Nem is olyan régen még, a gluténérzékenység elsősorban a cöliákiával (a köznyelvben lisztérzékenység néven ismert betegséggel) kapcsolatosan került szóba. Az elmúlt évek során azonban számos olyan beteget regisztráltak, akiknél a gluténérzékenység annak ellenére vált feltételezhetővé, hogy speciális vizsgálatok eredményei a cöliákia lehetőségét kizárták. Ennek megfelelően az új betegség neve: "nem cöliákiás glutén szenzitivitás" - NCGS (Non coeliac gluten sensitivity). Persze maga a tünetegyüttes nem ennyire újkeletű. Az első nem cöliákiás glutén szenzitivitásra utaló eset körülbelül harminc éve vált ismertté. Azóta egyre gyakrabban írtak olyan betegekről, akik bár nem voltak cöliákiások, a gluténmentes diéta panaszaikat mégis enyhítette. Jelek, hogy nem ehetünk glutént | Házipatika. A tapasztalatok szerint a tünetek többségüknél visszatértek, amikor újra glutént tartalmazó ételeket fogyasztottak. Olvastad már? Cöliákiád van? Biztos? Egy új betegség? Az esetek számának folyamatos emelkedésére való tekintettel a betegséget 2012-ben hivatalosan is bejegyezték a gluténnal összefüggésbe hozható betegségek közé.
Az elmúlt tíz évben vált ismertté nem-cöliákiás glutén szenzitivitás (NCGS) néven a gluténérzékenység azon csoportja, melyet a cöliákia, vagyis lisztérzékenység szokásos vizsgálati módszereivel nem lehet kimutatni – hívta fel a figyelmet Dr. Fuszek Péter, az I. Sz. Belgyógyászati Klinika egyetemi adjunktusa. A gluténérzékenységnek ez a formája szintén okozhat hasi panaszokat, a kórkép kiváltó oka és pontos lefolyása azonban korlátozottan ismert az orvostudomány számára. Az NCGS többeket érint, mint a lisztérzékenység, becslések szerint a lakosság 7-12 százalékát, vagyis több százezer embert Magyarországon. Az autoimmun eredetű lisztérzékenység jól körülhatárolható, évtizedek óta ismert kórkép, mely hazánkban hozzávetőlegesen a lakosság egy százalékát érinti. Lényege, hogy a táplálkozás során bevitt glutén egyik összetevője, a gliadin kóros immunválaszt vált ki a szervezetben. A gyulladásos immunfolyamat következménye, hogy a vékonybél nyálkahártyája károsodik, a bélbolyhok ellaposodnak, elsorvadnak, vagy akár teljesen eltűnhetnek, így a tápanyagok nem tudnak kellő mennyiségben felszívódni a szervezetben – fejtette ki Dr. Fuszek Péter.
Búza (gabona) allergia A búza allergia az egyetlen olyan glutén-függő betegség, mely allergiás eredetű. Az immunrendszer a búzában található gliadin fehérje ellen antitesteket kezd termelni, melynek következtében a szervezetben megemelkedik a búzaliszt specifikus immunglobulin-E, azaz IgE szint. A búza allergia lehet étel-, légúti-, és kontakt allergia, ezért a tünetek is különbözőek lehetnek: jelentkezhetnek légúti, gyomor-bélrendszeri és bőr panaszok is. Specifikus tünetek nincsenek, a jellegzetes allergiás reakciók figyelhetők meg: ajak, nyelv illetve a torok duzzanata, puffadás, hasi fájdalom, hányás, hasmenés, orrfolyás, orrviszketés, tüsszögés, fulladás (pék asztma), csalánkiütések, viszketés, szemviszketés, vagy akár anafilaxiás sokk. Mi a teendő gluténérzékenység gyanúja esetén? Ha bizonyos ételek fogyasztása után tartós, vagy visszatérő panasz a hasi fájdalom, hasmenés vagy a puffadás, akkor gyanakodhatunk arra, hogy ezek az étkezéssel, a gluténtartalmú ételek fogyasztásával függhetnek össze.
