A nagy érdeklődésre való tekintettel a sétát megismételjük decemberben is! Hol rejtőzik Budapest legapróbb kávézója? Hány lépést kell tennie Szindbádnak, hogy esernyőhöz jusson? Óbuda Fő tere hatalmas átalakuláson ment keresztül az 1800-as évektől, mi pedig végigjárjuk, hogyan lett a lóvasút egyik megállójából élhető, autók nélkül sétálható tér és hogyan lett a Fő tér 2. épülete egykori kereskedőházból mára közösségi tér. Belopakodunk a közönség előtt máskor rejtett színhelyekre ebben az impozáns házban, és egy röpke épületbejárással századok életét vesszük sorra macskakőtől stukkóig. A séta végén az időutazás résztvevői az Esernyős barátságos udvarában egy forró teára is vendégeink! Az épületbejáráson szájmaszk használata a zárt terekben kötelező! Jegyek kizárólag elővételben kaphatók a következő linken keresztül: Jegyet vásárolok
1766-ban az óbudai uradalom teljes egészében visszakerült a kincstárhoz. Ekkor lett a mai Fő téren szállása a prefektusnak (a mai Fő tér 4. szám alatt). 1780-ban a frissen ide került Katonai Ruházati Bizottság kezdeményezésére a piac is átkerült ide. A városháza csak jóval később, 1834-ben költözött át, a mai városháza helyén állt egyemeletes klasszicista stílusú épületbe. A tér neve ekkor lett Rathhaus Platz (Városháza tér), majd Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesülése után Stadthaus Platz, hogy megkülönböztessék a budai és a pesti Rathaus Platztól. A városháza épületét a 20. század elején építették át, a ma is látható épület 1906-ban készült el és máig is polgármesteri hivatalként funkcionál. Mi az a A az ország elsőszámú zenei esemény naptára. Itt minden közelgő eseményt, koncertet, fesztivált megtalálsz, amikre akár azonnal jegyet is vásárolhatsz! A koncertek mellett zenei híreket is olvashatsz, továbbá mindent megtudhatsz együttesekről és helyszínekről is. Minden koncert egy helyen, ez a Hírlevél és ajánlás Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy tájékoztathassunk a legfrissebb eseményekről és akciókról.
2022. április 13., 10:10 A Pók utcai nemes nyárfák (96 darab) mára közvetlen élet- és balesetveszéllyel fenyegetnek, bőven túl vannak a vágásérettségükön. Pótlásukra 96 őshonos, nagy lombkoronájú és nagy termetű fafajt ültetünk el. Mint minden élőlény esetében, a fáknál is eljön az elpusztulásuk ideje. A Pók utcai nemes vagy hibrid nyárfák (Populus ×euramericana) az európai és észak-amerikai nyárfák keresztezésével jöttek létre. A nyárfák fatestszerkezete gyenge minőségű puhafa, vágásfordulójuk 15–30 (40) év. A II. világháború alatt, főleg Budapest ostromakor, a lakossága éhezett és fázott, így az akkori városvezetés az emberélet mentése miatt engedélyezte a közfák kivágását és eltüzelését. Később, a kommunista diktatúra városrészmegújításai, szanálásai és panelépítései szintén nem kímélték a fákat. Már ekkor igény merült fel a kopár paneldzsungelek közti fásításra. Az akkori igény gyorsan növő, nagy árnyékot adó fák iránt volt, amit könnyű szaporítani. Így esett a választás az euramerikai hibrid nyárra (Populus ×euramericana), a japán nyárra (Populus simonii) és (ritkábban) a berlini nyárra (Populus ×beroliensis).
A sikeres tanuláshoz kellő alvásra van szükség Az is "Az Év Honlapja" indulói között Előző cikkünkben bemutattuk nektek a Himaláját, itt található a Föld legmagasabb pontja, a Csomolungma, vagy más néven Mount Everest. A Csomolungma név tibeti eredetű jelentése: a Föld isten asszonya, a világ anyja. Elsőként 1852-ben egy indiai matematikus Radhanath Sikdar, állapította meg, hogy a Csomolungma a Föld legmagasabb hegye. Az angolszász országokban elterjedt nevét, a Mount Everestet egy másik felfedezője után kapta, Sir George Everest után. Az angolok csak később tudták meg, hogy a csúcsnak már van neve, ráadásul a francia hittérítők térképein már 1733-ban szerepelt a tibeti név. Végül mindkét név használatban maradt. Rengeteg felmérés készült, ám mind közül a legpontosabb valószínűleg egy 2005-ös, amiben csak a sziklákat vették figyelembe, a rajtuk lévő jég és hótakaró nélkül. A felmérés szerint a Csomolungma 8844, 4 ± 0, 21 méter magas. Ráadásul a tektonikai lemezek folyamatos mozgása miatt évente 3–5 millimétert nő, és 27 mm-rel mozdul el északkelet felé.
