A Zöld-tavi-völgyben a Zöld-tó keleti partján lévő ház (1551 m) turisták, bringázók, hegymászók, síelők kedvelt célja, mivel a felsorolt sportokhoz rendkívül kedvező környezetben van. A Zöld-tó első látogatói csak a csillagok alatt vagy az Elülső-Rézaknák völgyében a Rókusi-réten található juhásztanyákon éjszakázhattak. 1876-ban a Rókusi-réten építettek fel az első menedékkunyhót, ez volt az Egyed-kunyhó. Ezt 1887-ben áthelyezték a Zöld-tó déli partjára, de 1890- ben leégett. 1897-ben a tó északi partján építették fel az új menedékházat, a Frigyes-menedékházat, amelyből az 1924-es és a II. világháború utáni bővítésekkel jött létre a mai menedékház. A házat 1950-ben Albert Brncal testnevelési tanár, az IAMES tátrai hegymászók klubjának neveltje emlékére átnevezték Brncal-háznak. Brncal hegymászó oktatóként veszítette életét 1950. 08. 01-én a Karbunkulus-csorba alatt a Kis-Papirusz-völgyben. Zöld Tó Tátra | Könnyű Túra A Tátrában - A Zöld-Tavi Menedékház - Hegy, Messzi Tájak Tátra | Utazom.Com Utazási Iroda. A ház mai neve Zöld-tavi-ház. A ház gondnoka ma Juraj Gantner. Napsütésből szürkületbe. A Zöld tó sajnos nem fogadott a kegyibe, igen rossz idő, szemerkélő eső, fénytelen világ fogadott minket.
Pompás fenyvesek, kristálytiszta tavak, tengerszemek, kényelmes túraösvények, sziklás gerincek, pazar panoráma - a természet ünnepe ez. A hegyvidéki táj emlékei pedig egy életre elkísérnek. Program: Budapest, Biela voda, Zöld-tavi menedékház, Budapest Kora reggel, 5:30-kor indulás Budapestről. Találkozó 05:15-kor Budapesten, a Népliget – Könyves Kálmán krt. Zöld tó tara oceans. -Hell Miksa sétánynál (Elnök utcával szemben). Folyamatos utazás Szlovákián keresztül egy mosdószünet beiktatásával. A délelőtti órákban érkezés a Poprádtól nem messze található Fehér-víz nevű parkolóba. Innen indulás a vadregényes Magas-Tátra-i ösvényen, melynek végén, a Zöld-tó partján ott áll a Zöld-tavi menedékház. Tavasszal csodálatosan zöldell a környezet, ősszel fantasztikus színekben pompázik a természet, melyet a saját szemeddel is megcsodálhatsz, ha a környező hegyekre pillantasz. Néhol szélesebb az út, pl. a Késmárki-Fehérvíz-völgyben, majd folyamatosan rátértek a fenyvesek és törpefenyvesek között kanyargó a turistaútra.
A menedékháztól alig találkoztunk turistákkal, itt azonban egy egész turistacsoport jött velünk szemben, így aztán amíg elengedtük őket, volt idő felvenni a hágóvasat. A jól letaposott havas úton a hágóvas mindenképpen nagyobb biztonságot jelent, főleg azoknak, akik kevésbé biztosak a saját léptükben. Miután elengedtük magunk mellett a fiatalokból álló csoportot, jó tempóban letudtuk a láncokat, majd megkezdtük a nem túl meredeken, de folyamatosan emelkedő szerpentinezést a hágó felé. Magas – Tátra, Zöld tó a hegyek karéjában | Bagyinszki Zoltán fotográfus. Ahogy emelkedtünk, fokozatosan egyre tágabb kilátás nyílt a magunk mögött hagyott Zöld-tavi-völgyre, valamint a völgyet övező magashegyi katlanokra, az azokat határoló csúcsokra. Balról jobbra haladva a Nagy- és a Kis-Papirusz-völgy, majd a Vörös-tavi-völgy töltötte ki a látóhatárt, zárlatukban szebbnél szebb csúcsokkal, mint pl. a Vörös-tavi-csúcs, a jelzett turistaúton is elérhető Fehér-tavi-csúcs, na és természetesen a számtalan tátrai mondában szereplő Karbunkulus-torony. Ahogy közeledtünk a hágóhoz, egyre erősödött a szél, ez azonban nem akadályozott minket a haladásban.
1991-ben az illetékes szakmai szervezet ismét Zöld-tavi menedékházra változtatta a ház nevét, és szerencsére ez a név azóta sem változott. A ház nevének elemzése után kicsit ássuk bele magunkat a ház történelmébe. A menedékház első bérlője Forberger Ede volt, aki kényelmes ágyakkal és frissítőkkel várta a vendégeket. A menedékházat az első évek során főleg Felső-Magyarországról érkező turisták látogatták, de a fennmaradt vendégkönyvek tanúsága szerint sokan érkeztek a szomszédos Lengyelországból. Még olyan távoli országokból is, mint pl. Anglia és Franciaország, vagy olyan egzotikus országokból, mint pl. Szumátra vagy Kína is érkeztek ide turisták. Érdekesség, hogy a gondnok akkoriban három tehenet is tartott, hogy a vendégeknek mindig friss tejet, és abból készült termékeket tudjon kínálni. Zöld tó tara duncan. A menedékházat gyalog vagy lóháton lehetett megközelíteni, lovat pedig a közeli falvakban lehetett bérelni. világháború idején a menedékház környékén zajlottak a Magyar Királyi Honvédség hegyvidéki alakulatainak gyakorlatai.
Fotó: 1897-ben nyitották meg a Késmárki-Zöld-tó (Zelené pleso, 1545 m) partján a Magyarországi Kárpátegyesület (MKE) akkori védnökéről, Frigyes főhercegről elnevezett menedékházat. A később Zöld-tavi menedékházra átkeresztelt épület 1950 és 1992 között Albert Brnčal hegymászó nevét viselte. Tengerszint feletti magasság: 1551 méter. Kapacitás: 4 és 6 ágyas szobákban 56 ágy + matraclágerben 30 férőhely. Szállásárak itt! Megközelítési lehetőségek: Kő-pataki-tótól (Skalnaté pleso) a piros jelzésű felső turistaúton (Magistrála) 2 óra 45 perc Tátralomnicról (Tatranská Lomnica) a sárga, kék, majd ismét sárga jelzésen 3 óra 20 perc. Matlárházáról (Tatranské Matliare) a kék, majd sárga jelzésen 3 óra. Menedekhaz.info - európai menedékház és turistaház adatbázis. Fehérvíz autóbusz megállótól (Biela Voda) a sárga jelzésen 2 óra 30 perc. Bérlő: Tomáš Petrík GPS: N 49. 209993°, E 20. 221340°. 360°-os gömbpanoráma: nincs Kapcsolódó bejegyzés: Összeállította: Nagy Árpád
A Magas-Tátra - Zöldtó. Die Hohe Tatra - Grüner See A Zöld-tó (szlovákul Zelené Krivánske pleso) látképe a Tátrában. Zöld tó tata teleservices. High-Tátra. Green-lake. Die Hohe Tatra - Grüner See. View, nature, culture, catering. Cím(ek), nyelv nyelv magyar német Tárgy, tartalom, célközönség tárgy képeslap Zöld-tó tájkép természet látkép turizmus vendéglátás Személyek, testületek kiadó Kuszmann Gyula Tér- és időbeli vonatkozás kiadás/létrehozás helye Tátralomnic térbeli vonatkozás Magas-Tátra (Szlovákia, Vysoké Tatry) időbeli vonatkozás 1910-es évek Jellemzők hordozó papír méret 14 x 9 cm kép színe színes formátum jpeg Jogi információk jogtulajdonos Terleczky József hozzáférési jogok Kutatási engedéllyel hozzáférhető Forrás, azonosítók forrás Balatoni Múzeum – Digitális gyűjtemény leltári szám/regisztrációs szám
Haragszom rá! Sajnos ilyen színek fények nélküli, kellemetlen képsorozatot tudtam készíteni, de megérte a szenvedés, az a szűk karéj, a hatalmas sziklák, amelyek a tavat körbefogták, páratlan látványt nyújtottak, de az üdítő várva várt sör is jól esett a Menedékház vendéglőben. A vonzó pihenési lehetőség űberelte a következő szintmagasság megmászását, így azt jövőre halasztottuk. Csalódás, de lefele sem volt rövidebb és könnyebb. Bagyinszki Zoltán
De ez már régen volt, azóta felnőtt ember lett kis barátjából, s íme, most itt fekszik a hideg, decemberi éjszakában. Nem sokáig gondolkodott Mikulás bácsi, levette puttonyát, és megtöltötte az alvó zsebeit csokoládéval és mogyoróval. Aztán piros köpenyét is ráterítette, hogy ne fázzon, s mikor észrevette, hogy milyen rosszak a cipői, levetette mérföldjáró csizmáit, és ráhúzta a szegény ember lábára. Aztán szomorúan és mezítláb ment tovább, hogy elvigye ajándékait a gyerekeknek. Zelk Zoltán: Mikulás bácsi csizmája S amíg a jó öreg Mikulás vándorolt a messzi városokban, az alvó ember álmodni kezdett a piros köpeny alatt. Azt álmodta, hogy ismét gyermek lett, puha paplan alatt alszik, s cipői cukorral telerakva ott állnak az ablakban. S míg álmodott, az útszéli, kopár fák föléje hajoltak, és megvédték a széltől, a csillagok pedig egészen föléje szálltak, és simogatva melegítették az arcát. – Álmodj, csak álmodj! – susogták a fák, zizegték a csillagok. S ő álmodott. Álmában elmúlt az éjszaka, szép, világos reggel lett, s annyi cukor és csokoládé került elő cipőiből, hogy az asztalt is telerakhatta vele.
