Volt egy állandó példám: Hannibál tanár úr Fábritól. Az, amikor Nyúl Béla elmegy a gyűlésre a film végen, és ott áll az amfiteátrum közepén egyedül. Távoli, rézsútos felső gépállás: fekete kis pont a nagy fehér háttérben. Nyúl Béla egyedül, tehetetlenül, kiszolgáltatottan. Majd közeli, alsó rézsútos: felbátorodva, lassan hőssé válva. Gyönyörűen plasztikus, egyszerű formanyelv. Kicsit talán már elavult is. De elfogadtuk, mert régi, klasszikus film: az, amiről szól és ahogyan, a régmúlthoz tartozik. Épp csak tanulni érdemes belőle. Aztán, amikor sok év után - e darabra készülve - újra megnéztem a filmet, megdöbbentem. A formanyelv olyan, amilyen: múltidejű. De a történet, a mondatok provokatívan aktuálisak, riasztóak. A kép kitágult. Nyúl Béla egyedül, tehetetlenül, kiszolgálatottan. Vele szemben ordas, szélsőséges csürhe... Ezt a történetet ma elmesélni, a színház aktuális, csak jelenidejű megnyilvánulásában megragadni megkerülhetetlenül fontos. Épp csak mert tanulni érdemes belőle. " (Vidovszky György) "Elvtársak és fajvédők cserélődnek, a butaság azonban örök.
Hannibál tanár úr (Fábri Zoltán, 1956, részlet) - YouTube
Hannibál tanár úr 1956-os magyar film Szabó Ernő Nyúl Béla szerepében Rendező Fábri Zoltán Alapmű Móra Ferenc: Hannibál föltámasztása Műfaj filmdráma filmszatíra Forgatókönyvíró Fábri Zoltán, Gyenes István, Szász Péter Főszerepben Szabó Ernő Greguss Zoltán Kiss Manyi Zene Tamássy Zdenko (korabeli zenék felhasználásával) Operatőr Szécsényi Ferenc Vágó Szécsény Ferencné Jelmeztervező Nagyajtay Teréz Díszlettervező Márkus Tibor Gyártás Ország Magyarország Nyelv magyar Játékidő 88 perc Forgalmazás Forgalmazó MOKÉP (Magyarország) Bemutató 1956. október 18. Korhatár II. kategória (F/5016/J) További információk IMDb A Hannibál tanár úr 1956-ban készült magyar tragikomédia. Móra Ferenc Hannibál föltámasztása című szatirikus kisregénye alapján Fábri Zoltán rendezte. 1968 -ban a Magyar Filmművészek Szövetsége beválasztotta a tizenkét legjobb magyar film közé ( Budapesti tizenkettő), 2000 -ben bekerült az Új Budapesti Tizenkettőbe, 2012 -ben pedig felvették a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar alkotás listájára is.
Ítéletük szerint rendre elbuknak, erkölcsileg felmagasztosulnak, vagy legalábbis felmentésre méltónak találtatnak. … Fábri Zoltán …. nem »alakításokat« formált, hanem társadalom-lélektanilag karakteresen egymást követő, ellenpontozó, önmagát drámaian hiteltelenítő cselekményfolyamot. Pszeudo-valóságot …" (DÁNIEL) Fábri későbbi, modernista alkotásaiban finoman az időrendfelbontó elbeszélésmód és a szubjektív tudati folyamatokat ábrázoló forma hangsúlyai felé tolódik, például a Húsz óra című, 1965-ös filmben.
A nagygyűlésen a képviselő súgására, családjára gondolva visszavonja Hannibálról vallott nézeteit, s még az akadémiai tagság is meg lesz ígérve neki. Így ment ez, így megy ez… Az utóbbi évek kaposvári rendezéseivel gondom volt, de végre egy darab, amely nyugtalanít. Ugyan a tűzből megmentett pávát, amely végig figyeli a játékot, s a nagygyűlésen is központi helyre kerül, nem értem tisztán. Nehéz szívvel ballagunk haza az esős kaposvári utcán, nem csak az eső súlyos, hanem a gondolataink, no meg a kilátásaink is. Sokszor érzem a 3M, azaz Mikszáth, Móra és Móricz kapcsán, hogy minden tünetünket megírták. Most már kellene egy kis terápia. De ha nincs, akkor legalább ismételgessük csak őket. Tessenek elmenni, megnézni, gondolkozni és beszélgetni! Talán van még esélye a szavaknak. (Az alap: Móra Ferenc: Hannibál feltámasztása című szatirikus regénye, belőle készített filmet Fábri Zoltán, ezek alapján Deres Péter írta a dráma szövegét. Vidovszky György rendezése. Csiky Gergely Színház, bemutató: 2013. márc.
századom 1989 3, 8 (158) Ki akarja megnézni?
