Lenyűgöző látni, ahogy Rembrandt a megfelelő kompozíciót keresi" – nyilatkozta Taco Dibbits, a Rijksmuseum igazgatója. Rembrandt Éjjeli őrjárat (1642) című festménye és az újonnan felfedezett előkészítő vázlatot tartalmazó nézet. Forrás: Rijksmuseum Az aláfestett vázlat megfelel Rembrandt spontán megközelítésének, amellyel közvetlenül a vászonra komponált. Ez a felfedezés csak azért volt lehetséges, mert az új technológiák lehetővé teszik, hogy minden eddiginél pontosabban átnézzék a festékrétegeket, és a legapróbb részletekig elemezzék a Rembrandt által használt anyagokat. A művész barna alapozót alkalmazott, a nyers vázlatához pedig magas krétatartalmú bézs színt használt. Eddig még nem fedeztek fel más olyan festményt Rembrandttól, amely ilyen típusú festékkel készült volna. Előkészítő vázlatot fedeztek fel Rembrandt Éjjeli őrjárat című festménye alatt - Portfolio.hu. "Minden egyes új részlet egy új betekintést enged Rembrandt alkotói folyamatába. A vizsgálat által megismerhetjük az eredeti ötletet, a gondolatmenetet, valamint az anyagi és művészi választásait. Egy ilyen mindenre kiterjedő megközelítés még néhány évvel ezelőtt is lehetetlen lett volna, ami azt jelenti, hogy az Éjjeli őrjárat egy új mérföldkőnek számít a festészet tanulmányozásában.
A kép címe egészen prózai módon az lett, hogy Schutters van wijk II onder leiding van kapitein Frans Banninck Cocq, ami annyit jelent, hogy a második kerület milíciája Frans Banninck Cocq kapitány vezetésével, és ez, lássuk be, még a 17. századi holland clickbait-standardek mellett sem volt különösebben figyelemfelhívó. Nem úgy maga a kép, ami Rembrandt minden zsenialitását magán hordozta: a szokásos, statikus és unalmas katonai csoportképek helyett mozgalmas volt, dinamikus, elképesztően részletgazdag, és egészen fantasztikus fény-árnyék hatásokat mutatott. A művész direkt erre játszott rá magával a kompozícióval is, a csoportot úgy beállítva, hogy egy sötét udvarból masíroznak ki éppen a napsütötte utcára. Restaurátorok vizsgálják a festményt 2019-ben – Fotó: Freek van den Bergh / AFP Tekerjünk előre 150 évet az időben: Rembrandt már rég halott, viszont a holland aranykornak nevezett (művészet)történelmi korszak legnagyobb festőjeként ünneplik, a művei vagyonokért kelnek el. Elképesztő: mesterséges intelligencia segítségével rekonstruálták Rembrandt híres festményét. Ekkor, a 18. század végén ragadt rá az Éjjeli őrjárat elnevezés a festményre, egyes források szerint angol, mások szerint francia műgyűjtő körökben.
Az ok egészen banális: addigra a kép annyira bekoszolódott, illetve a festéket borító lakkréteg annyira elsötétedett, hogy éjszakainak tűnt tőle az egész környezet. Egészen az 1940-es évekig kellett várni, hogy egy komolyabb restaurálás során kiderüljön, a megtisztított festmény valójában nappali jelenetet ábrázol. A kép azonban ekkor már rég világhírű volt, így a neve is megmaradt. Kicsit több lett, maradhat? Az Éjjeli őrjárat történetének másik bizarr epizódja, amikor 1715-ben az eredeti helyéről, az amszterdami Kloveniersdoelenből áthelyezték a városháza egyik dísztermébe. Sajnos a hely, amit kinéztek neki, kisebb volt, mint maga a kép, így elég barbár megoldáshoz folyamodtak a mesteremberek: addig vagdostak le a széléből, míg elég kicsi nem lett a festmény a neki kiszemelt falfelülethez. A kép bal széléről 60, a jobb oldaláról 7, a tetejéről 22, és az aljáról 12 centi lett az enyészeté, ezek a vászondarabok nem is maradtak fenn, valószínűleg kidobták, vagy újrahasznosították őket. Rembrandt ekkor már nem élt, de talán jobb is, hogy nem kellett tudomást szereznie a műve megnyirbálásáról.
