Ha tehát mégis úgy döntünk, hogy visszafekszünk, egy halom kérdést és problémát kerülünk el (no meg azt, hogy háromezer ember egyszer csak szembetalálja magát saját tökéletes másával). Mivel az orvostudomány pillanatnyilag – amennyire persze az emberiség tájékoztatva van erről – gyerekcipőben jár a klónozást tekintve, nehéz racionális véleményt formálni. A sziget (2005). A baljós előjelek minduntalan előkerülnek, a hétköznapi ember inkább fél tőle, mintsem elfogadná annak esetleges jótékony hatásait, így hát maradnak a klónozás köré épített mindenféle fikciók. Michael Bay számára nem újdonság a nagy hatású történet, akár az Alcatrazból biológiai fegyvertámadással fenyegetőző extábornok történetére gondolunk ( A szikla), akár a Földet aszteroidától megmentő csapat önfeláldozó akciójára ( Armageddon), vagy a második világháború egyik legvéresebb csatája köré font love storyra ( Pearl Harbor – Égi háború). Hogy szeret a különböző stílusokkal kavarni, arra jó példa a két Bad Boys -film is, a vígjáték és az akció már-már valószínűtlen, ugyanakkor látványos egyvelege, és ugyanígy képtelen volt nyugton maradni A sziget forgatása alatt is.
Hiába kezd a tempó lassulni, hála a jó égnek, és megyünk át a számos esetben fülsüketítőnek ható breakbeatőrületekből a lassabb dub jellegű alapok felé ("Starkweather" vagy "You Have a Special Purpose in Life"), azért néha még mindig előkerülnek elektromos gitártépések, a kemény rockzenék korát visszaidéző megoldások (a "The Craziest Mess I've Ever Seen" második fele), melyek szerintem nem tesznek túlságosan jót egy alapvetően gépzenére alapozott kompozíció esetében. A sziget | VIASAT3. A csűrdöngölős akciózenék közé beékelődik olykor egy-egy csendesebb, romantikusabb pillanat (például a "This Tongue Thing's Amazing"), sőt, érthetetlen módon, egy a Faithless zenéihez hasonló dub is felcsendül ("Mass Vehicular Carnage"). Mégsem ez a pillanat az album legkínosabb része, ugyanis a "Renovatio" zárásában hallható csendes motívum egyértelműen a Reinhold Heil és Johnny Klimek által fantasztikusan megkomponált Sötétkamra -téma komplett lemásolása. A film végén elhangzó "My Name Is Lincoln" szintén ideges mocorgásra késztetett, nem tudom elfogadni ugyanis, hogy a Zimmer-tanítványok egy ünnepélyes lezárást kizárólag ugyanabból a négy harmóniából képesek megkomponálni, ugyanolyan hangszerelésben és ritmikai kísérettel.
Nyugati, polgáriasult kereszténység-felfogásunkba a modernitással mintha beférkőzött volna az ördögi számítás: ahány jótettet adok neked, Istenem, te annyiszorosan biztosítod jól megérdemelt helyemet abban a kicsit misztikus, ködös "mennyországban", amiről nehezen hiszem el, hogy létezhet, de hát sose lehet tudni, biztos ami biztos. Nem fogjuk fel, hogy a szeretet végtelen, a mennyek országa pedig itt ragyog közöttünk. Boldogok az együgyűek. (Megjelent: A Szív, 2013. Dodó kacsa filmje – a fantasztikus sziget. december – 2014. január)
Előbemutató: 2016. június 10. Díszbemutató: 2017. április 27. Lúdas Matyi képében állt bosszút a földesurakon a parasztság sérelmeiért Fazekas Mihály » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Rendezte: Kelemen Szilveszter Alkotótársak: Böjte Róbert, Fazakas Misi, Kósa Gabriella és Szabó László Zenei szerkesztő: Mihó Attila Művészeti vezető: András Mihály Kettős évfordulónak tiszteleg a Hargita Együttes új műsorával, a Ludas Matyi feldolgozásával. 250 éve, 1766-ban született Fazekas Mihály, a mű szerzője. Az 1804-ben befejezett, "négy levonásba" tagolt műve évtizedig keringett kéziratban az olvasók kezén míg 1815-ben, Bécsben a még diák, később neves matematikus Kerekes Ferenc kiadta mint ismeretlen szerző alkotását. Ezt követően ajánlotta közkézre javított és kiegészített művét Fazekas Mihály kétszáz éve, "Debrecenből, januárius 12-én, 1816-ban. ", hogy az neve alatt hivatalosan először megjelenhessen a következő évben. A "régi magyar regéből" írt első népmesefeldolgozása a magyar irodalomnak, megjelenésekor derűt fakasztott olvasóiban, és sikere azóta is mindmáig töretlen. A társulat tagja, Kelemen Szilveszter rendezte a mű táncos újraalkotását társai, Böjte Róbert, Kósa Gabriella és Szabó László segítségével, Fazakas Misi dramaturgiai tanácsaival, valamint zenei szerkesztőként Mihó Attila közreműködésével.
