átmeneti jelleggel ők is korlátozásokat vezetnek be. "A kisnyomású kútoszlopokon maximum 20 liter, a nagyteljesítményű kútoszlopokon maximum 150 liter üzemanyag tankolható egy tranzakció során. Kannába, illetve egyéb külső edényzetbe kizárólag piaci áron vásárolható üzemanyag, egy tranzakció során maximum 10 liter" – írták.
Adatvédelmi áttekintés Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
Címlapkép: Getty Images
József Attila: Szabad ötletek jegyzéke JORDÁN TAMÁS előadásában József Attila 1936 májusában a Japán kávéházban maga elé tett egy füzetet és nekilátott teleírni azt. Akkoriban, mint neurotikus beteg, Gyömrői Edit kezelése alatt állott. A pszichoterápiában ma is használatos eszköz a beteg írásainak elemzése. Ilyenkor az a feladat, hogy a páciens írjon ki magából mindent, írjon megállás nélkül, ha mást nem, olyan szavakat, melyek az előző szóról jutnak eszébe. Ezért a "szabad ötletek" kifejezés a címben. Két ülésben - mert az írást később otthon fejezte be. Jordán Tamás önállóestjét 1987-ben mutatta be a Radnóti Miklós Színpadon, ahol tíz évig volt műsoron az előadás. Jordán Tamás utánozhatatlanul személyes értelmezésével és előadásával ebbe a ritkán megmutatott, védtelenül lemeztelenített lélekbe engedi bepillantani a nézőket - illetve mindjárt két alkotó ember vívódásait láttatja egyszerre. A tőle megszokott drámai erővel éli, gondolkodja a József Attila-i sorokat - egy-egy versnek, amellyel kiegészül az asszociációs feljegyzés előadása, többféle megközelítését is megmutatja.
Szerző: Csikós Erzsébet A 10. Ördögkatlan Fesztivál zárónapjának estéjén a Mokos Pincészet kellemes klímájú színháztermében Jordán Tamás Kossuth és Jászai Mari-díjas színész, rendező, színigazgató, egyetemi docens és érdemes művész Szabad ötletek jegyzéke című önálló estjét tekinthették meg az érdeklődők. A nagy hőség ellenére sokan voltak kíváncsiak az egyáltalán nem szokványos előadásra. Jordán Tamás – Fotó forrása: Ördögkatlan Fesztivál József Attila 1936-ban Gyömrői Edit pszichoanalitikus kezelése alatt állt neurotikus betegként, akibe a költő – a nő tudta nélkül – reménytelenül szerelmes volt. A pszichoterápia egyik módszere, hogy a terapeuta által adott füzetbe a páciens kiírjon magából mindent megállás nélkül, amelynek elemzése közelebb hozza a beteg megértését segítségül szolgálva a terápiás folyamat során. A költő – talán Gyömrői Edit tanácsára, talán saját indíttatásból – legbensőbb érzéseivel, élményeivel, indulataival és fájdalmaival írta tele és olyan szavakkal, amelyek éppen eszébe jutottak szabadon, egymásra asszociálva.
00cm, Magasság: 20. 00cm Súly: 0. 20kg Kategória: József Attila: Szabad-ötletek jegyzéke két ülésben 9 Stoll Béla: Jegyzetek. Bevezetés 51 Jegyzetek az egyes sorokhoz 64 József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3. ) huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt lemondással, felnőttként szembesült a meg nem értéssel és öngyilkossága körül is találhatóak ellentmondások. akár 40% akár 60% 30% 30%
A füzetet a Japán kávéházban kezdte el a költő, majd otthon fejezte be, ezért lett a címe Szabad ötletek jegyzéke két ülésben. Az előadás kezdete előtt Jordán Tamás beavatta a közönséget az est születésének történetébe, a speciális előadásmód miértjébe és mikéntjébe. A művész mindig is szeretett József Attila verseket szavalni és hosszú ideje vágyott egy önálló estre. 1980-ban találkozott először a Szabad ötletek jegyzéké vel, amely olyan elementáris hatást gyakorolt rá, hogy biztos volt benne, ezt a közönségnek mindenképpen meg kell mutatni, mégpedig olyan formában, amely kifejezi a benne rejlő intimitást, a személyes jelleget, mint mikor egy jó barátnak beszéli ki a problémáit az ember a konyhában egy pohár bor mellett. A sokáig tiltott írást kezdetben csak versekkel teletűzdelve engedték nagy nehezen előadni, amely Amit szívedbe rejtesz címmel 10 évig ment a Radnóti Miklós Színházban. A versek végül benne maradtak az előadásban és úgy olvadnak be a szövegbe, hogy észre sem vesszük, hogy azok nem különálló művek, de tartalmilag és érzelmileg szervesen kapcsolódni tudnak a mondanivalóhoz.
József Attila segítségével mindannyiunk szorongását, vágyait is feltárja brutális őszinteséggel, lehetetlenné téve a szégyenlős elfordulást.
A szinkrontolmács készülék alkalmazása – amelynek során a művész egy mikroportba beszél halkan, a közönség pedig fejhallgatón keresztül hallgatja – valóban olyan hangulatot teremt, mintha kettesben lennénk a költővel és a színésszel, mintha csak nekünk mesélné el fájdalmait egy baráti beszélgetés alkalmával. A szöveg időnként felkavaró és felzaklat, vágyakkal és indulatokkal teli, szexuálisan túlfűtött, néhol humoros és megnevettet, máshol megbotránkoztató és nyomdafestéket nem tűrően káromol mindent, ami szent és sérthetetlen, az Istent, a nőt, az anyát, és azt a Gyömrői Editet, aki gyötrelmeinek okozója volt. Olyan beavatás ez egy ember legmélyebb titkaiba és belső világába, amely nagyfokú érzékenységet kíván meg és teljes odafigyelést a másikra és önmagunkra egyaránt, amellyel azonosulni tudunk és arra a felismerésre vezet, hogy mindannyian hasonlóak vagyunk. Azonosak a problémáink, ugyanolyan dolgoknak örülünk és ugyanazok miatt bánkódunk, lényegünk valójában egy. Életünk és megelégedettségünk, boldogságunk középpontjában az a vágy áll, hogy tudunk-e és merünk-e szeretni és szeretve lenni, valamint az, hogy problémáinkkal, tetteinkkel és elkövetett hibáinkkal, netán bűneinkkel mennyire tudunk szembenézni.