Szentjánoskenyérfa Termése (felül éretlenül, alul éretten) Levélkéi Természetvédelmi státusz Nem fenyegetett Rendszertani besorolás Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots) Rosidae Eurosids I Rend: Hüvelyesek (Fabales) Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae) Alcsalád: Lepényfaformák (Caesalpinioideae) Nemzetség: Ceratonia Faj: C. siliqua Tudományos név Ceratonia siliqua L. (1753) Hivatkozások A Wikifajok tartalmaz Szentjánoskenyérfa témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Szentjánoskenyérfa témájú médiaállományokat és Szentjánoskenyérfa témájú kategóriát. A szentjánoskenyérfa (Ceratonia siliqua) a hüvelyesek rendjébe, a pillangósvirágúak családjába tartozó fás szárú növényfaj. Kétlaki növény. Szentjánoskenyérfa – Wikipédia. Jellemzése [ szerkesztés] A mediterrán térségben élő, nagy termetű fa a 20 m-es magasságot is elérheti. Összetett (párosan karéjos) levelei 6-10 kemény tapintású levélkéből állnak. Sziromtalan virágai kicsik, vöröses színűek, közvetlenül az ágakon nőnek.
Sötétbarna, mintegy 20 cm hosszú hüvelytermése, a szentjánoskenyér 8-12 magot zár magába, amelyek a termésfal húsos részébe ágyazódnak. Felhasználása [ szerkesztés] A szentjánoskenyeret az élelmiszeriparban, állatok takarmányaként, kozmetikában és papírgyártásban egyaránt felhasználják. Héjának őrleményéből erjesztett italokat, kávépótszert készítenek. Igen pontos súlyú magvaival egykor gyémántot és aranyat is mértek (1 mag ~ 1 karát). A magok endospermiumából nyert szentjánoskenyér-liszt E410 néven ételsűrítő-anyag, tejtermékek és péksütemények stabilizátora. Gyermekek és felnőttek egyaránt fogyaszthatják önmagában vagy gyógykészítmények egyik elemeként. Gyógyhatású készítményként hasmenéses betegségek, gyomorgyulladás ellen ajánlott. A dietetikában a szentjánoskenyér-liszt kipréselt sűrű levét súlycsökkentő étrendekben – a napraforgó -fehérjével és a rizskeményítővel együtt – étrendkiegészítőként alkalmazzák. Szentjánoskenyér liszt. A csecsemőknek és a terhes nőknek az ismétlődő hányás csökkentésére adják. Hatóanyagai, gyógyhatása [ szerkesztés] A szentjánoskenyér termésfalában mintegy 30% szacharóz, pektin, cseranyagok, és a sajátos ízt adó izovajsav található.
Nyaki érszűkület orvos válaszol budapest Itt az érszűkület kezelése kezdeti stádiumban rendszerint életmódváltással – rendszeres mozgás, dohányzás elhagyása, étrendi módosítások – vagy állapottól függően gyógyszerekkel, vagy műtéti úton történik. Forrás: Sajtóközlemény Létrejöhet a szív artériás megbetegedése, az agyi, a has és a medence artériáinak és a végtagok – elsősorban a lábak - artériáinak megbetegedése. Rizikófaktorok Az érszűkület kialakulásában több tényező is szerepet játszhat, ezek egyike az érelmeszesedés. Az érfalon zsírszerű anyagokból (pl. koleszterin) és kalcium-sókból lerakódások – plakkok- alakulnak ki, amelyek szűkítik az eret, egyenetlenné teszik az érfalat. Bizonyos krónikus betegségek esetén is megnő az érszűkület kockázata. Mind az I. és mind a II. típusú cukorbetegségben magasabb a vércukorszint és ez okozza a kiserekben ( hajszálerek-amik artériák) a szűkületet. Magas vérnyomás esetén az ér belhártyán mikrorepedések keletkezhetnek, ez gyulladáshoz, koleszterin lerakódáshoz, az érfal megvastagodásához, rugalmasságának elvesztéséhez vezethet.
Nyaki érszűkület orvos valaszol Nyaki érszűkület orvos válaszol tiktok Itt az érszűkület kezelése kezdeti stádiumban rendszerint életmódváltással – rendszeres mozgás, dohányzás elhagyása, étrendi módosítások – vagy állapottól függően gyógyszerekkel, vagy műtéti úton történik. Forrás: Sajtóközlemény Milyen tüneteket okoz? Az érszűkület sokáig tünetmentes lehet, vagy csak enyhe panaszokkal jelentkezik. Az agyi, nyaki terület érintettségére utal a szédülés, látászavarok, fülzúgás. A koszorúér szűkületét jelezheti a légszomj, a karba, hátba sugárzó mellkasi fájdalom. A fiatalabb korban jelentkező, nehezen beállítható, vagy kezelhetetlen magas vérnyomást a vese artéria szűkülete is okozhatja. Az alsó végtagi érszűkület, érelzáródás leggyakoribb jele a "kirakatnéző-betegségnek" nevezett tünet, aminek lényege, hogy néhány méter megtétele után a betegnek erős fájdalma jelentkezik a lábszárában, vagy csípőjében és ez a fájdalom megállásra készteti. Kis pihenés után a fájdalom oldódik, tovább tud menni, de hasonló távolságra ismét jelentkezik a görcsös fájdalom.
