"Köszönöm neked a hagymát és a fokhagymát, amit Ferrarából küldtél. A király akkor sem örült volna jobban, ha igazgyöngyök lettek volna. " Ettől az időtől kezdve lesz a hagymából a legfontosabb magyar zöldségféle. Mátyás király kedvenc gyümölcse a füge volt, melyet szintén Beatrix honosított meg Magyarországon. A királyné kedvenc csemegéje állítólag a liletojás volt. Bár tömegesen pusztították őket, még mindig maradt ebből a csodálatos kismadárból, amelynek tojása az egyik legkiválóbb ínyencség. A 15. és 16. században, amikor éppen szezonja volt, a piacon több liletojást lehetett találni, mint tyúktojást. A tisztaságáról híres visegrádi ásványvizet csöveken vezették a királyi palotába. Mátyás király, akinek mesébe illő tettei mindmáig megmaradtak a nép ajkán, gyakran bekukkantott a konyhába, eltréfálkozott a szakácsokkal, sőt néha még segített is nekik valamilyen különleges étel elkészítésében. Bár lehet, hogy ez is csak legenda. század, s ezen belül Mátyás uralkodásának korszaka, a magyar történelemnek és a magyar gasztronómiának is aranykora volt.
Beatrix és Mátyás lakodalmán ezüst szökőkutakból ömlött a vörös és fehérbor, és aranytányérokon szolgálták fel a vacsorát a vendégeknek. A meghívottak - régi római szokás szerint - egy jókora négyszögletű asztalt ültek körül. Először gyömbérrel, szerecsendióval, borssal és egyéb fűszerekkel ízesített, különféle párolt húsokat szolgáltak fel. Ezután a vadpecsenye került az asztalra: fácán és pávasült, majd mindenféle sült hal és pástétom, végül különleges nyalánkságok és gyümölcsök következtek. A fiatal nemes urak megtiszteltetésnek tekintették, ha szolgálatot teljesíthettek a vacsorázóasztal körül - ők szeletelték fel a húst és szolgálták fel a különböző fogásokat, sőt gyakran ők voltak a kóstolók is. Egy kódexben, amely jelenleg a Müncheni Állami Könyvtárban található, négy olyan recept is fennmaradt, amelyet annak idején gyakran szolgáltak fel Mátyás király asztalánál. A pontyot például a következőképp készítették el az udvari lakomák számára: először roston megsütötték a halat, aztán mézeskalácsot és zsömlét főztek meg borban, és átnyomkodták egy szitán, majd almát és körtét adtak hozzá, és pürévé törték az egész masszát.
szerző: Anna180 szerző: Ayeshakiss szerző: Balgabr Mátyás kvíz 2. szerző: Pocsikemoke szerző: Egerbocs szerző: Palfianiko1095 szerző: Kulcsarneizsoil Mátyás anyja szerző: Balazsedus Mátyás király szókereső szerző: Theriveryt Mátyás országa szerző: Kollar8 szerző: Weliohv Mátyás szókeresõ Mátyás udvarában szerző: Iskolahetvehely Mátyás mondák szerző: Moraa szerző: Kkozsu Anagramma szerző: Peksandor76 Mátyás uralkodása mátyás király Akasztófa Mátyás Corvinái szerző: Szeklara
Itt jelent meg A franciaországi változásokra című híres epigrammája is, amelynek zárósora – "Vigyázó szemetek Párizsra vessétek! " – szólássá vált. Hasonló hangvételű műveiért 1793-ban állását elvesztette, a lapot is betiltották. A következő évben azzal vádolták meg, hogy részt vett a Martinovics-féle jakobinus mozgalomban, ezért letartóztatták, s bár nem találták vétkesnek, versei és a per során hirdetett elvei miatt egy év várbörtönre ítélték. 1796-ban szabadult Kufsteinből, és a bécsi "bankóhivatalhoz", majd 1805-ben a kamarához került, ebben az évben vette feleségül Baumberg Gabriella osztrák költőnőt. Vigyázó szemetek Párizsra vessétek – avagy pénzbírsággal, vagy anélkül a gyűlöletbeszéd ellen? - Jogi Fórum. 1809-ben, mikor Napóleon bevonult Bécsbe, egykori kufsteini rabtársa, Maret francia államtitkár kérésére Batsányi lektorálta (és radikálisan átfogalmazta) Napóleon magyarokhoz szóló kiáltványát, amelyben a császár szakításra hívott fel a Habsburgokkal. A franciák visszavonulásakor Batsányi Párizsba ment, ahol Maret nyugdíjat szerzett neki. Napóleon 1815-ös bukása után az osztrákok letartóztatták, egy évet ült Spielbergben.
Világszerte alkotók sokasága dolgozott és dolgozik ma is azon, hogy szellemi-lelki táplálékot nyújtson a karanténban lévőknek – miközben az előadóművészek egzisztenciális szempontból a járvány legnagyobb vesztesei közé tartoznak. Május 19-én, a Klímaváltozás Nemzetközi Akciónapján a magyar kulturális élet prominens szereplői is csatlakoztak a párizsi felhíváshoz, elsőként Gryllus Dorka, Pokorny Lia, Réti Adrienn, Szinetár Dóra, Udvaros Dorottya színészek és Bojár Iván András művészettörténész. Üdvözölnek minden olyan törekvést, amely tudatosan környezetkímélő országgá teszi hazánkat.
A fogságból felesége közbenjárására szabadult ki, de veszélyes elemként Linzbe száműzték. Batsányi majdnem harminc évig, 1845. május 12-én bekövetkezett haláláig élt itt szűkös anyagi körülmények között, rendőri felügyelet alatt. A Magyar Tudományos Akadémia csak 1843-ban választotta levelező tagjává (amit nem fogadott el), haláláról a közvélemény csak két évvel később értesült. Batsányi korának egyik legképzettebb és legműveltebb írója volt, jól ismerte a külföldi irodalmat és tudományos törekvéseket. A Magyar Museum élén mint hivatott irodalomszervező lépett fel, A fordításról című tanulmányában azt hirdette: lehetséges más nyelvekből tartalom és forma szempontjából is hű átültetés. Ő maga egész életében dolgozott az ossziáni dalok fordításán, e munkájából hét részlet maradt fenn, s életében négy jelent meg. A magyar nyelv ápolására már Bessenyei György előtt javasolta egy magyar tudós társaság megalapítását. Költészete kezdetben a nemesi romanticizmust képviselte, erősen hatott rá a barokk poétika és a német rokokó is.