Összeállításunkban bemutatjuk a Dunakanyar legnépszerűbb városait és nevezetes látnivalóit. Ajánló Megjelent: 2022. április 18. Magyarország legjobb kastélyszállói Mindannyian eljátszottunk már a gondolattal, hogy milyen lenne egy fényűző és hatalmas palotában élni. Forbes magazine letöltés . Hacsak nem vagyunk multimilliomosok, erre vajmi kevés esélyünk van. Ugyanakkor van rá egy lehetőség, hogy kipróbáljuk a fejedelmi életérzést: mégpedig az, ha pár nap erejéig egy kastélyszálloda vendégeivé válunk. Magyarország Megjelent: 2022. április 17. Elolvasom a cikket
Amennyiben mégis megtörtént a baj, és leégett cicád bőre, akkor nagyon fontos a mihamarabbi kezelés, ugyanis a leégés nagyon komoly fájdalmat okozhat. Ezt a 10 dolgot nagyon utálják a macskák! A túl sok és a túl kevés figyelem is irritálhatja őket Az Én Macskám - 22. 10 12:00 Állatvilág Az közismert, hogy a macskák általában nem kedvelik a kutyákat, sőt egyes fajták vagy egyedek még fajtársaikat sem, de az ellenszenv-listának ezzel még közel sincs vége. Forbes magazin letöltés mp3. Keserves macskasors a pénz jegyében: honnan ismerheted fel a szaporítót? Az Én Macskám - 22. 09 06:00 Állatvilág Amennyiben úgy döntesz, hogy nem "házi", hanem fajtatiszta macskát szeretnél társállatként, úgy nem lesz könnyű dolgod sem a fajta, sem a tenyésztő kiválasztásában.
Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár és Olajos Péter zöldgazdaság fejlesztésért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár az Országos Környezetvédelmi Tanács plenáris ülésén mutatta be Magyarország Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervének társadalmai egyeztetésre bocsátandó tervezetét. A megújuló cselekvési terv legfontosabb feladata azoknak az alapelveknek, cselekvési irányoknak és intézkedéseknek a kijelölése, amelyekkel teljesíthető az Európai Unió által Magyarország számára előírt – megújuló energiaforrások felhasználására vonatkozó 2020-ra érvényes – 13 százalékos célérték. Ugyanakkor a cselekvési tervben a kormány olyan intézkedések foganatosítását vázolja fel, amelyek az Unió által megjelölt célértéknél ambiciózusabb megújuló részarány – 14, 65 százalék – elérését is lehetővé teszik. A vállalások mértékének tekintetében ezzel a célértékkel Magyarország a tagállamok rangsorában az utolsó helyek egyikéről a középmezőny alsó részébe lép elő.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium gondozásában elkészült a "Megújuló energia – Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési terve 2010-2020" című kiadvány, amely a kormányzati honlapon is olvasható. A cselekvési tervben megfogalmazott intézkedések az energia- és klímapolitikai célok megvalósításának előmozdítása mellett a magyar gazdaság fejlődését, új munkahelyek létrehozását, a vidék fenntartható fejlesztését is szolgálják. Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési tervében a kormány olyan intézkedéseket vázol fel, amelyek az Európai Unió által megjelölt 13 százalékos célértéknél ambiciózusabb megújuló részarány – 14, 65 százalék – elérését is lehetővé teszik. Mindez hozzájárul a kormány nemzetgazdasági célkitűzéseihez, a munkahelyteremtéshez, a földgázimport kiváltásához és Magyarország versenyképességének növeléséhez. Magyarország ezzel a célértékkel az uniós tagállamok rangsorában az utolsó helyek egyikéről előrelépve a középmezőnyhöz zárkózik fel. A cselekvési terv bemutatja és kijelöli azokat a pénzügyi ösztönzőket, amelyek a megújuló energiaforrások előállítását és hasznosítását előmozdító beruházások megvalósulását szolgálják.