Macska ivartalanítás – miért fontos? Felelős állattartónak mindenképpen ivartalanítania kell macskáját, amennyiben azt nem tenyésztési céllal tartja. Ennek okai a következők: 1. Közismert, hogy Magyarországon a kóbor, gazdátlan állatok száma rendkívül magas, holott ezekben a statisztikákban nincsenek benne azok az egyedek, amelyeknek ugyan van gazdája, de nem kapják meg a szükséges gondoskodást. Ne szaporítsuk tovább az ilyen állatok számát! Ha esetleg el is tudnánk ajándékozni egy-egy kiscica almot, akkor inkább menjünk el egy menhelyre és segítsünk a már megszületett és szenvedő állatokon, minthogy újabbakat segítsünk a világra! 2. Általános jelenség, hogy a nőstény macskatartók szembesülnek a túlszaporodás problémájával, de a kandúrok gazdái erről nem vesznek tudomást. Pedig a gazdátlan, sanyarú sorsú kiscicák megszületéséért ők éppoly felelősek! 3. A nem ivartalanított állatokkal igen nehéz együtt élni. A nőstény macskák viselkedése ivarzáskor megváltozik, izgatottak, hempergőznek, hangosan nyivákolnak és sokkal többet ürítenek vizeletet a lakás legkülönbözőbb szögleteiben.
Számtalan előnnyel jár a macskák ivartalanítása. Minden bizonnyal több előnnyel rendelkezik, mint hátránnyal. Azonban sok tévhit kering az eljárás hatásával és elvárásaival kapcsolatban. A macska ivartalanítását érdemes még azelőtt elvégezni, amíg az állat eléri az ivarérettséget. Nőstény macskák esetében az ivartalanítás hat hónapos kor előtt, hím macskáknál pedig kilenc hónapos kor előtt érdemes elvégezni. A macska túl korai ivartalanítása növelheti a húgycső elzáródás kockázatát, különösen a hím macskák esetében. Mivel a cicák többségénél hat hónapos korukra már minden értelemben teljesen érettnek minősülnek, jobb az ivartalanítást ekörül elvégezni. Az ivartalanítástól a hím macskák nem fognak reagálni a női hormonok illatára. A nem ivartalanított nőstények háromhetente mennek át egy-egy tüzelési (ún. hívási) cikluson. Ahogy a becenév is sugallja, ilyenkor a nőstény macskák rendkívül hangosan próbálják a hímeket magukhoz vonzani. Az ivartalanított macskák jobban szeretik az embereket, és általában nyugodtabbak, ragaszkodóbbak gazdáikkal és más háziállatokkal szemben is.
Tudta ön, hogy a kóbor macskák száma Magyarországon milliós nagyságrendű? Egy nősténytől és egy kandúrtól hét év alatt 420. 000 leszármazott születik!!! Ma már az egész világon ajánlják a nem tenyésztésre szánt macskák ivartalanítását. Az átlag nőstény macska 6-8 hónaposan válik ivaréretté. Az ivarzás nem egész évben folyamatosan történik, a macska un. szezonálisan poliösztruszos állat, ami azt jelenti, hogy januártól szeptemberig folyamatosan vannak ciklusaik, akkor is, ha nem találkoznak kandúrral. Ekkor átlag 3-4 hetente ivarzik. Ezt a tulajdonos onnan veszi észre, hogy az állat sokkal kedvesebb lesz, folyamatosan nyávog és hempereg a földön. Az ivarzó nőstényeknek a kandúrokkal ellentétben nincsen kellemetlen szaga, nőstények a hangos nyávogáson kívül gyermeksíráshoz, sikolyokhoz hasonló hangokkal zavarják a környék nyugalmát. A nőstények ilyenkor kilométerekről vonzzák a kandúr macskákat, amelyek mindig készen állnak a párzásra. A kandúrok rendszeresen verekednek egymással, hogy elnyerjék a nőstények kegyét.
A macskák ivartalanításának egyetlen hátránya, hogy a cicák többé nem lesznek képesek szaporodni. Ez általában csak akkor jelent igazi problémát, ha macskákat tenyészt valaki. Ellenkező esetben a cicák túlszaporodásának megelőzése, valamint a hosszabb és egészségesebb élet lehetővé tétele szempontjából az ivartalanítás a legjobb ajándék, amit macskájának biztosíthat az ember. A beavatkozás számos előnnyel jár. Sajnos nagyon sok téves információ van ezzel kapcsolatban, ezért fontos, hogy alaposan utánajárjunk a dolgoknak. Nem szabad az első információt elhinni, utána kell járni, de esetleg még a szakértők véleményét is kikérhetjük!
Mindezektől a problémáktól az ivartalanítással mentesülhetünk, és több betegség rizikója is csökkenthető: Az emlődaganatok az öt évesnél idősebb, nem ivartalanított nőstény kutyák leggyakoribb daganatos megbetegedései közé tartoznak, ritkábban macskákon is előfordulhatnak. Az emlődaganatok megelőzése érdekében az ivartalanítás ténye mellett annak időpontja és a szuka életkora is jelentősen befolyásolja a megelőzés hatékonyságát. Az első tüzelés jelentkezése körüli életkorban elvégzett ivartalanítás bizonyítottan csökkenti az emlődaganatok kockázatát. A műtétet még az első ivarzás előtt vagy az első tüzelés utáni második hónaptól de mindenképpen a második tüzelés előtti időszakban ajánlott elvégezni. Idősebb állatokban nem ritka a lappangva kifejlődő gennyes méhgyulladás (pyometra), amely gyógykezelés nélkül halálos kimenetelű. Bár 3 évesnél fiatalabb tenyészállatoknál gyógyszeres terápia is szóba jöhet, többnyire a petefészkek és a méh műtéti eltávolítása a legbiztonságosabb megoldás. Sajnos az idős, beteg állatok altatása és műtétje jóval nagyobb kockázattal jár, mint a fiatal korban megelőző céllal elvégzett ivartalanítás.