Az 1971-es Hangyaboly Kaffka Margit, a 141 perc a befejezetlen mondatból (1974) Déry Tibor művéből készült. Az ötödik pecsét (1975) ismét Sánta-adaptáció, a nyilas terror erkölcsi konfliktusait tárja a néző elé. Fábri művei morális példázatok az emberellenesség, az erőszak minden formája ellen, minden darabjában arra keres választ: mit tehet az egyes ember a történelem szorító körülményei között, hogyan őrizheti meg önmagát, emberi tartását. A Magyarok (1977) hősei a második világháború alatt Németországba telepített magyar parasztokról szól, az 1980-as Fábián Bálint találkozása Istennel az első világháború végén ek zűrzavarait idézi fel. Balázs József regényei, a Magyarok és a Fábián Bálint találkozása Istennel nagy feltűnést keltett a hetvenes évek elején. Az egymással csak tematikusan érintkező művekből a forgatókönyv írása során Fábri kétrészes filmet, folytatásos családtörténetet alkotott: a Magyarok Fábián Andrását Fábián Bálint fiává írta, noha a regényekben csak névazonosság volt a két szereplő között.
A másik változat az, amikor a hajó nem köt ki, hanem napokon át járja a tengert, és helyben nyújt programokat az utazóknak. A hajón semmiben sem szenvednek hiányt a kirándulók, hiszen a legtöbbjükön éttermek, szórakozóhelyek, medence, sportolási lehetőségek, sőt boltok is vannak. A végtelen tenger látványa káprázatos, a közepéről megnézni a naplementét pedig felejthetetlen élmény. Forrás:
A félpanzió kb. 31 ezer forinttal több. Horvátországban az alsó küszöb kétcsillagos hotelben, félpanziós ellátással Selcán (Brac sziget) 70 ezer per fő, és itt az odajutás nincs benne az árban. Amúgy a háromcsillagosban az all inclusive ellátás jobban megéri – például a levendulákkal borított Hvaron –, mint a felpanzió, mivel csak harmincezerrel több. Trafly.hu – Nem akarok strandolni. Hova menjek nyaralni?. A horvátországi utazásban jártas hölgy szerint az apartmanok még olcsóbbak, egy négyfős apartman egy hétre, ellátás nélkül akár 120 ezerből is kijön bárhol a Horvát-tengerparton, ami ugye csak harmincezer fejenként. Kicsit drágább a török félpanzió, mint a horvát (200 ezer/fő), de abban már a repülőút is benne van. Ami ár-érték arányban a legmenőbbnek tűnik, az a török középkategória: négy- vagy öt (! )-csillagos hotelben bárhol Törökországban el lehet héderelni egy százassal többért. Ennyiből már a luxus szele is megcsaphatja az embert. Körutak mindenfelé A szervezett körutazásokra inkább a negyven fölötti korosztály fizet be – tudtuk meg a körutazás-specialistáktól (korábban írtunk is az ilyen utakról).
Felsorolni is nehéz. A lényeg, hogy egyáltalán nem baj az, hogy ezegyszer nem megyünk külföldre. Évekre vagy évtizedekre elég látnivaló van itthon is, fedezzük fel ezeket! A vidéki népek vendégszeretete, a tájszólások, az ízes magyar beszéd, a magával ragadó hazai konyha, és az, hogy bárhova megyünk az anyanyelvünkön szólnak hozzánk ér annyit, mint egy adriai túra. És, ahogy írtuk, ne legyen akadály az sem, ha úgy érzitek, a család kiszolgált szekerével nem akartok nekiindulni. Felejtsetek el bút és bajt, béreljetek ki a Schiller Rent-től egy nagy, kényelmes és új autót, és vágjatok neki az országnak, élvezni fogjátok!