Milyen boldog volt álmában, istenem, milyen boldog! A fák és a csillagok mondogatták is egymásnak: – Csak föl ne ébredjen, míg ki nem tavaszodik… De véget ért az álom, és véget ért az éjszaka, s a szegény ember csodálkozva látta magán a köpenyt és a csizmát. S mikor a zsebébe nyúlt, azt hitte, a tündérek játszanak vele, azok töltötték meg ennyi jóval a zsebeit. Hát még mekkora lett csodálkozása, mikor a cukor és a mogyoró mind pénzzé változott zsebeiben. Csengő aranypénz lett valamennyiből, s most már vehetett házat, ruhát magának, s olyan lett az egész élete, mint az álom. Úgy nevetett megint, mint gyerekkorában. Mikulás bácsi boldogan hallgatta a nevetést. S a tündérek hiába kérdezték a jó öreget, miért jött vissza mezítláb a földről. Mikulás bácsi nem felelt, csak szelíden belemosolygott hófehér szakállába. Zelk Zoltán: Mikulás bácsi csizmája Mesék További Zelk Zoltán mesék Vissza a főoldalra
Milyen boldog volt álmában, istenem, milyen boldog! A fák és a csillagok mondogatták is egymásnak: – Csak föl ne ébredjen, míg ki nem tavaszodik… De véget ért az álom, és véget ért az éjszaka, s a szegény ember csodálkozva látta magán a köpenyt és a csizmát. S mikor zsebébe nyúlt, azt hitte, a tündérek játszanak vele, azok töltötték meg ennyi jóval a zsebeit. Hát még mekkora lett csodálkozása, mikor a cukor és a mogyoró mind pénzzé változott zsebeiben. Csengő aranypénz lett valamennyiből, s most már vehetett házat, ruhát magának, s olyan lett az egész élete, mint egy álom. Úgy nevetett megint, mint gyerekkorában. Mikulás bácsi boldogan hallgatta a nevetést. S a tündérek a jó öreget, miért jött vissza mezítláb a földről. Mikulás bácsi nem felelt, csak szelíden belemosolygott hófehér szakállába. The post Zelk Zoltán: Mikulás bácsi csizmája appeared first on.
Zelk Zoltán: Mikulás Hóval lepett égi úton Mikulás már útra kél, Csillagok szállnak fölötte, S vígan fut véle a szél. Világjáró a csizmája, Átlép várost, falvakat, De olykor megáll elidőz Egy – egy kis ablak alatt. Előveszi aranykönyvét, Amelyben gyermeknevek Vannak gondosan felírva, S nézi: jó vagy rossz gyerek. Hogyha rossz: hát virgács néki! De ha jó, akkor cukor… S már továbbmegy – szél és felhő Sem érheti utol.
Égi úton fúj szél, hulldogál a hó. Nem bánja azt, útra kél Mikulás apó. Vállán meleg köpönyeg, Fújhat már a szél, Nem fagy meg a jó öreg, míg a földre ér. Lent a földön dalba fog száz és száz harang, Jó hogy itt vagy Mikulás, gilingi-galang. Ablakba tett kiscipők, várják már jöttödet, Hoztál cukrot, mogyorót, jóságos Öreg?! -Hoztam bizony, hoztam én, hisz itt az idő. Nem marad ma üresen egyetlen cipő. Hajnalodik. Csillagok szaladnak elé. Amint ballag Mikulás már hazafelé.
A hófehér, szikrázó országúton, ami az eget összeköti a földdel, s ami fölött úgy szálldosnak a csillagok, mint a falevelek, egy nagyon öreg, jóságos arcú bácsi haladt lefelé. Az út két szélén álldogáló, hólepte fák összesúgtak mögötte: - Viszi már a jó öreg Mikulás a sok ajándékot! Mert bizony ő volt az, a jó gyerekek öreg barátja, aki akkorákat lépdel csizmáiban, hogy egyetlen éjszaka bejárja a világ összes városait és falvait. S akinek puttonyából sohasem fogy ki az édesség, jut abból minden jó gyerek cipőjébe. Most is alig lépett hármat-négyet, már lent volt a földön, és körülnézett, hogy melyik ablakban talál gyerekcipőt. Ahogy nézdegélt, észrevette, hogy valaki alszik az utcai padon. Odament hát hozzá, hogy megnézze, ki lehet az a szegény, aki ilyen hideg téli éjszakán az utcán húzza meg magát. Egészen föléje hajolt, és bizony majdnem elsírta magát a jóságos öreg. Megismerte az alvót. Sok-sok évvel ezelőtt cukrot és csokoládét vitt neki, s másnap még az égbe is fölhallatszott, ahogy nevetett örömében.