2. tévhit: Az ivartalanítás traumatizálja a macskát Az igazság az, hogy a macskák (illetve általában minden házikedvenc) nem érzik magukat szomorúnak, amikor megfosztják őket nemzőképességüktől. Szaporodásuk elsődleges oka a fajfenntartás. Néhány héttel a szülés után a macskák szoptatják és nevelgetik kiscicáikat, aztán egy kis idő múlva már magukra hagyják utódaikat. Ráadásul a kandúroknak fogalmuk sincs róla, hogy apák lettek, ezért nem is veszik ki részüket a nevelési folyamatokból. Az ivartalanítás negatív pszichológiai hatásai tehát egyáltalán nem igazak. 3. tévhit: az ivartalanítás veszélyes Az ivartalanítás sebészeti beavatkozásai az állatorvosi területen a leggyakrabban elvégzett műtétek közé tartoznak, tehát rutin-műtétek. Biztonságos, és nem tart sokáig. Az eljárás után az állatorvos fájdalomcsillapítót ír fel a gyógyulási folyamat felgyorsításához. A műtéttel kapcsolatos szövődmények egyáltalán nem gyakoriak. Főleg akkor, ha a gazdi betartja a műtét után előírtakat, javaslatokat.
Az állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni. d) Összefoglalás A fentiek alapján a kisvállalati adóra való áttérés kapcsán a következőket kell vizsgálniuk a már működő társasági adóalanyoknak/egyszerűsített vállalkozói alanyoknak: a) az adózó működési formája alapján jogosult-e az adónem választására? b) az átlagos statisztikai állományi létszám (a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámával együtt) az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt? c) az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétel (a kapcsolt vállalkozások bevételével együtt), továbbá a mérlegfőösszeg várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot? d) az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adó- és vámhatóság véglegesen (jogerősen) nem törölte? e) naptári éves az adózó? Ha ezen kérdésekre megerősítő válasz adható, akkor › érdemes a vállalkozás várható eredményei és a következő évekre tervezett osztalék, illetve tőkeműveletek alapján áttekinteni az várható adókötelezettség alakulását, továbbá › szükséges a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság választásának állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentése, amely lényegében év közben is bármikor megtehető.
Emellett az adóalap-meghatározás módja lehetővé teszi, hogy a vállalkozás vagyonának növelésére (így beruházásokra és készletek vásárlására) fordított eredmény ne növelje az adóalapot, így kedvez a gyorsan növekvő vállalkozásoknak, és koncepcionálisan is lényegesen egyszerűbb a társasági adónál. Az adónem szabályait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv. ) tartalmazza. b) Kinek érdemes a kisvállalati adót választania? A kisvállalati adózásra való áttérés egyedi mérlegelést igényel. Javasolt megvizsgálni a kisvállalati adóra való áttérés lehetőségét azon jogosult vállalkozások esetében, amelyeknél a személyi jellegű kifizetések jellemzően meghaladják a vállalkozás nyereségét, illetve amelyek a nyereségük visszaforgatásával, vagy tőke bevonásával jelentős fejlesztések végrehajtását tervezik. Felhívják a figyelmet azonban arra, hogy kisvállalati adó alanyai részéről nincs szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség, így részükről a kötelezettség gyakorlati képzésessel történő teljesítése sem értelmezhető.
Ennek következtében a kisvállalati adóalanyok nem tarthatnak igényt a szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettséggel összefüggő normatív csökkentő tétel (vagy annak egy részének) visszaigénylésére. c) A kisvállalati adó választására jogosultak köre A Katv. alapján a kisvállalati adó alanya lehet › az egyéni cég, › a közkereseti társaság, › a betéti társaság, › a korlátolt felelősségű társaság, › a zártkörűen működő részvénytársaság, › a szövetkezet és a lakásszövetkezet, › az erdőbirtokossági társulat, › a végrehajtó iroda, › az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda, › a szabadalmi ügyvivői iroda, › a külföldi vállalkozó, › a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy.
Az érintetteknek összességében 24 milliárd forintnyi adót takaríthatnak meg jövőre. A napokban elektronikusan mintegy 57 ezer cég kap személyes tájékoztatást az adóhivataltól arról, hogy jövőre megéri a kivát választania, ezek a vállalkozások ugyanis becsült számítások alapján legalább tíz százaléknyi közterhet spórolhatnak - mondta Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár az MTI-nek. A Pénzügyminisztérium által megállapított számítási módszer alapjául a korábbi évek beszámolói, bevallásai szolgálnak. A próbaszámításokat a 2020-as évre várható eredmények alapján azonban minden cégnek érdemes elvégeznie. A döntésben a tárca kiva kalkulátora segít - mondta Izer. Szinte biztosan a kiva a legjobb választás ott, ahol a cégvezető már most látja, hogy jövőre a bértömeg nagyobb lesz a nyereségénél, vagy a cég növekedésre fordítja vissza a nyereségét. A kiva a leggyorsabban növekvő adófajta. Kisadózó Vállalkozások Adózása 2013. - Új adónemek - Pénzforgalmi elszámolás - Adóreggeli a NAV szakértő előadóival Dátum időpont: 2012.