A több mint négyhónapos forgatás jelentős része műtermen kívül zajlott, és ennek mutatkozik is az eredménye: a nagytotálokba foglalt tiszántúli táj a film egyik főszereplőjévé nő, a szép számú külső felvétel élettel tölti fel a képeket, a koalíciós korszak paraszti életformát bemutató filmjeinek szellemiségét és nem utolsósorban Fazekas Mihály művének világát idézve. Lúdas Matyi - Elöljáró beszéd az első kiadáshoz - Fazekas Mihály - Érettségi.com. A Döbrögbeli vásár előkészületeit tárgyaló jelenet vagy a Matyi édesanyja házának elárverezéséről tudósító – a Talpalatnyi föld hasonló szcénáját megidéző – epizód bármely film ékévé válna. A Ludas Matyi ban a régi és az új, a realizmus és a sematizmus harca még nem dőlt el, a film – írja Varga Balázs – "a negyvenes évek igényességét és stílusát képviseli az ötvenes évek modorában és ideológiájával". A harmadik botozást követő záró nagyjelenet azonban már kétségkívül az új korszak kezdetét jelzi. A szekvenciában Matyi, az urak felett a nép egyszerű gyermekeként győzelmet arató ifjú nótázva menetel az időközben nagy létszámúvá dagadt szövetségesével a boldogabb(nak látszó) jövő felé.
A tájékoztatás szerint az alkotót szombat reggel érte a halál. Dallos Jenő 1940. április 13-án született a ma Pécshez tartozó Vasason. Az Újságíró Akadémia tördelő, kép- és művészeti szerkesztő tagozatán végzett 1972-ben. Ludas matyi szerzője 3. 1964 és 1967 között Pécsett geodéta, 1968 és 1970 között a Budapesti Orvostudományi Filmintézet grafikusa volt. 1970 és 1990 között a Ludas Matyi, 1990 és 1993 között az Új Ludas karikaturistája, majd a Kakas és az Úritök munkatársa. 1983-ban a Magyar Képzőművész Szövetség karikatúra szakosztályának vezetőségi tagja volt. Dallos Jenő 13 önálló könyv szerzője, gazdag életművét több lexikon és kiadvány is összefoglalta. Munkásságát nemzetközi karikatúrakiállításon számos díjjal elismerték, 1999-ben Az év karikaturistája volt.
Az eredeti történet fonalát követő produkció javarészt csíki és küküllőmenti táncmotívumokra épül, miközben sóvidéki, buzai és centei, őrkői cigány, valamint boncidai táncokat mutat be. Visszafogott, de kifejező kelléktára alátámasztja a szereplők felszabadult, derűs játékát. A mű ma is érvényes üzenete és a történet humora jó mulatást ígér minden nézőjének életkorától függetlenül. Az „igazi” Lúdas Matyi – kiről mintázta Fazekas Mihály a legnagyobb hősét? - Fidelio.hu. Galériák Kövesse fellépéseinket
Státusza sajátos, lévén két világ, két filmtörténeti periódus határán áll, azaz már nem a koalíciós korszak realisztikusabb hangütésű remekléseket (Szőts István: Ének a búzamezőkről, 1947/1979; Bán Frigyes: Talpalatnyi föld, 1948) is felmutató szakaszához tartozik, de még nem is az éjsötét sematizmus terméke. Számos vonatkozásban – kivált a miliőrajz terén – az előző korszakból merít, ám több ponton – elsősorban a karakterizálás tekintetében – a következőt előlegezi. A filmet nem hagyták érintetlenül az ideológiai kívánalmak: ez akkor nyilvánvaló igazán, ha összevetjük Fazekas Mihály eredeti munkájával. Ludas matyi szerzője teljes film. A karakterek megalkotásakor Fazekas a népmesék jelképértékű típusaiból indult ki, de tovább ment, és pszichológiai motivációkkal látta el őket; a filmben viszont a lélektani motiváltság szerepét jórészt az ideológiai veszi át. A címszereplő első feltűnésekor egyértelmű lesz, hogy nem az a pikárókra emlékeztető, komolyabb kihívás hiányában tétlenségre ítélt suhanc ő, mint Fazekasnál, hanem lobogó indulatokkal teli, osztályharcos ifjú, akinek már megveretése előtt határozott véleménye van a szegénysorsúakat nyúzó potentátokról.