A vizsgálat során ezért a NAIH először is megvizsgálta a szerződést. A szerződés rendelkezései szerint az adattovábbítást az importőr egyoldalú kötelezettségként írta elő a márkaszerviz számára. A márkaszerviz köteles volt például az importőr által meghatározott formában ügyfélnyilvántartást vezetni, amelynek adatait köteles volt rendszeresen és folyamatosan átadni az importőrnek a gépjárművek és a rájuk vonatkozó szabályozás betartásának követhetősége, az esetleges visszahívási kampányok szervezése és nyomon követése, a végső vevők közötti közvélemény kutatás szervezése, valamint az ügyfelek elvárásainak leginkább megfelelő termékek és szolgáltatások kidolgozása és ajánlása céljából. A szerződés alapján az ügyfél-elégedettség mérése, az azzal kapcsolatos adatkör meghatározása, valamint a márkaszerviz adatok átadására kötelezése kizárólag az importőr egyoldalú döntésétől függött. A márkaszervíz és az importőr között létrejött szerződést a NAIH adatvédelmi szempontból ezért a GDPR 28. cikke szerinti adatfeldolgozási szerződésnek minősítette.
A NAIH az ügyben felhívta a figyelmet, hogy jogos érdek alapján (GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pont) végzett adatkezelés esetén fokozott tájékoztatási elvárás érvényesül. Az adatkezelési tájékoztató kötelező elemein túl többlet-feltétel többek között, hogy az érintett ésszerű elvárása ki kell terjedjen az az ügyfélelégedettség-mérésre, arra számítania kell, és valamilyen közvetlen ügyféli vagy egyéb kapcsolat kell fennálljon az érintett és az ügyfélelégedettség-mérést végző társaság között. A tájékoztatás célja, hogy olyan helyzetbe hozza az érintettet, hogy megfelelő döntési helyzetben legyen jogai gyakorlásával kapcsolatban, különös tekintettel arra az esetre, ha az adatkezelővel nincs közvetlen kapcsolatban. (Az alapulfekvő ügyben a panaszos és az importőr között nem volt közvetlen jogi kapcsolat, ügyféli jogviszony. ) 2. Az adatminimalizálás igazolása az ügyfélelégedettség-méréshez kapcsolódó jogos érdek tesztben. A kapcsolódó jogos érdek tesztben megfelelően alá kell támasztani, hogy a jogos érdekkel érintett cél eléréséhez legszükségesebb személyes adatokat kezeli az adatkezelő.
A NAIH a GDPR 58. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján utasítja Kérelmezettet, hogy teljesítse a Kérelmező hozzáférési kérelmét, küldje meg részére a Kérelmező szakértői vizsgálatán a kizárólag róla és tőle felvett, vele kapcsolatba hozható és a róla készült szakvélemény kimunkálásához felhasznált adatok, bele értve a pszichodiagnosztikai adatállomány, vizsgálati jegyzőkönyvek és hangfelvételek másolatát és ennek megtörténtének tényét igazolja a NAIH-nak is. A NAIH álláspontja szerint a szakértőnek az érintetti joggyakorlással összefüggő intézkedési kötelezettségének elmulasztása a kirendelt szakértők általános gyakorlatára vezethető vissza, amely a kirendelő bíróság utasításától teszi függővé az érintetti kérelem teljesíthetőségét. A NAIH tapasztalata több szakértői adatkezelés vizsgálata után úgy körvonalazható, hogy a kirendelt igazságügyi szakértők általánosságban nincsenek tisztában azzal, hogy adatkezelőként – a konkrét esetben a kirendelt igazságügyi szakértői társaságnak – maguknak kell teljesíteni az érintettek adatkezeléssel kapcsolatos kérelmeit a szakértői vizsgálat során felvett adatok tekintetében – különös tekintettel a GDPR 15. cikk (3) bekezdésében foglalt másolat-adási kötelezettségre – és minden esetben a kirendelőhöz utasítják a kérelmezőt.
