíthetetlen feladatként élve meg a felnőtté válást. Attól, hogy Horger Antal nyelvész professzor a szegedi egyetemről eltanácsolta, máshol - egy másik egyetemen - nemcsak folytathatta, de be is fejezhette volna tanulmányait. Ő azonban ragaszkodott a kiűzetés parancsához: kiválasztottsága zálogának tekintette. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ Gyermek- és ifjúkora 1905. április 11-én született Budapesten, a Ferencvárosban, a Gát utca 3-as számú házban.
A Külvárosi éj című vers egy hosszú tűnődés. A külváros szegénységét, nyomorát bemutató szakaszok a reménytelenség érzetét keltik. "Minden nedves, minden nehéz. A nyomor országairól térképet rajzol a penész. S amott a kopár réteken rongyok a rongyos füveken s papír. Hogy' mászna! Mocorog s indulni erőtlen... " Az Elégia című versben is a költő lélekállapotát tükrözi vissza a megjelenített tárgyi valóság. A vers címe utal a műfajra és a hangulatra is. A mű alapélménye a lírai én szomorúsága, lehangoltsága. "Mint ólmos ég alatt lecsapódva, telten, füst száll a szomorú táj felett, úgy leng a lelkem, alacsonyan. Leng, nem suhan. " Az Eszmélet című versben József Attila az emberi lét legfontosabb kérdéseit feszegeti, a lét értelmére kérdez rá. A világ kiszámíthatatlanságát érzékelve bizonytalanság ébred az emberben, a determináltság uralma pedig szorongást kelt. "Akár egy halom hasított fa, hever egymáson a világ, szorítja, nyomja, összefogja egyik dolog a másikát s így mindenik determinált.
"Ha kerülsz, ne kerülj el messze köténykéd lennék, ne tépj össze, dalocskád lennék, ne hallgass el kenyérkéd leszek, ne taposs el! " /Sok gondom között/ A Tudtam én és a Gyermeksírásban című verseiben is a magányos "én" válik megindítóvá. A Klárisok című költeményének második versszaka talán a költő tragikus sorsát vetíti előre. "Rózsa a holdudvaron, aranyöv derekadon. Kenderkötél, Kenderkötél nyakamon. " A szakítás elkerülhetetlen. Nemcsak a földrajzi, hanem az osztálykülönbség okozta távolság is közrejátszott elválásukban. A Mióta elmentél, a boldogsággal kecsegtető szerelem hattyúdala, a Végül-ben a kapcsolat halálát énekli meg a költő: "Egy jómódú lányt szerettem osztálya elragadta tőlem. " 1930 őszén ismerkedik meg Szántó Judittal, aki hat esztendőn át élettársa lesz. Kapcsolatuk nem felhőtlen, az Ady-Léda viszonyra emlékeztet. Kettőjük kapcsolatában inkább Judit a domináns. A költőnek a munkásmozgalomban való aktív részvételét nagyban befolyásolja ez a viszony. Ekkortájt született művei között sok az agitatív hangvételű, pártpolitikai indíttatású vers.
