Fontos tényező még, hogy nagyon sokan kihasználják a női korkedvezmény lehetőségét: ugyanis a magyar nők 40 évnyi szolgálati idő felmutatásával az öregségi korhatár betöltése előtt is nyugdíjba vonulhatnak! (És a nemzetközi gyakorlattal ellentétben ilyenkor is teljes nyugdíjat kapnak, azaz nem sújtja őket semmilyen levonás. ) Ezek alapján a reális hozzáállás az, ha idős éveink megtervezésekor úgy számolunk, hogy a korhatár alakulásától függetlenül akár még évtizedekig kell majd gondoskodnunk a megélhetésünkről. Tényleg 70 év lesz a nyugdíjkorhatár? - NoRisk Hungary Pénzügyi és Kockázatkezelési Zrt.. Nagyon sokan lesznek azok, akik 70 éves nyugdíjkorhatár esetén is 20-25 évet töltenek el nyugdíjban. Ez idő alatt pedig nem mindegy, hogy kizárólag az állami nyugdíjból kell majd megélnünk, vagy addigra már valamilyen más módon is bebiztosítottuk az anyagi helyzetünket. Mit tehetsz, ha aggódsz a korhatáremelés miatt? A nyugdíjkorhatár emelkedése egy valós veszély, ezért érdemes kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyekkel védekezhetünk ellene. Azok lesznek a legkényelmesebb helyzetben, akik már 65 éves korukra felhalmoznak elegendő saját megtakarítást, és megengedhetik maguknak, hogy akár a korhatár betöltése előtt is letegyék a lantot.
A nyugdíjban töltött évek száma a felnőtt élettartam legfeljebb egyharmada lehet Összehangolt nyugdíjkorhatár-emelést javasol az EU-tagállamoknak az Európai Bizottság. Brüsszel várhatóan még az augusztusi uniós törvényhozási szünet megkezdése előtt közzéteszi azt a zöld könyvet, amelyben többek között radikális korhatáremelést is javasol. Nyugdíjkorhatár 40 év. A Financial Times Deutschland értesülése szerint az irányadónak szánt új szabály értelmében úgy kellene meghatározni a korhatárt, hogy nagy átlagban a nyugdíjban töltött évek száma ne haladja meg a várható teljes felnőtt (tehát 18 éves kortól számított) élettartam egyharmadát. Korhatáremelés nélkül "alacsonyabb nyugdíjak és magasabb nyugdíjjárulékok fájdalmas kombinációjára lehet számítani" – fogalmaz a bizottsági zöld könyv tervezete. Jelenleg a tényleges nyugdíjba vonulási életkor az EU átlagában alig több, mint hatvan év. A törvényi korhatárok ennél jellemzően magasabbak ugyan, de sok tagállamban elterjedt a korkedvezményes nyugdíjba vonulás. Ezzel az unió jókora lemaradásban van, hiszen a világ fejlett gazdaságait tömörítő OECD átlagában a férfiak esetében 63, 5, a nők körében pedig 62, 3 év a tényleges nyugdíjba vonuláskori átlagos életkor.
Jó hír, hogy még az államilag támogatott nyugdíjcélú megtakarítási formák között is létezik olyan, amellyel ezt megvalósíthatjuk. A nyugdíjbiztosítások esetében ugyanis a szerződéskötéskor érvényben lévő nyugdíjkorhatár betöltése minősül a szerződés lejárati időpontjának! Azaz mindazok, akik még idén kötnek nyugdíjbiztosítást, biztosak lehetnek abban, hogy 65 évesen hozzáférnek a megtakarításukhoz, függetlenül attól, hogy időközben miként változott az állami nyugdíjkorhatár! (Más konstrukciók azonban teljesen ki vannak szolgáltatva a nyugdíjkorhatár emelkedésének, ezért ebből a szempontból is kulcsfontosságú a körültekintő választás. ) Mennyi pénzt lehet összegyűjteni idős korunkra? Egy évtizeden belül 70 év lesz a nyugdíjkorhatár - vélik magyar cégvezetők. A legfrissebb felmérések szerint a magyar emberek átlagosan kb. havi 20-30 000 forintot tesznek félre a nyugdíjmegtakarításaik keretein belül. Most megnéztük, várhatóan mennyi pénzük lesz azoknak a megtakarítóknak, akik különböző életkorokban kezdték el az öngondoskodást. Az eredményeket az alábbi ábra szemlélteti.
KÁROLYI KERT KÖLCSEY UTCA 8800 NAGYKANIZSA MAGYARORSZÁG
Hein elképzelése szerint született meg a csipketerasz melletti neobarokk, teraszos elrendezésű kertrész, amelynek uralkodó motívuma a második szinten kialakított rondó volt, ez szőnyegágyszerű kiültetést kapott, ívét a sétány külső oldalán nyírt sövény kísérte. A szórt burkolatú sétányokat virágszegély választotta el a gyepfelülettől. A díszudvar átalakítása során került elhelyezésre a nyolcszög alakú medence az egytálcás réz szökőkúttal. A gyepfelületet puszpángkiültetés tagolta, a díszmedence szélét virágkiültetés szegélyezte. Az oszlopfolyosók lábazata előtt nyírt sövényt alakítottak ki előterükben gömb alakú cserjékkel. A kerthez hozzácsatolt, területileg lényegesen nagyobb részt az ún. vadaskert vagy fácános jelentette. Új oldal. Ebben az egységben fekeketfenyőt telepítettek erdőszerű állományban. Valószínűleg Hein átalakítási munkálataihoz kapcsolódóan két sziklakertet, alpinétumot is létesítettek a kertben. Ezek egyike a kastélytól északkeletre helyezkedik el, a másik a kastélytól délre, közvetlenül a díszkert és a vadaskert határán.
A terület őrzésének biztosítására kétlakásos gondnoki házat emeltek a kastélytól délkeletre. (Folytatjuk. ) (Forrás: Ombódi Ildikó - Fatsar Kristóf: A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély kertjének története, Budapest, Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., 2015. )
A kert másik emblematikus eleme a kerti pihenő, azaz a gloriett. A karcsú oszlopokon nyugvó építmény a csipketerasz melletti teraszokról feltáruló látványnak is meghatározó eleme volt. A kerti pihenőt a szigetre vezető fahídon és csónakon is meg lehetett közelíteni. A fehérvárcsurgói birtok Károlyi József 1934-ig tartó birtoklása alatt élte második virágkorát. Károlyi József halála után a birtokon 1920-ban született fia, Károlyi István örökölte. István 25 éves koráig élt a kastélyban megözvegyült édesanyjával, majd az államosítás következtében teljes vagyonát elvesztette. 1947-ben családjával Franciaországba emigrált, 2009-ben Párizsban hunyt el. Károly kert étterem. A Károlyi-kastély és kertje 1945-től a rendszerváltásig Az 1945-ös államosítás gyökeres változást hozott a birtok életében. A kastélyt először a Fővárosi Gázművek üdülőjeként hasznosították, 1950-től görög és macedón menekült gyerekek otthona volt, 1955 és 1979 között pedig az Állami Gyermeknevelő Intézet vette birtokba. Az államosítást követő években a kastély és a kert állapotán nem lehetett negatív változásokat látni, a hanyatlás az 1950-es évektől vált érzékelhetővé: a kertről leválasztották a tótól délkeletre fekvő területet, amelyet építési telkeknek parcelláztak fel.