fejlesztéspolitika;NFÜ;Miniszterelnökség; 2014-01-01 09:24:00 Megszűnik a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) jogutódlással január elsejével, az uniós fejlesztési programok végrehajtása a szaktárcákhoz kerül, míg a források felhasználását a Miniszterelnökség koordinálja. Az Országgyűlés december 17-én adott felhatalmazást a kormánynak, hogy rendeletben állítsa fel az új fejlesztéspolitikai intézményrendszert. A parlament részletszabályokat nem határozott meg az új fejlesztési intézményrendszerre. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára korábban azt közölte az MTI-vel, hogy a fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakításáról hozott döntéseknek megfelelően az átalakulás folyamata augusztus elsején kezdődött, amikor az NFÜ felügyelete a Miniszterelnökséghez került. A Miniszterelnökségen belül egy központi koordináló szervet hoznak létre, amely ellenőrzi majd a 2014-2020 közötti hét évre felvázolt pályának az alakulását. Ebben a végleges szerkezetben történik majd a 2007-2013-as időszak programjainak kifuttatása, illetve a 2014-2020-as időszak tervezése és végrehajtása - mondta a helyettes államtitkár.
A jelenlegi heti ütem azonban nem haladja meg a húszmilliárdot sem - írja a hétfői Világgazdaság. április 16. 09:44 Az idén 75 milliárd forint jut K+F+I támogatásra Cséfalvay Zoltán szerint a magyar vállalkozásoknak fel kell készülniük arra, hogy minél több forrást tudjanak megszerezni az Európai Unió kutatás-fejlesztési keretprogramjából 2014 után. február 28. 19:14 Népszabadság: A fejlesztési ügynökséghez kerül a 4-es metró Szigorúbb kontrollt gyakorolna a kormány a 4-es metró beruházása fölött, a projekt felügyelete pedig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) irányította Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez kerülne - írja csütörtöki számában a Népszabadság. 2011. november 17. 06:53 Ajánlataink
Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Megszűnik az NFÜ, Népszabadság, 2014. január 1. Források [ szerkesztés] Az NFÜ honlapja, a kapcsolódó jogszabályok és a hivatal ügyrendje Külső hivatkozások [ szerkesztés] A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja Gyorsítósáv honlap Támogatott projektek google maps alapú térképe Archiválva 2020. november 25-i dátummal a Wayback Machine -ben
A megszűnő fejlesztési ügynökség szakembereit nem küldik el, közülük 350 az egyes minisztériumokhoz kerül, 300 főt pedig a Miniszterelnökség foglalkoztat tovább.
Gyurkovics Tamás lett az NFÜ kommunikációs igazgatója, miután Lantos Gabriella, a pozíciót betöltő szakember a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumhoz (NFGM) ment, ahol a közpolitikai igazgatói feladatokat látja el. A jövőben Lantos Gabriella felel majd az egyes intézkedések előtti társadalmi egyeztető folyamatokért. Ahogy arról korábban beszámoltunk Gyurkovics Tamás március 24-én távozott a Miniszterelnöki Kabinet kormányzati kommunikációs igazgatói székéből és csatlakozott az NFÜ-höz. Akkor még kommunikációs vezetői pozícióban Lantos Gabriella alá tartozott és elsősorban a stratégiai kommunikációért volt felelős. Az NFÜ június elsejével kinevezett kommunikációs igazgatójának feladata és felelősségi köre hasonló lesz elődjéhez vagyis a NFÜ kommunikációjáért és az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez kapcsolódó kommunikációért felel majd.
Irányító Hatóságok, melyek közreműködnek az operatív programok véglegesítésében, a szükséges dokumentumok kidolgozásában, és azoknak az Európai Bizottsággal történő egyeztetésében. Részt vesznek a költségvetés tervezésében, valamint közreműködő szervezetek bevonásával irányítják a meghirdetett pályázatok és központi programok végrehajtását. Az NFÜ koordinálásában folyik több, az Európai Unión kívüli országgal együttműködésben zajló támogatási program lebonyolítása, illetve a hazai forrásból finanszírozott Innovációs Alap pályázatainak meghirdetése. Mindezek mellett az NFÜ aktívan részt vesz a 2014-2020 közötti fejlesztési ciklus költségvetésének tervezésében, a hazánk számára minél kedvezőbb támogatási lehetőségek, illetve azokhoz kapcsolódó forráslehívási feltételek megteremtésében. Az NFÜ szervezeti felépítése itt megtekinthető. KAPCSOLAT Kikhez, miről, hogyan szól az NFÜ honlapja? A portál működésének célja a szélesebb közvélemény tájékoztatása a támogatási lehetőségekről, azok céljairól, illetve a pályázati kiírások eredményeiről.