A 19. században Crawford nyitotta meg a Himalája-kutatók sorát és ő volt az első, aki annak néhány óriásával Európát megismertette. Követték őt munkájában Manning, Hodgsen és Herbert, Fraser, Moorcroft és Trebeck, Vigne, Falconer, Jacquemont, Thomson, Hooker, a Schlagintweit-testvérek, Cunningham, Waugh, Déchy és különösen a punditök. Az első magyar, aki feljutott a csúcsra, a felvidéki Demján Zoltán volt 1984 -ben. Első magyar állampolgárként az erdélyi Erőss Zsolt érte el a csúcsot 2002. május 25-én. A föld legmagasabb pont a mousson Net hu előrejelzés radar Exatlon hungary 44 adás teljes Arany nike fülbevaló 2016 A field legmagasabb pontja 3 80 nap alatt a föld körül játék - munkaügyi központ tanfolyam Foto: 1. A Föld nem gömb alakú Tévedés ne essék, nem vagyok lapos-Föld csoport párti. Egyszerűen csak arról van szó, hogy ideális állapotban gömb alakú lenne, de a gravitációs erők torzítják hihetetlenül szabálytalan alakúra. Például az egyenlítő mentén erősen domborodik, a sarkak mentén pedig homorú, így egyáltalán nem nevezhető szabályos gömbnek.
Még a 19. század elején a Himaláját gleccsermentesnek tartották; később azonban felfedezték a gleccsereket. Alsó végüktől messze fekvő számos morénára is akadtak, vagyis hosszuk változott a múltban. Délen a Himalája főleg tercier kőzetekből ( kréta, jura időszak) áll, amelyeket paleozoikumi rétegek, azután gneisz, csillám- és egyéb palák követnek. Az Indus környékén ismét a tercier az uralkodó. A legmagasabb csúcsok gneiszből és gránitból állanak. Vízrajz [ szerkesztés] A Himalájában számos folyóvíz ered; azon nagyobb folyók száma, amelyek a déli láncot áttörik, 9, míg az északi láncon csak 2 folyik keresztül. Még nagyobb azonban azon vizek száma, amelyek a déli lánc déli lejtőjén fakadnak. Tavakban az egész hegység meglehetősen szegény. Kasmirban van az Ualar, Manasz Bal és Dal. Egyéb tavak a Palgu, Csamtodong, Palte, a fentebb említett Manaszarovar és Rakusz-Tal, végül a Co-Moriri. Éghajlat [ szerkesztés] Az éghajlat a magasság szerint változó; míg a hegység tövében a forró égöv melege trópusi növényzetet fakaszt, a csúcsokon a sarkvidék temperatúrája az uralkodó.
A tengerek mélysége Az ókortól kezdve egészen az első világháborúig a tengerek mélységének meghatározására egyszerűen egy súllyal ellátott kötelet használtak. A kötelet egyszerűen a vízbe engedték, majd miután elérte a tenger fenekét, kihúzták és megmérték a hosszát. A módszer ugyan nem volt a legpontosabb, de sokáig az egyetlen módszernek számított. Ezt használta például a HMS Challenger is, amikor 1872-ben útra indult, és az elkövetkező 4 év alatt 700 000 tengeri mérföldet tett meg. (1 tengeri mérföld pontosan egyenlő 1852 méterrel). De amikor a Csendes-óceán nyugati részére érve rutinszerűén 140 mérföldenként vízbe engedték köteleiket, a kötélre kötött súly egyre hosszabb ideig süllyedt, és csak akkor lazult meg, amikor 8 kilométeres mélységbe ért. Sokáig ez számított a Föld legmélyebb pontjának, de azután egy 20. századi felfedezésnek köszönhetően még ennél is nagyobb mélységeket sikerült felfedezni. Azt a berendezést, amely hanghullámokat használt a tenger mélységének meghatározására, már 1913-ban szabadalmaztatták ugyan, de tökélesítésére csak a második világháború során került sor.
Matias PIZARRO / CALADAN OCEANIC – IMO / AFP Oswaldo Ulloa chilei kutató (j) és Victor Vescovo (b) 2022 januárjában, egy csendes-óceáni merülés után. Vescovóval az IFLScience legújabb küldetéséről előtt készített interjút. A kalandor korábban minden óceán legmélyebb pontját elérte, és mind a hét kontinens legmagasabb pontjára feljutott. Emellett a világ legmélyebben nyugvó roncsához is lemerült. Nem Vescovo az első, aki az űrben és a bolygó legmélyebb pontjánál, a Challenger Deepnél is megfordult, de így is bekerült a Guinness Rekordok Könyvé be, hiszen a Csomolungma csúcsára és a Challenger Deephez is eljutott. Vescovo nevéhez több izgalmas expedíció is fűződik, 2022 januárjában például a Csendes-óceánba merült le Oswaldo Ulloa chilei kutatóval. Ekkor érték el az Atacama-árok legmélyebb, 8 ezer méterrel a felszín alatt lévő részét, ahol korábban ember még nem járt. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg.