Egy júniusi szombaton, korán reggel, bepakoltuk kedvenc utazási irodánk buszába csomagjainkat és a járást segítő rollátort, majd kényelmesen elhelyezkedve, összesen 26 fővel, elindultunk a 640 km hosszú útra. Az első pihenőt a határ közelében tartottuk. Ez rögtön kellemetlen kalanddal kezdődött. Férjem bottal próbált eljutni a nem túl távoli mosdóig, ami rögtön egy csúnya eséssel végződött. Így a későbbi, 2 - 3 óránként tartott rövid pihenőknél már senkinek nem volt kérdéses, hogy a rollárort ki kell venni a csomagtérből, hogy biztonságosabban tudjon járni. Első állomásunk Ogulinban, a buja természet és a történelmi környezet ihlette legendák által övezett, a XV. században a Frangepán család által alapított "mesés" városka volt. Férjemet a parkoló közelében lévő parkban, egy fa árnyékában lévő padnál hátra hagyva, városnézésre indultunk. Álláshirdetés - kertészeti segédmunkás. Ogulin – a Klek (1182 m) hegyóriás aljában, egy kiterjedt katlanban, két folyó - a Dobra és a Zagorska Mrežnica - ölelésében helyezkedik el. Először az 1500-as évek elején épült Frangepán várat néztük meg a festőin szép Dobra folyó feletti szurdokon.
A kapu tetején a város védőszentjének, Szent János (Sv. Ivan) szobra őrzi a mai napig a városka nyugalmát. A főtérre hidakon és szűk utcácskákon jutottunk el és megtekintettük a XIII. századbeli Szent Lőrinc dómot, Dalmácia egyik legszebb román stílusú műemlék székesegyházát. Egy korai keresztény templom romjaira kezdték el építeni a Székesegyházat a XII. században, de csak a XVII. században fejezték be az építkezést. A katedrális külseje elsősorban román stílusban, míg a belső részek, boltozatok, gótikus stílusban lettek kialakítva. A harangtornyot a XIV. század végén kezdték el építeni, de csak a kétszáz évvel később, a XVI. század végén fejezték be. A Városháza, és mellette az óratorony, szintén Trogir óvárosának főterén található, a Szent Lőrinc Katedrálissal szemben. Egerszeg Búcsú díjátadással és búcsúi hangulattal - ZalaMédia - A helyi érték. Valaha itt történt Trogir nyilvános törvénykezése. Ma a Loggia előtt található napernyős kávézó, a fáradt turisták népszerű pihenőhelye. A Cipiko-palota a Szent Lőrinc székesegyház mellett, a tér másik felén található.
Mit ünneplünk karácsonykor? Az osztálytársamék miért nem így ünnepelnek? Miért megyünk templomba? Mi miért nem megyünk templomba? Ki hozza az ajándékot? Van, ahol karácsonykor jön a Mikulás? Ünnepek évről évre Az évet szakaszokra bontó, a hétköznapi rutint megtörő ünnepek, minden család, minden gyerek életének meghatározó pontjai. A december, az év lezárása, az újév kezdete az egész világon ünnepekben gazdag időszak. Újjászületik a fény, hosszabbak lesznek a nappalok, véget ér egy esztendő, készülünk az újra. Talán 2020 karácsonya a koronavírus járvány, illetve a járvánnyal összefüggő korlátozások miatti lemondással, hiánnyal és szomorúsággal együtt még csendesebb, bensőségesebb, beszélgetésekre alkalmasabb lehet. A továbbiakban néhány olyan szempontot szeretnénk adni az ünnepi beszélgetésekhez, amik minden szülőnek, nevelőnek jól jöhetnek, messze nem csak ünnepekkor. 1. Légy türelmes és szánj rá időt! Megbeszélni, egyeztetni – ha muszáj – lehet futva is, egy rövid üzenetben, a tömött villamoson vagy a reggeli rohanásban.
Természetesen nem állítjuk, hogy az ebek hozzánk hasonlóan tisztában vannak azzal, hogy mit ünneplünk karácsonykor, ám az biztos, hogy érzik gazdijaik hangulatváltozását, és ők is részesülni szeretnének az örömökből. A kutyák tökéletesen az eszükbe tudják vésni a különböző rendszereket, és mi a karácsony, ha nem egy adott rutin szerint zajló, még az ő számukra is jól memorizálható program? Az ebek memóriája akár hosszú évekre visszamenőleg is képes lehet tárolni az ismerős jeleneteket, látványokat, tárgyakat, illatokat, még ha nem is oly módon, ahogy a miénk. Ez alól a karácsonyi ünneplés sem kivétel. Honnan tudják pontosan a kutyák, hogy karácsony van? Az ebek rendkívül jól rá tudnak hangolódni az emberek érzéseire, sőt, az illatukon is érzik az emelkedett hangulatot. A családtagok egymás felé áradó szeretete igazi oxitocinbombát robbant, ennek hatására pedig a házikedvenceket is szívmelengető érzések töltik el. Ez nyilván nem csak a karácsonyra érvényes; bármilyen jeles esemény megünneplése hasonló reakciót vált ki belőlük.
A niceai zsinaton (i. sz. 325-335. ) született meg a határozat, hogy a fény ünnepe helyett a karácsonyt, Jézus születésének napját ünnepeljük decemberben. Ma már egyre több kutatás és bizonyíték támasztja alá azt, hogy az ősi keresztények nem ünnepelték Jézus születésének napját, ráadásul ez a nap feltehetőleg nem is decemberre esett. Nagyon valószínű, hogy Jézus a tavaszi vagy az őszi ünnepkör idején született. A Fény születésének ünneplése Az ősi fényünnepek alkalmával nagy mulatságokat, vigasságokat rendeztek a születő fény köszöntésére, amely szoros kapcsolatban állt a fizikai, szellemi és lelki újjászületéssel egyaránt. A természettel még szoros közelségben élő népek ilyenkor önmagukhoz is sokkal közelebb tudtak kerülni, mint a mai rohanó ember. A napfordulót megelőző hetekben ugyanis önvizsgálatot, számvetést tartottak, testben és lélekben egyaránt megtisztulni igyekeztek a közelgő Fény tiszteletére. Hosszú évszázadokig elterjedt volt például a karácsonyt megelőző 40 napos böjt. A legyőzhetetlen Nap születése A niceai zsinatot megelőző néhány évszázadban a Római Birodalomban december 25-én Mithrász isten ünnepét ülték meg Natalis Solis invicti (a legyőzhetetlen Nap születése) néven.
Ezért ma még nagyobb jelentősége van annak, hogy karácsony első, bibliai jelképe a jászol, egy etetővájú volt (Lukács 2:7). Jézus születésének időpontja Jézus Krisztus történelmi személy, akinek a létezését I. századi kortárs keresztény, zsidó és pogány források egyaránt megerősítik. Krisztus születésének a pontos dátuma (év, hónap, nap) ismeretlen. A ma is használt Gergely-naptár összeállítói (1582) az időszámítás kezdetének Krisztus születése évét akarták venni, de néhány évet tévedtek, így csak annyi bizonyos, hogy Krisztus időszámításunk előtt néhány évvel született. Jézus születésének története a Bibliában: Lukács 2 A karácsonnyal szembeni ellenérzések A karácsony kommersz, világi változata sokak számára a pénzköltési lázról, a kötelező otthoni jópofizásról vagy a fák tömeges pusztításáról szól, ami valóban kiábrándító tud lenni. Az ünnep eredeti üzenete azonban számukra is azt hirdeti, hogy Isten az, aki megajándékozott minket, és hogy önmagával ajándékozott meg minket. Megajándékozott emberek vagyunk, akiknek van mit továbbadniuk (szeretet), és van kinek továbbadniuk (mindenkinek).