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nyilvánosságra hozta honlapján végleges változatában Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervét, a dokumentum várhatóan a jövő héten hivatalosan is megérkezik az Európai Bizottsághoz. A cselekvési terv legfontosabb feladata, hogy kijelölje azokat az alapelveket, cselekvési irányokat és intézkedéseket, amelyekkel teljesíthető az energiaforrások felhasználásában 2020-ra a 14, 65 százalékos megújuló energiahordozói részarány. Ez jelentősen meghaladná az Európai Unió által Magyarország számára előírt 13 százalékos célértéket. A tervet a kormány 2010. december 22-i ülésén megtárgyalta és jóváhagyta. Ezzel a vállalással Magyarország a tagállamok rangsorában a középmezőny alsó részébe lép elő, és hozzájárul ahhoz, hogy az EU összesítve is túllépje a maga számára meghatározott, 20 százalékos megújuló energiaforrás hányadot. A cselekvési terv felvázolja azokat a szabályozási ösztönzőket és adminisztratív eszközöket, amelyekkel előremozdítható az alternatív energiaforrások felhasználásának terjedése, és meghatározza azokat az egyéb intézkedéseket (oktatás, szemléletformálás), amelyek az ambiciózus célérték eléréséhez szükséges társadalmi szemléletalakítást szolgálják.
A kormányzati stratégiaalkotás ennél hosszabb, 2030-ig szól, tehát legalább 20 évre szeretnének irányt mutatni. Az kérdésére, hogy kifogják-e mondani a tervben, mely forrásokat igen és melyeket nem kívánja ösztönözni a magyar állam, Olajos Péter azt mondta, igen, bár nincs egyetlen favorit, de világosan látszik, hogy a biomassza, a biogáz és a geotermális energia az, amelyekben Magyarországnak nagyon komoly lehetőségei vannak. Ezek mellett ugyanakkor a többi forrás fejlesztéséhez is kívánnak támogatást biztosítani. Kérdésünkre megjegyezte, a zöldenergiák mellett az atomenergiának hosszú távon rendkívül fontos szerepe lesz az ország energiaellátásában, tekintettel a kibocsátás csökkentési célokra is. A gazdasági tárca helyettes államtitkára szerint a kötelező átvételi (kát) rendszer megfelelő eszköz a megújuló célok eléréséhez szükséges lépések finomhangolására, csak jól kell használni, időről időre hozzá kell például alakítani a technikai, technológiai fejlesztésekhez, amelyek alapvetően meghatározzák a megújuló források hasznosításának költségeit.
"Hatalmas mennyiségű szabad tőke van a piacon, amely a helyét keresi. A zöld gazdaság vonzó befektetési terület lehet" – mondta Olajos Péter az Hozzátette: az államnak olyan környezetet kell teremtenie, hogy a külföldi befektetők, a külföldi pénzügyi alapok, szervezetek számára megérje Magyarországon befektetni. Az arra a kérdésére, milyen lépéseket lát szükségesnek a magyarországi zöldbefektetések iránti érdeklődés felkeltésére, a helyettes államtitkár példával válaszolt: egy biomassza erőmű létesítéséhez ma Magyarországon 52 engedély szükséges, különböző hatóságoktól, hivataloktól, miközben például Németországban ezt egyablakos rendszerben el lehet intézni. Azt is tarthatatlannak nevezte, hogy a megújuló forrásokra, a zöldenergia hasznosításra ma 120-130 jogszabály, rendelet vonatkozik. E helyett egy megújuló jogszabályra van szükség. () Post Views: 235
Ha a Bizottság nem kap megfelelő választ, a következő fázisban már az "indoklással ellátott véleményt" postázzák Brüsszelből a megszólított országba. Az ügy rendeződésének hiányában az Európai Bizottság akár az Európai Bírósághoz is fordulhat, mert a számszerűsített célkitűzések nem csupán politikai, hanem jogi erejű kötelezettségvállalások. MTI