Így volt ez 2018. december 31-ig is, amikor a 25 év alatti munkavállalók foglalkoztatása esetén szociális hozzájárulási adókedvezményt kaptak a munkáltatók. Most 2022-től az szja mentesség bevezetés tervének ténye ismert. Kiknek és mennyit? A KSH statisztikája szerint 2020 harmadik negyedévében megközelítőleg 280 ezer 25 év alatti fiatal dolgozott. Az új adómentesség őket érintheti majd. A kormányfő bejelentése szerint ez támogatás éves szinten mintegy 130–150 milliárd forintot hagy majd a fiatalok pénztárcájában. Azt a részletszabályok ismerete nélkül is elmondhatjuk, hogy a 25 év alatti korcsoportnak javul majd a helyzete, viszont az ezt az életkort elérőknek már a többségre vonatkozó szabályok szerint kell majd adózni. Önmagában - a megjelent elemzések szerint - ez az intézkedés nem indokolja a bejelentett munkahelyek számának növekedését, hiszen a munkáltató munkaviszonyhoz kapcsolódó költségeit nem csökkenti. A fizetések emelkedésével minden bizonnyal több fiatal marad itthon egyetem után és csökken a külföldi munkavállalás céljából történő kivándorlók száma.
A teljes futamidőre nézve ez akár több százezer forintot is jelenthet. Nézzük meg egy konkrét példán keresztül, mennyit számít pontosan hiteligénylésnél a 25 év alattiak szja-mentessége a garantált bérminimum esetén. (Kép: Pexels) Magasabb a felvehető hitelösszeg A maximum felvehető hitelösszeget részben a jtm befolyásolja. Mivel személyi kölcsön igénylésnél legfeljebb a nettó jövedelem 50 százalékát teheti ki a havi törlesztőrészlet. A kedvezmény nélküli 172 900 forintos garantált bérminimummal számolva 86 450 forint lehet a maximum, amit hiteltörlesztésre lehet fordítani. 84 hónapos futamidővel számolva legfeljebb ötmillió forint igénylésére van így lehetőség. Az szja-mentességgel számolva a nettó jövedelem 211 900 forint, ennek a fele 105 950. Ekkora törlesztőrészlet vállalásával akár 6, 3 millió forintos hitelösszeg igénylésére is van lehetőség. A teljes hiteldíjmutató ( thm) mindkét esetben 10, 90 százalék. Van olyan bank, ahol kamatkedvezményt érhet a különbség A hitelintézetek többségénél a kamatfeltételeket tekintve nincs különbség 172 900 és 211 900 forint nettó jövedelem között - a kedvezőbb ajánlatok ugyanis általában nettó 250 ezer forint felett kezdődnek.
49. §-a szabályozza az adóelőleg-fizetési kötelezettséget, amely szabályok között negyedéves fizetési kötelezettség is található (pl. egyéni vállalkozó). A Szja tv. adóelőleg fizetésre vonatkozó szabályai kiegészülnek azzal, hogy amennyiben a fiatalnak a 25 év alatti fiatalok kedvezményére való jogosultsága az adott negyedév egészében nem áll fenn, és az adott negyedévi jogosultsági hónapban (hónapokban) megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelmének adóelőleg-alapja másként nem állapítható meg, azt az adott negyedévi önálló tevékenységből származó jövedelem adóelőleg-alapjának a negyedév jogosultsági hónapjával (hónapjaival) arányos részeként kell figyelembe venni. Tegyük fel, hogy egy egyéni vállalkozó 2022. évi 2. negyedéves átalányadó alapja 2 700 000 forint. Az egyéni vállalkozó 2022. április 28-án beölti a 25. Ebben az esetben az adóelőleg adóköteles összege 2 700 000 forint/3 hó x 2 hó = 1 800 000 forint. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a parlament honlapján olvasható a T/16208 törvényjavaslat, amely az átalányadózás szabályait kívánja módosítani.
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
A hétvégi hazautazás maximuma nem határolja be a munkába járás maximálisan térítendő költségét. A kötelezettségek A "hazautazás" a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazás. Hétvégi hazautazás esetén 2021-ben a térítés maximuma havonta 39 730 Ft. Azaz ha a munkavállaló havonta 100 000 Ft értékben hoz a hazautazáshoz kapcsolódóan jegyet/bérletet (vagy erről szóló számlát a munkáltató nevére), akkor is csak 39 730 forintot köteles téríteni a munkáltató. A speciális esetektől eltekintve (Lásd a "Speciális esetek" keretet! ), ha a dolgozó nem hoz bérletet, vagy erről szóló számlát, a munkáltató nem köteles kilométer térítést adni, de megteheti akár 15 Ft/km értékig adómentesen. Az alábbi speciális esetekben azonban úgy rendelkezik az erre vonatkozó szabályrendszer, hogy a bérlet, jegy leadása nélkül is köteles a munkáltató 9 Ft/km térítést adni: a 15 Ft 60 százalékát.
Ezt a térítést a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kell meghatározni. Honnan tudhatja a munkáltató, hogy honnan utazik a munkavállaló? Az erre vonatkozó rendelet alapján minden ilyen költségtérítésben érintett munkavállaló nyilatkozik a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e. Speciális esetek munkába utazáskor 1. A munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés. 2. A munkavállaló a munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést. 3. Ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt.
Részlet a válaszból Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2017. szeptember 25-én (154. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3067 […] alapján a munkavállaló köteles a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni [Mt. 52. § (1) bek. a) pont]. A munkaszerződés szerinti kötelezettségei teljesítéséről alapvetően a munkavállaló köteles gondoskodni, azaz neki kell biztosítania azt, hogy a munkaszerződésben foglaltak szerint meghatározható (ott megjelölt vagy a törvény által meghatározott) munkavégzési helyen jelenjen meg. Vagyis a munkáltatónak nincs kötelezettsége arra, hogy a munkavállaló részére biztosítsa a munkába járást, a munkavégzés helyének elérését (munkásbusszal vagy egyéb módon) - még akkor sem, ha a munkavégzés konkrét helye eltér attól, ami a munkaszerződésben szerepel (pl. kiküldetés esetén). A munkavállaló kötelezettsége tehát, hogy a munkáltató által - a jogszabályok keretei között - meghatározott munkavégzési helyen jelenjen meg, oda utazzon el. Ez alól a kötelezettsége alól csak akkor mentesül, ha objektív okból nincs lehetősége a munkaidő kezdetére odaérni, például mert nincs ehhez megfelelő tömegközlekedés.
Sok esetben nem tud róla a munkaadó, hogy a munkába járással kapcsolatos utazási támogatást a helyi munkaügyi központon keresztül is megkaphatod bizonyos feltételek teljesülése mellett. Akár egy évig is segíthet a munkaügyi központ a munkába járással kapcsolatos terhek enyhítésében, ha igénylitek a támogatást. Íme, a részletek. Ki jogosult rá? A szabályozás szerint a munkába járás terheinek csökkentése érdekében a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből helyközi utazási támogatás igényelhető munkaadó és munkavállaló részéről is. A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26. ) kormányrendelet alapján a munkaadó abban az esetben jogosult a támogatásra, ha vállalja olyan személy foglalkoztatását, aki legalább hat hónapja a munkaügyi központ által nyilvántartott álláskereső - pályakezdő, valamint megváltozott munkaképességű személy esetében ez a minimálisan megszabott idő csak három hónap. De az is feltétel, hogy a hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül nem szüntette meg, illetve megfelel a törvény által meghatározott, rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételnek - erről az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.
Kulcsszavak: álláskereső, utazási támogatás, munkába járás, mobilitási támogatás, munkaerőpiaci program Utazási támogatás iránti kérelmet az állami foglalkoztatási szervnél nyilvántartásba vett, állami foglalkoztatási szerv honlapján meghirdetett munkaerőpiaci program feltételeinek megfelelő állást kereső személy nyújthat be. Utazási támogatással kapcsolatos eljárás során -a cselekvőképtelen vagy a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban, cselekvőképességében részlegesen korlátozott személyt kivéve- a törvényes képviselő eljárása kizárt, az ügyfélnek személyesen kell eljárnia. Az állami foglalkoztatási szerv honlapján meghirdetett munkaerőpiaci program keretében, a honlapon közre tett kérelem - az ahhoz csatolandó dokumentumokkal együtt- a munkaerőpiaci program szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal foglalkoztatási osztályához nyújtható be a jogviszony létesítésének napjáig. A kérelem elektronikus úton ( e-Papír szolgáltatás révén), postai úton és személyesen is előterjeszthető.
Elektronikus ügyintézésre nem kötelezett, azt önként vállaló álláskereső az elektronikus ügyintézés folyamán a dokumentumokat az általános célú kéreleműrlap (e-Papír) szolgáltatás igénybevételével, elektronikusan hitelesítve (elektronikus aláírás és időbélyegző) nyújthatja be a munkaerőpiaci program szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal foglalkoztatási osztályhoz. Ügyfélkapu azonosítást követően, az e-Papír szolgáltatásba belépve a dokumentumok beküldéséhez az alábbi adatokat kell megadni: Témacsoport: Kormányhivatali ügyek Ügytípus: Foglalkoztatási támogatások, közfoglalkoztatás és egyéb állami foglalkoztatási feladatok Címzett: munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint illetékes fővárosi kerületi/járási hivatal foglalkoztatási osztálya Tárgy: Álláskereső utazási támogatása A kérelem - az ahhoz csatolandó dokumentumokkal együtt- a meghirdetett munkaerőpiaci program szerint, a jogviszony létesítésének napjáig nyújtható be. Az ügyintézési határidő: sommás eljárásban 8 nap, teljes eljárásban 60 nap.