8 százalékkal emelkedhetnek a minimálbérek 2019. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 149 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 34 260 forint, napibér alkalmazása esetén 6860 forint, órabér alkalmazása esetén 857 forint És 2020-ban is ennyivel növelik a teljes munkaidőben adható legkisebb béreket. Jövőre 149 ezer forint lesz a minimálbér és 195 ezer forint a garantált bérminimum, miután Varga Mihály percekkel ezelőtt bejelentette, hogy mekkora mértékben emelkednek 2019-től a teljes munkaidőben adható legkisebb bérek. Idén 138 ezer, illetve 180 500 forint volt a két összeg. Sajtóbeszámolók szerint a jövő év után 2020-ban is 8-8 százalékkal nőhetnek ezek a bérek. A munkaadók 5+2 százalékos emelést tartottak kezdetben elfogadhatónak, tekintettel a termelékenység alakulására. Utóbb ajánlatukat 8 százalékra emelték. A munkavállalók pedig a bérfelzárkóztatás szükségességére hivatkozva 13-15 százalékot akartak elérni. Ebben a cikkben osztottuk meg karácsony előtt értesülésünket, hogy mekkora lehet végül az emelések mértéke.
(XII. 15. ) Korm. rendelet. A rendeletben foglaltak alapján: - a minimálbér összege 2022. január 1-jétől 200 000 forint, - a garantált bérminimum összege 2022. január 1-jétől 260 000 forint. A rendelet 2022. január 1-jén lép hatályba. A rendelet rendelkezéseit első alkalommal a 2022. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni. Morzsa Címlap » Megjelent a 2022. évi bérminimumokról szóló kormányrendelet Copyright © 2019, BDDSZ, minden jog fenntartva Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete
Ezzel együtt Lengyelországban a minimálbér felzárkóztatása az átlagbérhez egy hosszabb távú trend része, ahogy pénteki cikkünkben bemutattuk, a visegrádi országok és Románia közül egyedül náluk érte el tavaly (a hozzáférhető adatok alapján) a minimálbér az átlagfizetés felét. Emellett az is látványos, hogy vásárlóerő-paritáson (az egyes országok eltérő árszínvonalának hatásával számolva) a régióban a lengyel minimálbér összege messze a legnagyobb jelenleg. Ráadásul nemcsak a bruttó, hanem a nettó összeget tekintve is vezetnek a lengyelek. A mostani lengyel emelés arányaiban egyébként nem mondható kiemelkedő mértékűnek – 7 százalékos -, míg a magyar kormánynak közel 20 százalékkal kell emelnie ahhoz, hogy a minimálbér elérje a félig-meddig már beígért 200 ezer forintot jövőre. Világ Lengyelország minimálbér minimálbér-emelés Olvasson tovább a kategóriában
Varga Mihály tárcavezető közölte, a legkisebb bérek érdemi növelésével – csakúgy, mint az előző években – jövőre is nagymértékű béremelkedés valósulhat meg hazánkban, ami tovább javítja a magyar családok anyagi helyzetét. Mint mondta, a családalapítást, a gyerekvállalást és -nevelést támogatjuk a családi adókedvezménnyel is, amelyben már több mint egymillió család részesül. Jövőre ismét ötezer forinttal emelkedik a kétgyerekesek adókedvezménye, így 2015-höz képest már kétszer annyit, havi negyvenezer forintot tudnak megtakarítani. Mint mondta, a 2016 novemberi hatéves bérmegállapodás értelmében 2019 júliusától újabb két százalékponttal, 19, 5 százalékról 17, 5 százalékra csökkenhet a szociális hozzájárulási adó, ami tovább mérsékli a vállalatok adóterheit. A munkáltatói adócsökkentés nagyobb teret ad a cégeknek, hogy minél magasabb béremeléseket hajtsanak végre a munkavállalóik körében. Varga Mihály hangsúlyozta, a béremelkedéssel párhuzamosan a foglalkoztatás is folyamatosan növekszik, már meghaladta a 4, 5 milliót a munkában állók száma, így van tér a keresetek további emelésére.