ügyfélszolgálati tevékenység fejlesztése). A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői kiemelték: a NAIH rögzítette, hogy ilyen esetben elsődlegesen az adatkezelőnek azt kellett volna vizsgálnia és megállapítani a GDPR 6. cikk (4) bekezdésére figyelemmel, hogy az eredeti cél és az eltérő cél összeegyeztethető-e, azonban mivel ez a vizsgálat elmaradt, a jogalap ezen adatkezelési cél tekintetében sem igazolt. Forrás: Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda Amennyiben a célok nem összeegyeztethetők, úgy az új célú adatkezelés érvényes jogalap hiányában nem végezhető. Ugyanakkor hangsúlyozandó, hogy amennyiben a vizsgálat elvégzésre kerül és összeegyeztethető volna is a két cél, úgy az adatkezelőnek a GDPR 13. cikk (3) bekezdése alapján előzetesen tájékoztatnia kell az érintettet. A fentiek kapcsán végül kiemelendő az is, hogy a NAIH álláspontja szerint telefonszám jogérvényesítéshez szükségessége egyáltalán nem elfogadható, mert a követeléskezelés nem jogi eljárás, hanem egy végrehajtást megelőző "eljárás", amely a felek konszenzusát kívánja elősegíteni, a telefonszám kezelése követelés behajtáshoz nem elengedhetetlenül szükséges, mivel az adatkezelő egyéb kapcsolattartáshoz szükséges elérhetőségi adatokat is kezel.
Ezt követően erre az email címre kéretlen emailt kapott a márkaszervízzel együttműködő gépkocsi-importőrtől azzal a kéréssel, hogy a szervizeléssel kapcsolatban kitöltsön egy ügyfélelégedettséget mérő kérdőívet, majd egy újabb emailt, melyben a válaszadás hiánya miatt ismét felkérték a kérdőív kitöltésére. Az email nem tartalmazott információt arra vonatkozóan, hogy az email küldője az importőr, valamint, hogy a panaszos mely személyes adatait kezeli, milyen forrásból szerezte meg azokat, a GDPR 6. cikke szerint milyen jogalapon küldte az emailt, és a címzett hol találhat több információt az adatai kezelésével kapcsolatban. Eljárása során a NAIH elsősorban azt vizsgálta, hogy az importőr által küldött ügyfélelégedettséget mérő emailekkel kapcsolatos adatkezelés jogszerű volt-e, különös tekintettel arra, hogy az importőr a panaszos személyes adatait és a szervizelés adatait jogszerűen szerezte-e meg a márkaszervíztől. Az ügyfélelégedettség-mérést előíró szerződés adatvédelmi vizsgálata A márkaszervíz az adatok átadásával kapcsolatban arra hivatkozott, hogy az adatok átadása során kizárólag az importőrrel kötött márkaszerviz szerződés alapján járt el.
25/2018. (IX. 3. ) IM rendelet az adatkezelési engedélyezési eljárás lefolytatásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 72. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22. ) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. rendelet 64. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság véleményének kikérésével a következőket rendelem el: 1. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. törvény (a továbbiakban: Infotv. ) 34/A. alcímében meghatározott adatkezelési engedélyezési eljárás (a továbbiakban: eljárás) lefolytatásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj (a továbbiakban: díj) mértéke az Infotv.
- ÍME A LEGNÉPSZERŰBB RECEPTJE >>> SÜSS BORBÁS MARCSIVAL - ÍGY KÉSZÜL AZ OMLÓS, ROPOGÓS VAJAS CSIRKE >>>
Ha már rózsaszínű […] Müzlifalat 2016. november 11. Az almákat meghámozzuk, majd lereszeljük. Hozzákeverjük a zabpelyhet, hogy beszívja az alma levét. Aszaltszilva-kenyér málnával és szőlős dióraguval 2016. november 07. A vajat, a cukrot és a tojást jól összedolgozzuk, majd hozzákeverjük a lisztet, a sütőport egy kis szegfűborsot. Csokoládés mogyorókrém 2016. szeptember 21. A sütőt 180 fokra előmelegítjük. A mogyorót sütőlapra tesszük, és kb. 10 percig pirítjuk, amíg a külső héja kezd megfeketedni és a mogyorószemek megpörkölődnek. Amikor már érezzük az illatát, akkor jó. Gasztroangyal - Eszik, iszik, sosem alszik... / Madaras. Kivesszük, majd konyharuhával ledörzsöljük a barna héját. Ha kicsit marad rajta, nem baj, attól még nagyon finom lesz. Tovább a recepthez