Elképzelhető, hogy lesz olyan nap, amikor az átlagnak megfelelő értékeket – február végén 0 fok az átlag körüli hőmérséklet, s egy hónap alatt 5 fokot emelkedik – mérünk majd, de nem ez a jellemző. Mint mondja, módszereik nem alkalmasak arra, hogy tíz napnál előbbre lássanak, s megbízható előrejelzést készítsenek, leginkább a légköri folyamatok kiszámíthatatlansága miatt. Egyetlen jó hírrel azonban mégis szolgálhatunk. Turista Magazin - Most megtudhatod, mikor jön a tavasz. A több évnyi tapasztalat szerint, ha ilyen szabályosan viselkedik a tél, várhatóan a tavasz is így gondolja majd, vagyis március közepe felé jó eséllyel beköszönthet a szép idő. Korábbi márciusok: kaptunk meleget, hideget Márciusi hó akkor sem jó, ha zsákban viszik keresztül a határon – olvasható Réthly Antal Időjárási események és elemi csapások Magyarországon című művében. Az időjárás megjósolásában nagy szerepe van a népi bölcsességeknek is, amelyek többnyire az évek során megfigyelt időjárási jellemzőkből, a sokéves átlagra támaszkodva alakultak ki. Így a hónap elején rendszerint enyhül az idő, ám Gergely, 12-én "megrázhatja a szakállát".
A folytatásban azonban a szerdai hidegfrontot már egy újabb fordulat követi, az áramlás ismét északira vált – mondja a Molnár László meteorológus, a Kiderü munkatársa. Betör a tavasz Ezzel pedig hűvösebbre fordul az idő, de a múlt heti kemény mínuszok nem térnek vissza. Éjszakánként országszerte fagypont alatti, -1 és -6 fok körüli értékeket mérhetünk, napközben 6-10 fok között lesznek a maximumok. Említésre méltó mennyiségű csapadék a következő egy hétben sehol nem várható, és ez igen rossz hír. Aszály van Magyarországon, nagyon sok nedvesség hiányzik a talajból: a hétfői eső is mondhatni elenyésző, jelentősebb csapadék csak a Tiszántúlon esett. Mikor érkezik a tavasz?. Az Agronaptá hosszabb távú előrejelzése szerint a folytatást az enyhülés és a melegedés szóval jellemezhetjük a leginkább. Jelen adatok alapján március 22. környékéig tart a mostani hideg idő, utána "betör" a tavasz. Ez a gyakorlatban éjszakánként nulla fok körüli hőmérsékleteket, napközben átlagosan 14-15 fokot jelent, és még márciusban elérhetjük a 20 fokos maximumot.
Február másodikához, Gyertyaszentelő napjához több szokás is tartozik. Ezen a napon szentelik meg a szentmiséken az erre szánt gyertyákat. A néphagyomány szerint, ha február 2-án a medve előjön a barlangjából és meglátja az árnyékát (azaz napsütéses idő van), akkor visszabújik még téli álmot aludni, mert még hideg jöhet. De ha borús felhők takarják az eget, az a maci számára azt jelenti, hogy már lassan vége a télnek. Illusztráció – Barnamedvebocsok a JuraParc állatparkban (Fotó: MTI/EPA/Jean-Christophe Bott) Február másodikához, Gyertyaszentelő napjához több szokás is tartozik. Mikor jön a tavasz 17. Ehhez a naphoz a fenti keresztény ünnep mellett számos néphiedelem is kötődik: Ekkor osztották a papok a "Balázs-áldást", mely minden torokbetegségtől megvédte az áldást kérőt – írta a Magyar Tudományos Akadémia honlapja. Úgy vélték, hogyha február másodikán jó idő van, akkor későn tavaszodik. Ahogy a mondás is tartja: "Gyertyaszentelőkor inkább a farkas ordítson be az ablakon, minthogy a Nap süssön". A másik, legismertebb néphagyomány szerint, ha február 2-án a medve előjön a barlangjából és meglátja az árnyékát (azaz napsütéses idő van), akkor visszabújik még téli álmot aludni, mert még hideg jöhet.
Főleg ha figyelembe vesszük azt is, hogy amikor-e "megfigyelések" születhettek, és gyökeret verhettek a köztudatban, a klímaváltozás még nem írta át az időjárásunkat: a február kőkemény téli hónap volt, 2-án a tavasz még messze volt. Van azonban egy másik, logikusabb magyarázat. A Kárpát-medencében decemberre és januárra is nagyon jellemző a ködös, felhős, szürke idő. Végre! Ekkor érkezik a tavasz hazánkba. Az igazi "nyomasztó", sötét tél. A téli napfordulótól távolodva azonban februárban már jól érzékelhetően nő a világos periódus hossza, és időjárásunk sajátsága, hogy »oszlik a szürkeség« is, azaz számottevően emelkedik a napsütéses órák száma – fogalmaz a a szakember. Hozzáteszi: ez lelkileg érthető módon felüdülést jelent, fokozza a tavasz iránti vágyat. Christophe Perelle / Biosphoto / Biosphoto via AFP Nem is "úgy" alszik Tovább árnyalja a képet a téli álom fogalma. A legtöbben ugye arra gondolunk, hogy valamikor ősszel az állat bevackolja magát, és hibernációban vészeli át a fagyos, táplálékhiányos időszakot, majd a természet ébredésével "felébred", aktivizálja magát.
2011. 02. 22 21:26. - Inkább decembert idézi az időjárásunk, mint február végét. Egy biztos, nagyon unjuk már a telet, hiszen korán kezdődött, novemberben már leesett az első tartós hó. Ám hiába búcsúztatták hétvégén több városban is a telet, a következő tíz napban biztosan télies marad az időjárás. Erősödni fog az éjszakai lehűlés, a nappali hőmérséklet pedig csak kevéssel haladja majd meg a nulla fokot. Mikor jön a tavasz 1. Tovább... Hiába volt enyhe, napos hétvégénk, és, úgy tűnik, elhamarkodottan örültünk február elején a medve prognózisának is – február 2-án nem volt árnyéka a medvének, a népi időjóslás szerint ez azt jelenti, hogy a tél már nem tart sokáig –, a következő napokban téli arcát mutatja majd időjárásunk. Fagyos reggelekre és fagypont körüli délutáni hőmérsékletekre kell számítanunk, éjszaka -4, -10 fok (csütörtök éjszaka lesz a mélypont), nappal 0 fok. Ha nem is lesz zord az időjárás, mindenesetre a sok évi magyarországi átlagnak megfelelően alakulnak majd a hőmérsékleti értékek. "Nincs abban semmi rendkívüli, hogy február végén -7, -10 fokot is mérhetünk, ennél nagyobb ingadozások, sőt, szélsőségek is beleférnek a mérsékelt éghajlati övbe " – mondta el megkeresésünkre Török László meteorológus, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa.
Ilyenkor kerül sor a gyertyaszentelésre is. A hagyományos néphit szerint a pap által megszentelt gyertya megvédi a gonosz szellemektől a csecsemőket, a betegeket, a halottakat – írta a Wikipédia. Mikor jön a tavasz teljes film. Az észak olasz népi szólásokban e napon a medve mellett a farkas is "időjósként" jelent meg. Észak-Amerikában pedig az újkori bevándorlók az ott élő erdei mormotát tették a február 2-ai népi hiedelem tárgyává, olyannyira, hogy ez a nap "az erdei mormota napjaként" (Groundhog Day) is ismert. Ezeket a hiedelmeket a meteorológusok nem igazolják. Forrás: