A folyékony ablaktörlőket télen is értékelni fogja, mert alkalmazásuk után kevésbé jeges az ablak, és nem pazarol annyi időt a reggeli fagy eltávolítására az ablakról. Folyékony ablaktörlők alkalmazása a szélvédőre A folyékony törlőkendők alkalmazása előtt nagyon fontos az előkészítés. Az ablaknak tökéletesen tisztának kell lennie, mentesnek minden szennyeződéstől, egyenetlenségtől, rovartörmeléktől stb. Javasoljuk, hogy legalább egy jó minőségű autósamponnal mossa le az ablakot. Az ideális eljárásról ebben a cikkben olvashat, azaz tisztítsa meg az ablakot a Dodo Juice Menthol Cleanerrel, majd polírozza ki a Dodo Juice üvegfényezővel. Ez nem szükséges, de ajánlott a folyékony törlők maximális működése és tartóssága érdekében. Alkalmazás előtt rázza fel a flakont, majd csavarja le a kupakot, és vigye fel a csomagolásban található applikátorra. Olajos szélvédő tisztítása almaecettel. Ezután vigye fel a szélvédőre, és hagyja, hogy a folyékony ablaktörlő körülbelül 5-10 percig száradjon. Ha teljesen megszáradt, polírozza ki a szélvédőt mikroszálas ruhával.
A koszos, szennyeződésekkel, zsíros lerakódásokkal és szétkent bogarakkal teli szélvédő akadályozhat a szabad kilátásban, ami akár balesetveszélyes helyzetet is teremthet. A szélvédőtisztítás látszólag nem tűnik túl bonyolult feladatnak, sokak számára mégis nehézséget okoz úgy lepucolni az üveget, hogy valóban folt- és csíkmentes legyen. A Glassdoctor szerint az egyik aranyszabály, hogy a szélvédőt mindig utoljára kell hagyni, vagyis csak azután szabad nekiesni, hogy kívül-belül kitakarítottad az autót, de komoly jelentősége lehet annak is, hogy milyen tisztítószert használsz. Máris mondjuk a részleteket. Készülj fel! Olajos szélvédő tisztítása gyuri bácsi. A szélvédőtisztítást lehetőség szerint árnyékos helyen, olyan időpontban kell végezni, amikor nincs annyira meleg. Ezzel megakadályozhatod, hogy a tisztítófolyadék még azelőtt elpárologjon, hogy kifejthetné hatását. Ha megfelelőek a körülmények és elszántad magad, készíts elő minden eszközt, amire szükséged lesz. A munkához célszerű elkülöníteni pár tiszta ruhát, melyeket még nem használtál más felületek tisztításához.
Főoldal Rólunk Kapcsolat Belépés Regisztráció AKKUMULÁTOR ALKATRÉSZKERESŐ ALKATRÉSZEK VEGYES KAROSSZÉRIA VEGYES OLAJOK ADALÉKOK ÉS ZSÍROK FELSZERELÉS IZZÓK ABLAKTÖRLŐLAPÁT SLICK 50 Ön itt jár: Kezdőlap > Szélvédő tisztítás Ablaktörlőlapát
Pest Megyei Hírlap (1957-1995) A Pest Megyei Hírlap 1957. május 1-én indult, a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest Megyei Bizottsága és a Megyei Tanács napilapjaként. A lap főként megyei témákkal, kérdésekkel és aktualitásokkal foglalkozott, és mind belső tartalmában, mind külső megjelenésében is színvonalas megjelenésre törekedett. A lap induláskor 5-6000-es éldányszámban jelent meg, de pénteki napokon, amikor a váci és a ceglédi mutáció is megjelent, már 9000 számot nyomtattak. Később a nagy népszerűségnek köszönhetően a korábban a heti egy alkalommal megjelenő nagykőrösi és a ceglédi mutáció hamarosan már kétnaponta olvashatták a térség lakói. Az újság mutációs kiadásai 1957 és 1991 között jelentek meg, és a mutációs számokban a városok hírlapjai a térség számára egy egyoldalas lapot nyomtattak. Az Érdi hírlap 1980-1991-ig hetente, a Ceglédi hírlap 1959-ig hetente kétszer, 1959-től naponta, a Gödöllői hírlap 1980-tól naponta, a Nagykőrösi hírlap 1957-1959 hetente kétszer, 1959-től naponta, a Monori hírlap 1959-1961-ig hetente és 1961-től naponta, a Váci hírlap 1957-1959 hetente, 1959-1961 hetente kétszer és 1961-től naponta, és kezdetben heti rendszerességgel szentendrei és abonyi mutáció is megjelent.
