A mai modern cirkuszművészetben olyan önálló számok is megjelennek, mint a kosárlabda show, fitness labda szám, motoros kaszkadőr show és freestyle futball bemutató. Az Artistaképző 2016 óta a Nagy Sportágválasztón is képviselteti magát. Az artista képzés és a cirkuszművészet gerincét olyan korábbi sportolók alkotják, akik korábban valamely művészi, vagy pontozásos sportágat űztek. A Cirque du Soleil tagja lett az élsportolók közül a háromszoros olimpikon Supola Zoltán, majd 2005 óta Bánhegyi Kata, aki háromszoros világ- és ötszörös Európa-bajnok ugrókötelező. Fehér tenyér (Hajdu Szabolcs, 2006, részlet) - YouTube. Kelemen Tamás korábbi tornász és műugró Európa bajnoki résztvevő is a híres kanadai társulat tagja. 2019-ben pedig a Ferencváros korábbi junior Európa-bajnok bronzérmes tornásza Boncsér Krisztiánt szerződtette a leghíresebb újcirkusz. Hasonló témát dolgozott fel Hajdu Szabolcs filmje a 2006-ban készült Fehér tenyér is, ahol a korábbi tornász Dongó Miklós a tornát befejezve Las Vegas-ba szerződik, hogy a nagyérdeműt szórakoztassa.
Kádár-nosztalgia és ügynökügy a filmvásznon írta Nikodémus Hónapok óta egy új magyar sorozat tartja izgalomban a közvéleményt – s nem csupán a filmrajongókat, hanem a szélesebb közéleti nyilvánosságot is. Az HBO gyártásában elkészült A besúgó körüli felhajtás többek között arra is rámutat, mennyire feldolgozatlan még a magyar történelem közelmúltja. "Tetszettek volna forradalmat csinálni" – Antall József, az 1989-es rendszerváltozás utáni első magyar miniszterelnök bonmot-ja tökéletesen összefoglalja a demokratikus átalakulás mély ellentmondásosságát. Vér egyrészt nem fojt, elszámoltatás másrészt alig történt, és a nagy, néplélek-mozgató katarzis is elmaradt. Az elmúlt három évtized olvasható az akkor elmulasztott esélyek visszaperlésének történeteként is, s talán épp ezért felemás a témában született magyar filmtermés. Hiszen míg 1956 öröksége egyértelműnek tűnik, a megtorlást követő évtizedek értékelésében legalább három generáció néz egymással farkasszemet. Susu bolondság Nem véletlen, hogy a rendszerváltozás után csupán szűk egy évtizeddel születik meg az első vérbeli "Kádár-mozi. "
Belénevelték, hogy a tornász nem felesel, nem nyavalyog, nem vág pofákat és nem kérdez, csupán végrehajtja az utasításokat, mert azok útján fejlődhet – és juthat a csúcsra. Bizonyára ennek is köszönhető, hogy a filmben – akárcsak a valóságban – negyven kisfiú közül csak egyből lesz olyan tornász, aki sikerekre van hivatva. A többi nem bírja… "Mindenképpen sok lemondással jár az élsport, de ezeket az élet más területein visszakapja az ember: lesz közösségtudata, kialakul benne a küzdőszellem, az akarat, és a tanulásban is kitartóbb lesz – tette hozzá Gál Róbert. – Bár én éppen nem azok közé tartozom, akiken a kemény módszerek segítenek, engem egy-egy biztató szó, pozitív gondolat mindig jobban motivált, mint a büntetés. " A moziban több neves tornász is szerepet kapott, többek között az athéni olimpiai bajnok Kyle Shewfelt, aki a filmben az edzővé lett tornászfiú kanadai tanítványának szerepét játssza. Sportoló létére színészként is remekül bevált, hitelesen alakította a rakoncátlan tanítvány, majd a világbajnokságot nyerő – a 2002-es debreceni tornász-vb ugrásdöntőjét rekonstruálták Marius Urzicával és társaival – tornász szerepét.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A betegjog egyik legvitatottabb területe az önrendelkezési jog, ami azt jelenti, hogy a beteg részt vesz az életét érintő döntéshozatalban, lehetősége van előzetesen nyilatkozni az esetleges életmentő, életfenntartó orvosi ellátások visszautasításáról. Élő végrendelet: a beteg életét érintő legfontosabb döntés Az "élő" végrendelet (living will) kifejezést először a jogirodalomban Luis Kutner használta 1969-ben. A kifejezés angolul is nagyon szerencsétlen, hiszen a végrendelet a halál utáni rendelkezés eszköze, a living will esetében pedig az egyén nem a halála utáni időpontra, hanem a cselekvőképességének elvesztését követő (rendszerint, de nem feltétlenül a halált röviddel megelőző) időpontra vonatkozóan rendelkezik, erre utalna az "élő" jelző. A jelzős szóösszetétel azonban azt a benyomást kelti, mintha a végrendelet "élne", ami nyilvánvaló fogalomzavar lenne.