A magyar reneszánsz irodalom legjobb eredményei Balassi Bálint költészetében ötvöződtek tökéletes egységgé. A 24 éves ifjú Lengyelországból hazatérve ismerkedik meg a nála több évvel idősebb, többgyermekes Losonczy Annával, aki szenvedélyes szerelemmel viszonozza a fiatal költő közeledését. Szerelmük ihlette Balassi első versciklusát, az Anna-verseket. Dobó Krisztinával való házassága érvénytelenítése után ismét Losonczy Annát ostromolja szerelmével. Ebből az időből származnak a Júlia-versek. Dembnó várában (Lengyelország) ismerkedik meg Szárkándi Annával, akihez a Célia-verseket írja. Balassi szerelmi költészete támpontul szolgál a későbbi korok magyar lírájához. Csokonai Vitéz Mihály Vajda Júliához fűződő szerelmének beteljesülése a Lilla-ciklusban ölt testet. E kapcsolat megszakadása fölött érzett csalódása fogalmazódik meg a rokokói irodalom egyik legszebb gyöngyszemében, a Reményhez című költeményében.,, Bájoló lágy trillák, Tarka képzetek, Kedv, remények, Lillák, Isten véletek! "
Ez pedig a Párizsi Egyezményben 2040-re meghatározott klímacélok teljesítéséhez szükséges üvegházhatást okozó gázkibocsátás-csökkentés több mint 40 százalékát tenné ki. "Önmagában az ipar energiahatékonysága minden más tényezőnél nagyobb potenciális erőt képvisel a klímavészhelyzet leküzdésében. Lényegében belőle fakad a világ ma még láthatatlan klímamegoldása" – mondta Morten Wierod, az ABB Motion elnöke. Soha nem fogyasztott még ennyit a világ - Portfolio.hu. "Az ABB szemében a fenntarthatóság a vállalati működés vezérelvének kulcsfontosságú részét képezi, ahogy annak az értéknek is, amit a velünk kapcsolatban álló valamennyi érintett és érdekelt fél részére előállítunk. Az ipar, az épületek és a szállítás/közlekedés energiafelhasználását csökkentő piacvezető technológiáink minden más eszköznél alkalmasabbak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának visszafogására. " Már eddig is komoly lépések történtek az elektromos járművek terjedésének és a megújuló energiaforrások egyre nagyobb arányú kiaknázásának támogatására. Az ABB úgy véli, hogy ideje hasonló támogatást állítani egy olyan ipari technológia mögé, amely még nagyobb előnyökkel jár a környezetre és a világgazdaság egészére nézve.
A fő piacok mindazonáltal Kína, India és az USA, amelyek a G-20-ak szénfelhasználásának 75%-át teszik ki. A földgázfogyasztás az USA-ban és Japánban emelkedett, míg Európában csökkent részaránya az energiahordozó szerkezetben, jóllehet az időjárás tompította a visszaesés mértékét. Az Enerdata mérleg érdekes adata, hogy tavaly a BRICS országok 6800 TWh éves villamosenergia felhasználása felzárkózott a G-7 csoport mennyiségi mutatójához. A BRICS országok tízéves átlagos villamosenergia felhasználás bővülése 7, 3%-ot mutatott, szemben a G-7 0, 5%-os igénynövekedésével. A G-20 csoport növekedési átlaga 3, 1% volt, míg a világ teljes áramfogyasztása 1, 7%-kal emelkedett tavaly. Az Enerdata mérleg érdekes adata, hogy tavaly a BRICS országok 6800 TWh éves villamosenergia felhasználása felzárkózott a G-7 csoport mennyiségi mutatójához. A G-20 csoport növekedési átlaga 3, 1% volt, míg a világ teljes áramfogyasztása 1, 7%-kal emelkedett tavaly.
2009 után tavaly csökkent először a globális áramtermelés, de az egyes szektorok másként élték meg a pandémia okozta recessziót: voltak vesztesek és nyertesek is. Hogy melyek voltak ezek a szektorok, hogyan és mennyivel lett tisztább villamos energiánk 2020-ban, azt a londoni székhelyű elemző, az Ember legfrissebb tanulmányából tudhatjuk meg. Mielőtt azonban részletesebben foglalkoznánk az adatokkal, röviden összefoglaljuk, hogy milyen események alakították a tavalyi évet. A lezárások miatt az év első felében volt egy komolyabb visszaesés az áramfogyasztásban, ám az év második felében tapasztalható visszapattanás ezt nagyrészt ellensúlyozta. A kereslet visszaesése miatt májusban negatív olajárat is láthattunk, de az év végére az árfolyam az esés nagy részét ledolgozta. A járvány miatt a nap- és szélenergiás projektek komoly csúszásokat szenvedtek el, így a tervezettnél kisebb volt a kapacitásbővülés. A napenergia problémáit tetézte, hogy az alapanyagul szolgáló szilícium ára megduplázódott, miután júliusban az egyik kínai szilíciumgyárban robbanás történt, ami miatt a globális termelés 10%-a hónapokra kiesett.