Hozzátette: Szerb Antal halála az emberi gonoszság egyik legerősebb megnyilvánulása volt. A főigazgató emlékeztetett arra, hogy az író fontosnak tartotta kiemelni az irodalomtörténetet az "iskolás porrétegből", azt eleven valósággá tenni és ezáltal az emberekbe kedvet önteni ahhoz, hogy ne csak a bestsellereket olvassák, hanem az irodalomtörténeti nagyságokat is. Szerb Antal 1945. január 27-én halt meg tragikus körülmények között, holttestét 1946 októberében exhumálták, majd Budapesten helyezték el földi maradványait a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. Sírhelye 2001 óta védett. Szerb Antal 1901. május 1-jén született Budapesten, 1924-ben magyar-német-angol szakos tanári diplomát szerzett a budapesti egyetemen. Hosszabb-rövidebb időt Párizsban, Londonban és Olaszországban töltött. Tanított, 1933-tól a Magyar Irodalomtudományi Társaság elnöke volt. Az 1934-ben megjelent Magyar irodalomtörténettel országos hírnevet szerzett. 1935-ben és 1937-ben Baumgarten-díjat kapott. 1941-ben megírta A világirodalom története című munkáját.
Szerb Antal. In. A Dunánál. Magyarok a 20. században (1918–2000), Budapest, Enciklopédia Humana Egyesület, 2001. (Encyclopaedia Humana Hungarica 9. ) – Magyar Elektronikus Könyvtár A balfi munkatábor foglya volt Halász Gábor (szül. július 4. ) író, esszéíró, kritikus, irodalomtörténész, Kézirattárunk vezetője és Sárközi György (szül. : Budapest, 1899. január 22. ) író, költő, a népi írók mozgalmának jeles alakja, a falukutató szociográfia elindítója, akik Szerb Antal halála után néhány héttel szintén a holocaust áldozataivá váltak – Sárközi György március 8-án halt meg, Halász Gábor pedig ugyanabban a hónapban, de az ő halálának pontos napját máig sem ismerjük. E tragikusan rövid élet is elég volt ahhoz, hogy Szerb megírja nagyon fontos irodalomtörténeti műveit, számtalan novelláját, esszéjét és négy regényét. A kritika szerint Szerb számára a tiltakozás egyetlen hatásos formája a fennálló világgal szemben az irodalmi volt. Megszállottan a tudomány embere volt, még azokban a pillanatokban is, amikor az látszott, hogy a világ bármelyik pillanatban összeomolhat, csak az írás felől keresett támaszt.
Az erről szóló interpellációt Palló Imre, egy, a magyar irodalomfejedelemnél jóval kevésbé sikeres tanár nyújtotta be (aki már a második világháború idején is feljelentette Szerb Antalt). Szerb Antal irodalomtörténeti munkáját a nyilas hatalom "értékrombolónak" minősítette, felállították tanári állásából, ahol hosszú ideje oktatott, őt magát pedig munkaszolgálatosként Fertőrákosra hurcolták. De mi történt vele, hogyan veszett oda a történelem viharában a múlt századi magyar irodalom kimagasló egyénisége? Szerb 1944. augusztus 6-i levelében még ezeket a fojtott optimizmusról árulkodó sorokat intézte feleségéhez, Bálint Klárához: "A bajtársak igazán meghatóak, hogy mennyire vigyáznak, hogy ne dolgozzam. Egyébként is hihetetlenül népszerű vagyok. (És ez, bevallom, jól esik. )" Az író ekkor küldte el nejének utolsó művét, az Orpheus az Alvilágban című szerelmes szonettet. Miután részletezte, milyen kínok között telnek munkaszolgálatos napjai, ezt írta a levélben: "De azt hiszem, ki kell bírni, mégis, és talán mégis hamarosan vége lesz. "
< Kamaszkoromban ez a könyv vezetett be a költészet világába, csinált kedvet a versolvasáshoz, így a versmondáshoz is. Levelek, regény- és naplórészletek, emlékezések, anekdoták és versek idézik fel Szerb Antal alakját, és ahogy eddigi önálló estjeimben, ezúttal is nagyon személyesen szeretnék megszólalni. " Bálint András Helyszín: KERES EMIL PRÓBATEREM | Andrássy út 31., I. emelet Bemutató: 2021. október 3. Az előadás hossza 1 óra 15 perc
Szerb Antal Száz verse. A cím megtévesztő. Nem száz vers hangzik el, hanem egy bámulatos műveltségét szertelen csacsogással elfedő, végtelenül szerény és éppannyira csodálatos író-olvasó-szerkesztő-fordító-tanárember elevenedik meg a színpadon. A magyar kulturális élet megkerülhetetlen alakja, akit maga alá gyűrt a történelem. 75 évvel ezelőtti halála tragikus volt és értelmetlen. De amíg van nézője-olvasója, Szerb Tóni – "mert az Antal az olyan komoly, mint egy tanköltemény, és olyan csúnya hangzású, mint egy cseh szonett" – félbeszakadt életművén keresztül Szerb Antal tovább él. "Ez az este Szerb Antalé. Az Utas és holdvilág, a Pendragon legenda, a Királyné nyaklánca mindig is kedvenc olvasmányaim voltak, és gyakran lapoztam föl Magyar irodalomtörténet ét és A világirodalom történet ét. Szerb szellemes regényíró, szenvedélyes és művelt olvasó, az irodalom szerelmese, a magyar kultúra megszállottja. Sorsa tragikus: a balfi munkatáborban ölték meg 1945 januárjában. Száz vers című világirodalmi antológiáját, mely 1944. februárban jelent meg, így vezeti be: > Alig van e versek között olyan, amelyhez ne fűzne valami egészen személyes megrendülés emléke… Kedves olvasó, ki tudja, mit tudsz megmenteni ezekben a szörnyű időkben, de ha kedves verseid veled lesznek, nem maradsz üres kézzel az üres ég alatt.