Szerző: Budai Allergiaközpont, Dr. Sárdi Krisztina, belgyógyász, gasztroenterológus A régóta ismert lisztérzékenység mellett ma egyre gyakrabban találkozunk a nem-cöliákiás gluténérzékenység elnevezéssel is, amely egy változatos tüneteket okozó, egyre több embert érintő betegséget jelöl. A két kórkép közti eltérést dr. Sárdi Krisztina, a Budai Allergiaközpont belgyógyász, gasztroenterológus orvosa magyarázza el érthetően. Gyakoribb, mint a lisztérzékenység A nem-cöliákiás gluténérzékenységet (NCGS) az 1980-as években írták le először. Az NCGS diagnózisát olyan betegeknél használjuk, akiknél tüneteket okoz a glutén fogyasztása, de a vizsgálatok nem igazolják sem a lisztérzékenységet (cöliákiát), sem pedig a búzaallergiát. Az érintettek számát kutatások alapján 2-6% körül becsülik a teljes népesség körében, ám mivel jelentősen aluldiagnosztizált betegségről van szó, a betegek száma vélhetően ennél magasabb. Az NCGS tehát több embert érint, mint a lisztérzékenység (cöliákia), melynek előfordulása 1% körülire tehető, ezért fontos, hogy ismerjük és felismerjük a tüneteket!
Összességében elmondható tehát, hogy a kutatási alanyok beszámolói szerint szignifikáns összefüggés nem volt kimutatható a panaszok jelentkezése és a gluténbevitel között, továbbá hogy a nem-cöliákiás gluténérzékenységben szenvedők nem voltak képesek azonosítani mikor kaphattak gluténtartalmú ételeket. A kapott eredmények arra engednek következtetni, hogy habár számos tünet megjelenését a gluténfogyasztással indokolják, ezt a jelen kutatási eredmény szakmailag nem támasztja alá. Amennyiben szeretnéd kipróbálni a növényi alapú táplálkozást csatlakozz a 7 napos vegán kihívás programhoz, vagy kérj privát mentorálást. Cikkreferátumot írta: Szijj Alexandra LEGYÉL TE IS PATRONÁLÓ! Ha tetszett a cikk és szeretnél gyakrabban hasonlókat olvasni, illetve szívesen hallgatod a Vegán Morzsák Podcast csatornát, akkor támogasd a szerkesztőség bővítésének lehetőségét egy kávé árával a Patreon oldalunkon: Hivatkozások: (1) Moleski SM, Shah A, Durney P, Matthews M, Kaushal G, Smith C, Koons KC, Rubin E, Casey P, Miller R, Miller C, Jawairia M, Hasan A, DiMarino AJ.
Forrás: Wikimedia Commons Ifj. Bertényi Iván előadásában azt vizsgálta, volt-e az uralkodóval szembeni tisztelettudó dicséretek mögött valós politikai tartalom, azaz az 1867-es kiegyezés utáni felívelő korszakban mit köszönhettek a magyarok Ferenc Józsefnek. Szász Zoltán, történész a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének volt vezetője, Ferenc Ferdinánd, a Ferenc Józsefet végül nem követő trónörökös és a magyarok meglehetősen feszült viszonyát elemezte. Az esemény a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.
Gerő András arra is rámutat, hogy a kiegyezést a magyarság részéről nem követte teljes érzelmi azonosulás. Azt még a kiegyezés magyar hívei is elismerték, hogy választások idején a magyarlakta körzetekben a "Kossuth apánk" volt a fő hívószó, a királyra, vagy a Monarchiára való bárminemű utalás nélkül. Mindez azonban Gerő szerint nem jelentette a rendszer elutasítását, hiszen az gazdasági fellendülést, polgárosodást és modernizációt teremtett. A kötet rendkívül érdekes részei a magyar "ellenzék" és az uralkodó viszonyát bemutató fejezetek, melyekből kiderül, hogy a korszak kurucos, hazafias, csupán a szimbolikus politikai gesztusokra építő magyar ellenzéki politikusai valójában az egykori labancoknál is nagyobb labancok voltak. Hazafiasságuk csupán szavakban és jelképekben nyilvánult meg, míg a háttérben, a valós politikai döntések meghozatala során eszük ágában sem volt az uralkodóval ellentétes álláspontra helyezkedni. Ezzel szemben Ferenc József, ahogy a szerző fogalmaz, "még meztelenül is nyert": szándékai, politikai alapelvei évtizedek óta nyilvánvalóak voltak.
374 oldal 3200 Ft ISBN: 978-615-5118-38-8