Ismét elérkezett az általános iskolai beiratkozás ideje. Az iskolák ezen a héten, csütörtökön és pénteken várják a leendő elsősök szüleit a szükséges papírokkal. Összeszedtük, mire is van pontosan szükség az általános iskolai beiratkozáshoz. Az általános iskolai beiratkozás ideje és rendje A szeptember 1-jétől tankötelessé váló gyermekek általános iskolai beiratkozásának időpontja: 2019. április 11. és 12., csütörtök és péntek. Budapesten mindkét nap reggel 8 és este 7 óra között várják a leendő elsősök szüleit, de vannak olyan vidéki települések, ahol csak délután 5 óráig lehet beiratkozni. Ezért mindenképpen érdemes a pontos időpontot leellenőrizni a körzetes és a választott iskolában egyaránt. De hogy kinek és miért kell akár két általános iskolába is beiratkozni? A szülőknek abban az esetben kell két iskolába elmenniük, ha nem a körzetes iskolát választják gyermekük számára. Ekkor a gyermek lakóhelye szerinti körzeti általános iskolában a beiratkozás napján jelezni kell, hogy a gyermek nem abba az intézménybe fog járni, nem oda iratkozik be.
Tájékoztatás az Esztergomi Tankerületi Központ fenntartásában működő köznevelési intézmények 2020/2021. tanévre történő általános iskolai beiratkozás rendjéről A 2020/2021. tanítási évre történő általános iskolai beiratkozások szervezését – figyelemmel az országos járványügyi helyzetre – az emberi erőforrások miniszterének 7/2020. (III. 25. ) számú határozata rendkívüli módon szabályozza. Az első évfolyamra történő beiratkozás szabályai: 1. A körzetes általános iskolák hivatalból felveszik a körzetes gyermekeket 2020. április 28 - 2020. május 15. között. A körzetes iskolák utca szerinti körzetei a linken érhetőek el a "Tájékoztatás iskolai körzetekről" cím alatt. A körzetes intézmény felé a szándék megerősítése szükséges. A felvételi döntésről az iskola igazgatója legkésőbb 2020. május 21-ig dönt, melyről írásban értesíti a szülőt. 2. Amennyiben a szülő nem a körzetes általános iskolába kívánja beíratni tanköteles korú gyermekét, úgy szándéknyilatkozatot juttat el a nem körzetes iskola vezetője felé legkésőbb 2020. április 24-ig.
EMMI határozata 2. d) pontja szerint]. Amennyiben Ön a lakóhelyétől eltérő tartózkodási helye szerinti körzetes általános iskolába kívánja beíratni a gyermekét, kérem, hogy vegye fel a kapcsolatot az érintett általános iskolával. A beiratkozáshoz kapcsolódó an az alábbi dokumentumok ra van szükség, melyeknek bemutatása a jelenlegi helyzetre tekintettel elegendő, ha csak a 2020/21-es tanév első napján történik meg. A gyermek személyazonosságát igazoló hatósági igazolvány A gyermek nevére kiállított TAJ kártya A gyermek nevére kiállított lakcímet igazoló hatósági igazolvány Nyilatkozat az életvitelszerű ott lakásról Nyilatkozat a közös szülői felügyeleti jog gyakorlására vonatkozóan Az online felületen a gyermekek körzetes iskolába való beíratási szándékának megerősítése úgy történik, hogy a gyermek azonosításához szükséges adatok megadása után megjelölik az intézményt. Online jelentkezés esetén a felületre fel lehet tölteni a dokumentumok másolatát, személyes megjelenés esetén pedig kérjük bemutatni, illetve átadni az intézményi ügyintézőnek.