Szerb Antal úgy tudott beszélni az emberi lélekről, hogy szinte elhitette az olvasókkal, mindenkiben megbújik egy elfeledett, csodákkal teli világ. Így bárki, aki Szerb Antal műveit olvassa, különlegesnek érezheti magát, mert olyan, mintha kizárólag hozzá szólnának titkos nyelven, amit csak ő és az író ismer. Pont ezért lett érték az összes műve, mert minden mondatába belecsempészte tudását, világszemléletét. Talán ez volt az a képessége, ami miatt az irodalmat a mai napig, halála után 76 évvel is tudja népszerűsíteni. Könyvei, történetei és versei olyanok, mint a legkiválóbb házalóügynök, aki ha akarjuk, ha nem, eléri, hogy látogatása után beengedjük életünkbe a hirdetett terméket, esetünkben az irodalmat. Vannak, akik szórakozásból olvasnak, és vannak, akik műveltségüket akarják olvasmányaikkal gyarapítani; de én a harmadik olvasóra gondolok, arra, akinek az olvasás életfunkció és ellenállhatatlan kényszer – csak ez az igazi olvasó. Ezt írta Szerb Antal A világirodalom történetében.
A magánhangzók esetében a hangok a hangszalagok rezgéséből keletkeznek, a tüdőből kiáramló levegő nem ütközik akadályba a szájüregben. Ő Ezeket is tudjuk csoportosítani A – a nyelv vízszintes, illetve függőleges mozgása, A – az időtartam A – és az ajakműködés szerint. De hogyan találkoznak a hangok a beszédben? A beszéd egy fizikai jelenség. Amikor beszélsz, különböző hangok kerülnek egymás mellé. Ahhoz, hogy a kiejtésük könnyebb legyen, alkalmazkodniuk kell egymáshoz. Ez azt eredményezi, hogy megváltoznak, módosulnak. A módosulások szabályszerűségeit foglalják össze a hangtörvények. A magánhangzóknál a hangrendi harmónia, az illeszkedés törvénye és a hiátustörvény érvényesül. A hangrendi harmónia szabályozza a magánhangzók típusát a szavakban. Hogy egy szó magas, mély vagy épp vegyes hangrendű, az azt alkotó magánhangzók függvénye. Magas hangrendűek azok a szavak, amelyek kizárólag magas magánhangzókat tartalmaznak. A mély hangrendű szavakat csak mély magánhangzók alkotják, míg a vegyes hangrendű szavakban találunk magas és mély magánhangzókat egyaránt.
Forrás: A hangtani törvényszerűségek – a magánhangzó- és a mássalhangzótörvények Bevezető gondolatok Amikor beszélünk, hangokat ejtünk ki – de egyszersmind szavakat (és mondatokat stb. ) is formálunk A szavak esetén nem különálló hangokat ejtünk ki, hanem hangok kapcsolatát. Az ilyen hangkapcsolatokban az egyes hangok hatással vannak egymásnak; más szóval: nem közömbös, hogy egy hang milyen hangkörnyezetben hangzik el. A hangok egymásra hatását alkalmazkodásnak, az alkalmazkodás törvényeit pedig hangtörvényeknek nevezzük. Az alkalmazkodás fiziológiai (hangképzési) és egyszersmind nyelvtani jelenség; szerepe a hangképzés simábbá tétele. A tétel kifejtése Kétféle hangtörvényről beszélhetünk: magán- és mássalhangzótörvényekről. Hangrend. A magánhangzók szavakon belüli harmóniáját hangrendnek nevezzük A hangrend szempontjából három kategóriába sorolhatjuk a szavakat: magas, mély és vegyes hangrendűek lehetnek. A magas hangrendű szavak csak elöl képzett (magas) magánhangzót (tehát e-t, é-t, i-t, í-t, ö-t, ő-t, ü-t vagy ű-t) tartalmaznak, például a fecske, a törzs vagy a mély szavaink.
Az az összetett szavakra nem vonatkozik (színház). o Pl: -Magas: üzem, levegő (repülő+i) -Mély: táska (uborka) -Vegyes: iskola Magas hangrendű: i, í, ü, ű, ë, é, ö, ő, e Mély hangrendű: u, ú, o, ó, a, á leszkedés: A magas hangrendű szavakhoz magas, a mély hangrendű szavakhoz mély toldalék járul. Az összetett szavak az utótag hangrendjének megfelelően kapnak toldalékot. (színházban) o Kétalakú toldalék: ban-ben, ság-ség, nak-nek, ra-re o Háromalakú toldalékok: hoz-hez-höz, on-en-ön o ajakkerekítés szerint illeszkedik o Egyalakú: csak egy alakban kapcsolódik így a szavak vegyes hangrendűvé változnak magyar tétel 1. A magyar nyelv hangrendszere: a magánhangók Feladat: Ismertesse a magánhangzók sajátosságait! Mutassa be a hangkapcsolati törvényszerűségeiket konkrét példákkal! Milyen kapcsolatot talál a ha ngtörvények és a felsorolt példák köz ött? a) - i g b) -tól/től c) - h o z / h e z / h ö z A magánhangzók csoportosítása Képzési sajátosságai Képzésükk or a kiáramló levegő nem ütközik akadályba.
Kép küklopsszal (Forrás: Wikimedia Commons / Arnold Böcklin) Egészen más jelenség az, hogy a fent "páratlannak" nevezett magánhangzó, az e, é, i, í előfordulhatnak olyan szavakban, amelyek alapvetően mély hangrendűek, éppen azért, mert nincsen mély párjuk.