Ultrahanggal megállapítható az érszűkület és annak mértéke A nyaki erek ultrahangos vizsgálatának speciális módszere a carotis doppler ultrahang, melynek során ellenőrizhető az adott ér szűkülete, valamint a vér áramlási sebessége és iránya. "A vizsgálat során pontos képet kapunk az erek állapotáról, szerkezetéről, fali vastagságukról, valamint a vizsgálattal észlelt plakk szerkezetéről és méretéről. A vér áramlását ún. color dopplerrel vizsgáljuk, így a nehezen látható plakkok is felderíthetők. A szűkület mértékét a pulzus dopplerrel ellenőrizhetjük"- mondja dr. Csemez Imre, az Ultrahangközpont radiológusa. Mely esetekben érdemes carotis ultrahangot végezni? • Meglévő magas vérnyomás • Fokozott kockázat magas vérnyomásra • TIA • Pozitív családi kórtörténet • Cukorbetegség • Magas koleszterinszint • Pajzsmirigy túlműködés • Fonendoszkóppal észlelt kóros hang
Ha az érultrahang súlyos szűkületet mutat, akkor az életmódbeli és gyógyszeres kockázatcsökkentés mellett a szélütés elkerülésére műtéti vagy katéteres beavatkozást kell végezni. Az érműtét (endarterektómia) során a sebész metszést ejt a beszűkült nyaki éren és eltávolítja onnan a plakkokat. A másik lehetőség, hogy katétert vezetnek a szűkület helyére, egy ballon felfújásával kitágítják ezt az érszakaszt, és a visszaszűkülés megakadályozására fém hálót (sztentet) helyeznek el benne. Mindkét beavatkozás jelentősen csökkenti a szélütés veszélyét és halálozását.
Bár a betegség lényege nem tisztázott, a dohányzással való összefüggés annyira szoros, hogy egyesek a dohányfüst valamely összetevőjével kapcsolatos túlérzékenységi (allergiás) mechanizmust tételeznek fel. A végtagi artériák és vénák visszatérő gyulladása a betegség előrehaladása során az érszűkület okozta nyugalmi fájdalom, illetve a lábfej, ritkábban a kéz vérellátási zavarának (nem gyógyuló sebek, fekélyesedés) tüneteit okozza. A betegség igen súlyos, akár a végtag csonkolásába is torkollhat, különösen akkor, ha a beteg nem hagyja abba a dohányzást. Főként fiatal nők különös betegsége a kéz - ritkán a láb ujjainak rohamokban jelentkező elfehéredése, majd szederjes színűvé válása. Ezt a - főként hideg hatására jelentkező - tünetcsoportot leírójáról Raynaud-szindrómának nevezzük. A roham elmúltával intenzív kivörösödés, lüktető fájdalom, zsibbadás és enyhe duzzanat léphet fel. Az ujjak kis verőerei ebben a betegségben túlzottan reagálnak az ingerekre (szimpatikus túlsúly, lásd előbb).
2010. 11. 03. Módosítva: 2015. 04. Kérdés: Tisztelt Dr. úr! Ötvenéves vagyok, két év óta kezelt magas vérnyomásom van. Kb. egy éve tapasztaltam az egyik fülemben a zúgást. Fülészeten Preductalt kaptam rá, jó ideig szedtem, elmúlt tőle. Most ismét előjött a problémám, mi lehet az oka? Félek tőle, hogy agyi érszűkület. Valamilyen vizsgálattal kizárható ez a rizikó? Köszönöm válaszát, tisztelettel: Válasz: A magas vérnyomás - ha már felismerték - valóban gyógyszeres kezelést is igényel, természetesen annak beállítása több tényezőtől függ, többek között a mért vérnyomásértékektől, elsősorban a / (per, azaz diasztolés) értéktől. Kérdés, hogy a terápiával mennyire sikerült a vérnyomását rendezni, ezt tudja-e, méri-e rendszeresen, és jár-e kontrollra? Ami a Preductal-t illeti, valóban, ez az angina (mellkasi fájdalom) mellett fülzúgásra is javallt, de ebben a javallatban nem találtam komolyabb bizonyító jellegű irodalmat. A fülzúgást számos ok kiválthatja, a belső fül izgalmától kezdődően, érelváltozás, agyi keringési zavar is.