A Pest Megyei Hírlap, egy 1960-ban kiadott száma, amely főként megyéket érintő témákról, mezőgazdaságról és egyéb aktualitásokról szóló cikkekből áll, többek között tartalmaz egy olyan cikket is amelyben Mátrai-Betegh Béla első rádiójátékáról adnak hírt. Mátrai-Betegh Béla (Budapest, 1914. április 3. – Budapest, 1981. május 15. ) magyar újságíró, dramaturg, rendező, színikritikus hagyatékának részét képező dokumentum. A publicism of the Hungarian journalist, dramaturgist, director and theatrical critic Béla Mátrai-Betegh (Budapest, 3 April 1914 – Budapest, 15 May 1981)
Másrészt pedig meg kellett szólaltatnia, szavakba kellett foglalnia a helyet, ahol él, azt a vérvalóságot, amelyet mint fotóriporter képekben már rögzített, s amelyről azt írja: "Mindaz, amit az országot járva és bejárva egyik csücskétől a másikig látok, hallok, megtudok, az elképeszt, megráz, megsemmisít, felkavar, [... ] mintha csak azért törekedtem volna én megélni ezeket az élményeket, hogy bebizonyosodjék, ezidáig hazugságban éltem. " Az újságnál heti két riport volt a norma, s Nádas a normát túlteljesítve a riport, a riportnovella, a tárca, a tárcariport, a tárcanovella, a jegyzet, a nyílt levél, a glossza, a tudósítás és az interjú műfajaiban fedezte fel Magyarországot. Alig hiszem, hogy lett volna még egy olyan írónk, aki pontosabban, átfogóbban ismerte volna a Kádár-kori szocializmust, mint ő. Ez a tudás azonban jószerivel teljesen az ő magántulajdona maradt. A Pest Megyei Hírlap ot a fővárosban nem terjesztették, a véleményformáló elit azt sem tudta, hogy létezik, Nádas meg nem dicsekedett vele, hogy mit csinál.
[4] 1995. február 4-én, a XXXIX. évfolyam 30. számaként jelent meg utoljára. Mellékletei [ szerkesztés] A lap összeállításakor figyelembe vették az egyes nagyobb települések és vonzáskörzetük hírigényének kielégítését, ezért olyan - jellemzően egy-két oldalas - mellékletekkel terjesztették az újságot, melyek az adott régióval kapcsolatos információkat foglalták össze. Ceglédi hírlap: 1959-ig hetente kétszer, 1959-től naponta Érdi hírlap: 1980-1991-ig hetente Monori hírlap: 1959-1961-ig hetente, 1961-től naponta Nagykőrösi hírlap: 1957-1959 hetente kétszer, 1959-től naponta Gödöllői hírlap: 1980-tól naponta Váci hírlap: 1957-1959 hetente, 1959-1961 hetente kétszer, 1961-től naponta Úgynevezett álmutációk is megjelentek: Buda-vidék, Tápióság, Dunatáj, Dabas és vidéke. [5] Digitális hozzáférés [ szerkesztés] A lap korábban megjelent számait a Pest Megyei Könyvtár digitalizálta 2017-ben, ezek a Hungaricana portálon ingyenesen hozzáférhetők. [6] Főszerkesztők [ szerkesztés] 1957–1960 szerkesztőbizottság 1960–1963 Bácskai László (1962-ig felelős szerkesztőként) 1963–1971 Suha Andor 1971–1978 Lőkös Zoltán 1978–1988 Sági Ágnes 1988–1991 Bárd András 1991–1992 Tallós Emil 1992–1995 Vödrös Attila Jegyzetek [ szerkesztés]