Akkor 116 ezer ingázót tartott nyilván a KSH, az ő jövedelmüket pedig már 3, 4 milliárd euróra becsülte. 2017-2018-ban mind az ingázók száma, mind az általuk megszerzett jövedelem csökken a 2016-os csúcshoz képest, ám a most publikált tavalyi adatok szerint 2019-ben már 120 ezren ingáztak. Az MNB nem csupán a külföldön dolgozó magyarok, hanem az idehaza dolgozó külföldiek jövedelméről is közöl becslést. Tavaly 62 ezer munkavállalási engedélyt adott ki a kormány magyarországi munkára nem uniós polgárok számára. Az MNB adatai szerint ezen külföldiek által megszerzett jövedelem tavaly 900 millió euró volt, ami megegyezik az előző évi adattal, ami akkor új rekordnak számított. A járvány miatt viszont a külföldön munkát vállaló magyarok összjövedelme is csökkenni fog, ahogy az ide érkező munkásoké is. Nyitókép:
Az elmúlt hónapokban folyamatosan emelkedik a külföldön dolgozó magyarok száma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján. Májusban már 101 ezer magyar volt, akinek még van hazai lakcíme, de külföldön dolgozik. A koronavírus-járvány előtt ennél is több magyar dolgozott átmenetileg külföldön, ám a válság mélypontján 70-80 ezerre csökkent a számuk. Innen indult növekedésnek a létszám, amely most újra elérte a 100 ezer főt. A 3 havi mozgóátlag is emelkedő trendet mutat. Március és május között 96 ezer magyar dolgozott külföldön, amely 18 ezer fős növekedést jelent éves összevetésben. A nyári időszakban, a szezonális munkák felfutásával minden bizonnyal még tovább emelkedhet a Nyugat-Európában dolgozó magyarok száma, vagyis a Covid-válság előtti szintet minden bizonnyal újra elérjük. A KSH adatai nem tartalmazzák azt a többszázezer magyart, akik végleg elköltöztek az országból, csak azokat, akik ingáznak, illetve a családjuk itthon él. A foglalkoztatásról szóló friss cikkünk itt olvasható: Címlapkép: Shutterstock
A külföldre ingázó magyarok újabb rekordot elérve 3, 5 milliárd eurónyi jövedelmet kerestek meg, és ennek jelentős részét hazahozták, illetve utalták - derül ki a Magyra Nemzeti Bank adataiból, amelyeket a Népszava szemlézett. Mindez a tavalyi éves átlagos 325 forintos árfolyammal számolva 1140 milliárd forint, azaz a tavalyi GDP 2, 4 százaléka. Az összeg nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedő, de nemzetgazdasági szempontból jelentősnek mondható hozzájárulás a nemzeti jövedelemhez. A 3, 5 milliárd euróban azon külföldön dolgozók jövedelme szerepel, akik egy évnél rövidebb ideig tartózkodnak kint. Ezzel szemben az egy évnél régebben kint tartózkodók a jövedelmeiket külföldön költik el és ott is tartják, a korábbi vizsgálatok szerint is hazautalásaik makrogazdasági szinten nem jelentősek, alig száz milliárd forintra rúgnak. Az átmenetileg külföldön munkát vállalók száma először 2010-ben haladta meg az ötvenezer főt, és jövedelmük ekkor érte el az egymilliárd eurót. Ezt követően ind a munkát vállaló ingázók száma, mind a jövedelmük jelentősen nőtt, egészen 2016-ig.
Magyar gazdaság Egyre többen költöznek átmenetileg külföldre munkavállalás miatt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint, ám azoknak a száma is jelentős, akik Magyarországon laknak, de szomszédos országban dolgoznak, vagyis ingáznak. Ők leginkább Ausztriát választják, ahol egyre több a lehetőség. 2015. 06. 09 | Szerző: Hornyák József 2015. 09 | Szerző: Hornyák József Négy évvel ezelőtt még "csak" 70 ezer magyar tartózkodott rövidebb ideig, vagyis egy éven belül külföldön, amelyből 57 ezren dolgozni mentek – derült ki a KSH népszámlálási adatok alapján végzett kutatásából. Mostanra megduplázódott a létszámuk: már 105-110 ezer magyar dolgozik éven belül külföldi telephelyen, jellemzően nyugat-európai országban. Sokan vannak olyanok is, akik ugyan nem költöztek el Magyarországról, de külföldön dolgoznak, vagyis ingáznak. Az "Ingázás a határ mentén" című kiadvány szerint a népszámlálás időpontjában több mint 27 ezer olyan foglalkoztatott élt hazánkban, aki magyarországi lakhelyét megőrizve külföldi munkahelyére ingázott.
Van, aki már nettó 1000-1200 eurós nettó fizetésnek is örülne, ami átszámítva 322-387 ezer forintnak felel meg. A szavazás alatti kommentekben viszont többen megjegyezték, nem minden a pénz. Novemberben jöttem ki.... PLC Programozóként otthon 450000-t keresnék nettóban... Itt egy kisvárosban(Crailsheim) 2260€ a nettóm... Otthon nem kellett albérletet fizetnem, itt igen. Tehát hó végén itt csak kicsivel teszek többet félre... Viszont ezt a nyugalmat szinte lehetetlen megfizetni.... Nem hiszem hogy ezt otthon meg tudnám kapni.... - írta valaki. Más a következőt írta a bejegyzés alá: Az a nyugalom ami itt kint van+a megbecsülés a munkahelyen nem lehet pénzben számolni Volt, aki megjegyezte, az anyukája nyugdíjas, 44 éves munkaviszony után havi 80 ezer forintot kap Magyarországon, és ha itt marad, nem tudná anyagilag támogatni, külföldön viszont keres annyit, hogy ezt gond nélkül megtehesse. NEKED AJÁNLJUK Ki fog a hazai cégekben dolgozni így? A családtól való elszakadás a legnagyobb akadály.