A személyes adatok védelméhez való jogot információs önrendelkezési jognak nevezzük. Magyarországon az alkotmány 59. §-a a személyes adatok védelméről szóló törvény elfogadását a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatához köti. A személyes adatok védelméről szóló törvény (1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról)célja annak biztosítása, hogy személyes adatával mindenki maga rendelkezzen. Személyes adataiba bárki betekintést nyerhet, róluk tájékoztatást kérhet, kérheti személyes adatainak helyesbítését, törlését. Az adatvédelmi nyilvántartásba bárki betekinthet, az abban foglaltakról feljegyzést készíthet, kivonatot kérhet. Tehát az információs önrendelkezési jog lényege, hogy az egyén maga rendelkezhet személyes adatairól, valamint, hogy meghatározhatja, hogy ki ismerheti meg azokat, és kinek és miképpen kell a tudomására hozni őket. Az adatvédelmi törvény az egészségügyi adatokat a különösen érzékeny adatok között említi és fokozott védelmüket írja elő, felismerve azt, hogy az egészségügyi adatokat bizalmi jellegük, valamint a számítástechnika széles körű elterjedése miatt fokozott oltalomban kell részesíteni, ugyanakkor ezen adatok kezelése az egészségügyi ellátás során elengedhetetlenül szükséges.
A megfelelő formai kritériumok alapján megszületett visszautasítás is csak akkor érvényes azonban, ha egy háromtagú orvosi bizottság a beteget megvizsgálja, és egybehangzóan nyilatkozik arról, hogy a beteg döntését annak következményei tudatában hozta meg, illetve, hogy a betegség az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül halálhoz vezet vagy gyógyíthatatlan. A betegnek az orvosi bizottság nyilatkozatát követő harmadik napon - két tanú előtt - ismételten ki kell nyilvánítania, hogy visszautasítja az életmentő vagy életfenntartó beavatkozást. Amennyiben a beteg nem járul hozzá az orvosi bizottság vizsgálatához, a kezelés visszautasítására vonatkozó nyilatkozata nem vehető figyelembe akkor sem, ha ezt megerősítette. A beteg nem utasíthatja vissza az életfenntartó vagy életmentő beavatkozást, ha várandós és előre láthatóan képes a gyermek kihordására. A cselekvőképes személy - cselekvőképtelensége esetére - megnevezheti azt a személyt, aki dönthet helyette az egyes vizsgálatok és beavatkozások visszautasításáról.
A másolás díja azonban nem lehet a szokásos áraknál lényegesen magasabb. A törvény emellett előírja, hogy a kórházból elbocsátott betegek számára zárójelentést kell készíteni. Az egészségügyi dokumentumokról szóló tájékoztatónk itt érhető el. Az orvos beszélhet-e bárkinek a betegségemről? Az orvosok és valamennyi egészségügyi dolgozó köteles bizalmasan kezelni a betegekkel kapcsolatos információkat. Orvosi titoknak számít minden, ami a megbetegedéssel, a vizsgálatokkal és a gyógykezeléssel kapcsolatos. A gyógyítás érdekében más egészségügyi intézményekben bele tudnak tekinteni a beteg adataiba egy központi rendszeren keresztül, de a beteg, ha azt szeretné, az ügyfélkapun keresztül be tudja állítani, hogy ne legyenek elérhetőek ezek az adatok. Az egészségügyi ellátók által elérhető adatok azonban mindenki más számára titkosak. Az orvosi titoktartás része az is, hogy a beteg jogosult arról nyilatkozni, kinek adható felvilágosítás egészségi állapotáról, illetve kik azok, akiket kimondottan nem szeretne, ha tájékoztatnák.
2012. szeptember 8-án az orvos gond nélkül világra segítette a kislányát, de a szülés után Semente asszony sebészeti beavatkozásra szorult. A férje mint meghatalmazottja ebbe beleegyezett. Ám a műtét során komplikáció adódott, és az orvos vértranszfúziót javasolt. A felesége nevében Semente úr ezt nem fogadta el, összhangban a felesége orvosi ellátására vonatkozó előzetes rendelkezésével. Az orvos sikeresen elvégezte a műtétet vértranszfúzió nélkül, de Semente asszony hemoglobinszintje a műtét után jelentősen lecsökkent. Kérelem benyújtása a felsőbírósághoz Semente asszony még felépülőben volt a műtét után, amikor 2012. szeptember 13-án a legidősebb bátyja kérelmet nyújtott be Namíbia Felsőbíróságához. Azt indítványozta, hogy őt jelöljék ki Semente asszony törvényes gondnokaként az asszony férje helyett, és így ő dönthessen az egészségét érintő kezelésekben. Anélkül, hogy értesítették volna Semente asszonyt vagy a férjét a kérelemről, a bíróság a távollétükben megtartotta a tárgyalást, és az asszony gondnokának a bátyját nevezte ki.