AZ UTOLSÓ HAJÓK – Ady Endre Szabad, hű tenger volt a lelkem, Nem érdemeltem, Hogy most legyen fáradt, hullámtalan, holt, Mert igazam volt, igazam volt. Szabad volt minden lobogónak S a mentő csónak Tengeremen mindig meglelte partját. Gaz fátumok másként akarják. De két hajó szeli még küzdve, Lesve és űzve Egymást tépett lobogókkal: a fáradt Félelem s a hetyke Utálat. Ady endre az utolsó hajók 1. De mit utáljak, mitől féljek, És miért éljek? Elsülyesztem még ezt a két hajómat, Lelkem adom a Titkolónak. A Titkoló, a Sors, az Isten, Ez a sok Nincsen Ne bántsanak: meghalt ez a hű tenger S ásít sós, hideg, unott szemmel.
Akciós ár: a vásárláskor fizetendő akciós ár Online ár: az internetes rendelésekre érvényes nem akciós ár Eredeti ár: kedvezmény nélküli könyvesbolti ár Bevezető ár: az első megjelenéshez kapcsolódó kedvezményes ár Korábbi ár: az akciót megelőző 30 nap legalacsonyabb akciós ára
A keretdíszes borítékot Kozma Lajos tervezte.
Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei. 30% 60% akár 30% akár 70%
Hosszú ideig nem léphetett hazája földjére, de a távol töltött évtizedek magyarságát, szülőföldhöz való hűségét még inkább megedzették. A Kőnig kardinális által 1986-ban kiállított hiteles okirat bizonyítja és tanúsítja, hogy az ereklye valóban Árpádházi Szent Erzsébet koponyacsontjából származik. Az engedélyt alapján az ereklye templomban, kápolnában kiállításra kerülhet. A drégelypalánki templomban féltve őrzött Szent Erzsébet csontereklye értékes darab, előzetes egyeztetés után bárki számára megtekinthető.
A templom kicsinek bizonyult s a község 1905-ben 701 négyszögöl területet ajándékozott a piactéren templomépítésre. – 1908-ban Kokovay János esperes plébános gr. Csáky Károly váci püspök engedélye alapján megkezdi Bánszky Mihály építész tervei szerint a Szent Erzsébet templom építését. Neogót stílusú, arányaiban is nagy, szép karcsú tornyú templom (732 m2) 1909-ben készül el. A templom építőinek és a segítőknek nevét márványtábla őrzi a bejáratnál. 1913-ban Jureczna Antal templomfestő és oltárépítő festi ki a templomot. 1923-ban város lett és 1932-ben kapja a Pestszenterzsébet nevet. 1937–38-ban a plébánia területéről leválnak a környező kisebb plébániák: a Magyarok Nagyasszonya, a Jézus Szíve és a Szent Lajos plébánia. 1938-ban a templomba Dr. Décsei Géza prépost plébános elgondolása szerint Nagy Sándor festőművész, a gödöllői iskola utolsó képviselôje megkezdte és 1943-ban fejezte be a mostani szecessziós freskók festését. A freskók a 15 évvel ezelőtti súlyos beázások miatt megrongálódtak.
A főhajó magassága a boltozatig 16, 2, a mellékhajóké 15, 3 méter. A templom falait sárga színű sajtolt téglával borították, míg az idő viszontagságainak jobban kitett épületelemek (fiatornyok, párkányok stb. ) faragott terméskőből készültek. A főhajó és a szentély tetőzetét természetes palával fedték. A terrakottamunkák Zsolnay Vilmos pécsi gyárából kerültek ki, aki Steindllel együtt kísérletezte ki a később pirogránit néven ismertté vált, ekkor még Steindl-masszaként emlegetett anyagot. Belső tér [ szerkesztés] A Szent Erzsébet-templom belső terét puritánság jellemzi. A hármas templomhajó boltozatát két sorban díszes fejezetű oszlopok támasztják, a neogótikus ornamentális festés Götz Adolf nevéhez fűződik. A főhajó festett ablaküvegei a második világháborúban elpusztultak. A szószék a négy evangélista domborművével Hauszmann Sándor műhelyéből került ki. A kereszthajókban lévő aranyozott faoltárokat Hölzel Mór készítette, a rajtuk látható bibliai jeleneteket és szenteket Aggházy Gyula és Zubriczky Lóránt festette.
ezerkétszáz hívő vesz részt. A minden vasárnap templomba járókon kívül még kb. ezernégyszáz-ezerhatszáz hívővel van kapcsolatunk. Örülünk annak, hogy plébániai közösségünk ben minden korosztály megtalálható és otthon érzi magát, a kisgyermekektől az ovisokon át, az iskolásokig, gimnazistákig. Jól működő egyetemista és fiatal felnőtt csoportunk van. A két családközösség kétheti rendszerességgel tartja összejöveteleit. A hittanos szülők három csoportban találkoznak egymással havonta. Van két Biblia-körünk. Az énekesek is találnak maguknak énekkart, akár gyerekek, akár fiatalok, akár felnőttek. Fontosnak tartjuk a karitászt, a szeretet-szolgálatot, ami hitünk lényegéből fakad, ahogy a főparancs mondja: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat! A nyugdíjas testvérek havonta rendeznek értékes programot, és sokféle módon szolgálják a más közösségekben lévőket. Templomainkban több imacsoport működik, rendszeresen imádkozunk zsolozsmát és havonta tartunk egész napos (8. 00-18. 00) szentségimádást.
1921-ben a magas töltésre épült templom süllyedni kezdett, a templomhajó és a padozat megrongálódott. 1926-ban órát szereltek a toronyba. Az 1923-tól 1933-ig tartó időszakban 10 színes üvegablakot helyeztek el a templomban, és villanyvilágítást vezettek be. 1932-től az újszegedi lelkészséget plébániává emelték (korábban a belvárosi plébániához tartozott). A kalocsai iskolanővérek vetették fel a gondolatot, hogy létesítsenek lourdesi barlangot a templom mellett. Az építési munkálatok 1936-37-ben zajlottak. A 11 méteres sziklabarlangban egy 190 cm magas Mária-szobrot helyeztek el (Tápai Antal szobrászművész alkotása). A barlang előtt kis csörgedező patakot létesítettek. A II. világháború bombázásai alatt a lourdesi kápolna sértetlen maradt, körülötte sok fel nem robbant gránátot találtak. 1968-ban a hatóság erőszakos úton eltávolíttatta a sziklabarlangot, a benne található lourdesi Mária-szobor a templomba került, melyhez új oltár létesült 1969-ben. A templom története a II. világháború alatt és azt követően A II.